A klímaváltozás veszélybe sodorja az élelmiszeripart

2013. április 15. hétfő - 18:30 / kfarkas
  •    

El tudja látni az élelmiszeripar a jövőben a Föld lakosságát, még akkor is, ha az emberiség lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a kutatókat, és a válasz viszonylag egyszerű: ha nem teszünk valamit sürgősen, akkor nem.

Nem kell hozzá sok idő és az élelmiszerellátás világszerte súlyos problémává fog válni. 2050-re az emberiség létszáma meghaladja a kilencmilliárd főt, a növekedés az ENSZ prognózisa szerint szinte kizárólag a fejlődő országokban lesz érezhető. Egyedül Afrika lakossága a jelenlegi kerek egymilliárdra becsült emberről 3,6 milliárd főre nő, miközben a jelenlegi „fejlett” országokban (a BRIC országok kivételével) most élő mintegy 800 millió ember helyett a lélekszám 500 millióra csökken.

Az alapvető szükségleteink kielégítése is veszélybe kerülhet – Kép: SXC

Sötét korszak lesz ez az emberiség amúgy sem túl vidám modern kori történelmében: Ázsia és Afrika lakosságának jelentős része ugyanis valószínűleg nem lesz majd képes megfizetni az élelmiszerek egyre magasabb árát. Egyedül ahhoz, hogy a jelenlegi fogyasztási szint a lakosság növekedésével lépést tartson, a világ élelmiszer-termelésének mintegy 60 százalékkal kellene nőnie az elkövetkező huszonöt évben.

Kisebb termelés, nagyobb fogyasztás

A jelek szerint azonban ez túlontúl optimista várakozás. Az OECD és a FAO előrejelzése szerint a mezőgazdaság kibocsátása 2020-ig évente átlagosan 1,7 százalékkal nőhet, ami jelentős lendületvesztés az előző évtized 2,6 százalékos növekedési átlagához képest. Ugyancsak 2020-ig viszont minden korábbinál nagyobb mértékben nőhet a hús-, tejtermék, cukor- és növényi olaj fogyasztás. Az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás mindenekelőtt Kelet-Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában növekszik majd az előrejelzés szerint.

Az árszínvonal azért marad tartósan magas, mert egyre nagyobb a kereslet az élelmiszer és a bioüzemanyag iránt, és emelkednek a termelési költségek, ugyanakkor a mezőgazdaság kibocsátása és a gazdaság egésze is lassabban növekedik, mint az utóbbi évtizedben. Mindennek hatására a gabonák átlagosan 20 százalékkal, a hús pedig 30 százalékkal drágább lehet, mint a 2001 és 2010 közti időszakban – áll az OECD és a FAO Mezőgazdasági Kitekintés 2011-2020 című tanulmányában. Az idei évre sem jósolnak élelmiszerár-csökkenést az előrejelzések.

Lenne elég 10 milliárd embernek

A kutatókat ugyanakkor nem elsősorban a világon összesen megtermelt élelmiszer mennyisége aggasztja. A FAO becslése szerint a jelenleg megtermelt élelmiszer (mennyiségileg) elegendő lenne 10 milliárd ember megfelelő ellátásához. Azonban a világon már most is csaknem egymilliárd ember éhezik: ők azok, akik nem tudják megfizetni az emelkedő élelmiszerárakat. Közben a jelenleg megtermelt élelmiszer jelentős része: mintegy 1,3 milliárd tonna egyszerűen a szemétbe kerül. Ugyanakkor nem csak ez ellen a felháborító pazarlás ellen kellene tennie valamit a fejlett országoknak: fel kell készülnünk a klímaváltozás pusztító hatásaira is.

A pazalás ellen küzdenek az élelmiszerbankok
Az élelmiszerbankok világszerte azért küzdenek, hogy a kidobott élelmiszerek mennyisége jelentősen csökkenjen, a rászorulók élelmezése pedig biztosított legyen. Emellett kezelik a bizonyos helyeken hulladéknak minősülő, de még hasznosítható élelmiszerek-felajánlásokat: ezeket tárolják, majd eljuttatják a rászorulóknak. Fontos szerepük van a lakosság szemének felnyitásában is. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület a témában szemléletformáló programot indított el „Esélyt az ételnek” címmel, ugyanis teljes az egyetértés abban, hogy változás csak a fogyasztók felelősebbé válásával érhető el. Az élelmiszerekkel való takarékoskodás azért lenne fontos, mert a megtakarítások révén – ami az előállításba fektetett munkát, energiát és alapanyagot is jelenti – csökkenteni lehetne a rászorulók számát. A tudatosabb vásárlás, a tárolással kapcsolatos információk vagy éppen a maradékok felhasználására ötleteket adó receptek olyan apróságok, amelyek hatalmas változást jelenthetnek az élelmiszer-hulladék csökkentésében.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának 2011-es jelentése szerint annak ellenére, hogy 1988 és 2011 között globálisan nőttek a terméshozamok a főbb élelmiszer-alapanyagként szolgáló növények (búza, kukorica, szója és rizs) esetében, a klímaváltozás hatására egyes területeken a húsz év alatt rosszabb lett a termés, mint a modern technológiák bevezetése előtt.

A klímaváltozás miatt kieső termésmennyiség várhatóan ráadásul a nagy élelmiszer-termelő országokban fog jelentkezni, az Egyesült Államokban, az Európai Unióban, Kínában, Oroszországban. Az itt termő gazdáknak fel kellene készülnie a szokatlanul hosszan tartó hőhullámokra, az egyenetlenül érkező csapadék miatti aszályokra és belvizekre, áradásokra. A kutatók egybehangzó véleménye szerint ha a Föld átlaghőmérséklete 2 Celsius fokot növekszik, eddig felmérhetetlen károk jelentkeznek a mezőgazdaságban. A felmelegedés ugyanis nem egyenletesen történik, a mérsékelt égövi országokban és a sarkvidékeken erősebben jelentkezik, így ezekben az országokban az őshonos és termesztett növénykultúrák összeomlásával is számolnunk kell. Nem kell messzire tekintenünk, hogy lássuk a mind szeszélyesebbé váló időjárás okozta károkat.

