A konszenzus ott kezdődik, ha nem melegszik tovább a Föld

2015. január 21. szerda - 14:20 / piacesprofit.hu
  •    

"A sikeres konszenzus ott kezdődik, hogy a globális átlaghőmérséklet nem emelkedik több mint két Celsius fokkal" - jelentette ki Pásztor János, aki 2015. február 1-étől az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó főtitkárhelyettese lesz.

Pásztor János
Kép:WWF

A WWF megbízott természetvédelmi igazgatója, Pásztor János Ban Ki Mun ENSZ főtitkár felkérésére 2015. február 1-étől az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó főtitkárhelyettese lesz.  Pásztor János egy február elején kezdődő, mintegy 11 hónapos periódusban tölti majd be az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó főtitkár helyettesi posztját. Pásztor személyét, stratégiai illetve szakirányú jogalkotási tapasztalatait az ENSZ főtitkár az év végén esedékes párizsi klímacsúcs szempontjából is kulcsfontosságúnak tekinti.

“Ez a periódus a WWF szervezetén belül is egy kihívásokkal teli időszakot jelent majd, a lehetőségeket mérlegelve mégis úgy gondoljuk, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi kormányközi stratégiaépítés, illetve a konkrét eredményeket célzó párizsi klímacsúcs sikere érdekében Pásztor János munkája elengedhetetlen” – fogalmazott Marco Lambertini, a WWF Nemzetközi szervezetének főigazgatója . Hozzátette: “A WWF továbbra is teljes körű szerepet vállal az ENSZ éghajlatváltozás-ügyi stratégiájának kiépítésében, és a 2015 utáni globális és regionális jogalkotási folyamatok kidolgozásában.”

“Izgatottan várom a következő tizenegy hónapot, amelyet ismét az ENSZ-nél töltök. Nem lesz egyszerű a változás, de nagyon érdekes és rendkívül fontos hónapok következnek. Az ENSZ főtitkár politikai munkáját fogom segíteni egy sikeres konszenzus elérésében, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos konkrét lépések létrejöttét támogatom a kormányok, vállalatok, az ENSZ-szervezetek és a civil szektor körében” – mondta el a leendő főtitkárhelyettes.

“Túl korai lenne még arról beszélni, pontosan milyen eredményekre számítok, de annyi biztos: a sikeres konszenzus ott kezdődik, hogy a globális átlaghőmérséklet nem emelkedik több mint két Celsius fokkal” – jelentette ki Pásztor János. (Pedig lehet, hogy még ekkora felmelegedés is veszélyesebb, mint gondoltuk.)

“Magyarországnak, mint minden más országnak, csökkentenie kell a kibocsátását, amennyire csak lehetséges!” – tette hozzá a magyar származású szakember. A megbízatását követő terveiről szólva elmondta: “A 11 hónap után folytatni kívánom munkámat a WWF nemzetközi szervezeténél.”

Pásztor Jánosról
A közelmúltban a KEH-ben létrehozott magyar Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság, illetve a hangsúlyosabb magyar szerepvállalás jövőjét is meghatározhatja ez a kinevezés, amit a világ legelismertebb éghajlatváltozás-ügyi szakemberének új pozíciója jelent. Pásztor János mintegy 35 éves tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. Tudományos fokozatát a Massachusetts Institute of Technology-n szerezte, ezt követően pedig számos ENSZ munkacsoport éghajlatváltozási és energiaügyi munkatársaként dolgozott. A WWF nemzetközi szervezetéhez 2012-ben csatlakozott politikai és tudományos igazgatóként, 2014. május óta pedig megbízott természetvédelmi igazgatóként vezette a szervezet munkáját. Csatlakozása előtt Pásztor az ENSZ főtitkárságán belül működő Éghajlatváltozási Munkacsoportot vezette, illetve a főtitkár által életre hívott Globális Fenntarthatósági Panel ügyvezető titkára volt.

Pásztor János kinevezése mérföldkőnek számít a nemzetközi természetvédelem jövőjében való magyar szerepvállalás erősödésében is. “Reméljük, hogy szakértelme és stratégiai tapasztalatai a nemzetközi éghajlatváltozási politikát a megfelelő mederbe tereli majd. Emellett bízunk benne, hogy a magyar természetvédelmi intézményrendszer jövőjét illetően is előremutató változások eredője lesz” – mondta Andreas Beckman, a WWF Duna-Kárpátok programirodájának igazgatója, melynek ernyője alatt a WWF Magyarország is működik.

A WWF egyébként az említett párizsi klímacsúcs, vagy más néven COP 21 találkozó eredményeképpen komoly globális együttműködéseket vár.

“A 2020 előtti kibocsátás csökkentési vállalásokat komolyan kell venni, az országok kormányai nem állhatnak meg pusztán az elméleti megállapodásoknál. A kibocsátásnak tetőznie kell még 2020 előtt, különben visszafordíthatatlan, katasztrofális következményekre számíthatunk” – mondta el Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programvezetője. “A 2020 utáni vállalásokat tekintve főleg a legnagyobb kibocsátó országoknak – köztük Kínának, az Egyesült Államoknak és Indiának – kell ambiciózus és valós vállalásokat tenniük, melyeket be is kell tartaniuk. Csak úgy van esélye Földünknek és civilizációnknak, ha ezen vállalások a tudományon, az egyenlőségen, a valóban tiszta megújuló energiaforrásokon és az energiatakarékosságon alapulnak, és hosszú távon tartjuk magunkat hozzájuk” – nyomatékosította a programvezető.