Tavaly Magyarországon az időjárás szárazabbra fordulását elsősorban a mezőgazdaság érezte meg: míg a 2010-es esztendő a meteorológiai feljegyzések történetének legcsapadékosabb éve volt Magyarországon, addig a 2011-es a legszárazabb, a 2012-es év aszálya pedig csak súlyosbította a helyzetet, mivel elfogyott az a talajvíztöbblet, amelyet a 2010-es esztendőnek „köszönhettünk”.

A mezőgazdaság ezért 2011-ben csak alig, tavaly viszont már nagyon komolyan megérezte a szárazságot. Becslések szerint az aszály okozta terméskiesés, öntözési pluszköltségek, állatelhullás és takarmányhiány miatt összességében eddig 400 milliárd forintos kár érte a magyar mezőgazdaságot. A kukoricából a korábban országosan várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehetett betakarítani, ami összesen 200 milliárd forint bevételkiesést jelentett a gazdálkodóknak. Az aszály hatásairól itt olvashat bővebben.

Klímaváltozás: durvább lesz, mint gondoltuk
Több, egymástól független kutatás is rácáfol a korábbi jelentésekre, így a klímaváltozás erre az évszázadra – és a következő évtizedekre várható hatásai várhatóan drasztikusabbak lesznek, mint vártuk. Elméletben idén, több részletben kellett volna közölnie aktuális riportját a az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének(IPCC) azonban a jelentés már 2012 végén kiszivárgott a világhálón. Az egy klímaszkeptikus blogger által napvilágra hozott jelentés rámutat, hogy a globális felmegedés klímaváltozás fékezésére, illetve feltartóztatására tett kísérletek többnyire sikertelenek maradtak. A jelentés főbb pontjai amelyek miatt fájhat a fejünk a jövőben: a globális átlaghőmérséklet emelkedése, a tengerszint várható emelkedése, a gleccserek és a sarkvidékek jégtakarójának olvadása, illetve a klímaváltozás miatt fellépő időjárási extremitások: szárazságok, gyakoribb és erősebb viharok, illetve rendkívüli hőhullámok fellépése.

Az őszi kalászosok hozama is lényegesen csökkent az ötéves átlaghoz viszonyítva. Őszi búzából például mintegy 500 ezer tonnával, az összes többi növényből – árpából, zabból – pedig további mintegy 200 ezer tonnával kevesebb termés került a magtárakba. Ez értékben további mintegy 40-50 milliárd forintos kárt jelentett. Súlyos károkat szenvedett a repce is, a fontos takarmánynövénynek mintegy 200 ezer tonnával csökkent a termésmennyisége. Ez mintegy 24 milliárd forinttal növelte az aszály okozta károkat.

Az Egyesült Államokban tavaly a  48 kontinentális államban júliusban az átlaghőmérséklet elérte a 25,3 fokot, megdöntve ezzel a minden idők legforróbb (amerikai) évének tekintett 1936-os rekordot. Egyedül március és május között négyezer melegrekord (helyi és országos) dőlt meg Észak-Amerikában, a csapadék mennyisége pedig jelentősen – egyes államokban 80 százalékkal – elmaradt a megszokottól. A szárazság és a meleg miatt komoly kár érte a gabonatermelőket, a „kukoricaövezet” (corn belt)államaiban (Arkansas, Georgia, Iowa, Illinois, Indiana, Kansas, Mississippi, Nebraska, Oklahoma, Dél-Dakota, Tennesse, Wyoming) a kukorica teljes termőterületének 17 százaléka teljesen menthetetlen, a termés mintegy harmadával kevesebb és a minősége is gyengébb. Az Egyesült Államokat sújtó történelmi aszályról itt olvashat!

Csak idő kérdése, hogy menekültek induljanak

A csökkenő terméshozamok azonban nem elsősorban a fejlett országokban vezetnek majd élelmiszerhiányhoz, hanem a fejlődő országokban, ott ahol már most is alig tudják megfizetni az élelmiszerárakat. Ezekben a régiókban az éhséglázadások politikai bizonytalanságba csapnak át (a 2007-2008-as élelmiszerár válságot tartják az Arab Tavasz egyik fő okának) tovább növelve az amúgy is szegény régiókban a nyomort. Csak idő kérdése lesz, hogy az éhező, elszegényedő tömegek klímamenekültekké váljanak, és milliós számban induljanak meg a szerencsésebb országok irányába. (Ez a folyamat egyébként már megindult az Unió déli határainál.) Itt megtekintheti, hol okoz már most is problémát az élelmiszerhiány!

A kutatók szerint a globális méretű nyugtalanságot és katasztrófát elsősorban a modern technológiák elterjesztése jelentené, amelyek segítségével a termelők felkészülhetnének az extrém időjárási anomáliákra. Azonban még az elmúlt évek aszályai sem vették rá a magyar gazdálkodók többségét, hogy öntözési rendszerekbe fektessen. A problémát különösen súlyosbíthatja, hogy az ivóvíz is mindinkább drága kincsé válik majd olyan országokban is – mint hazánk – amelyek eddig vízben kimondottan gazdagoknak számítottak, így a vízárak emelkedése tovább drágítja majd az élelmiszerek árait is.