A klímatudósok és az olajlobbi is támadja a bioetanolt

2015. augusztus 08. szombat - 10:01 / klímablog
  •    

Sosem értenek egyet a klímatudósok és az olajlobbi, de ebben az egy kérdésben igen. A bioüzemanyagok nemhogy csökkentik a környezetszennyezést a fosszilis üzemanyagokhoz képest, de magasabb az ÜHG-vonzatuk. A tudósok mellett a Big Oilként és Big Cornként becézett érdekcsoportok is felemelték szavukat. Mindenki más-más okból.

Nagy felhördülést váltott ki az amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA) májusban közzétett új bioetanol-szabályozása. A törvénnyel kapcsolatos társadalmi egyeztetés júliusban zárult. A polgárok és vállalkozások hozzászólása a tervezett szabályokhoz megszokott dolog Amerikában. Az illetékes hatóság ezeket a véleményeket értelmezi, összegzi és akár módosíthat is a hallottak-olvasottak tükrében a törvényen.

(képek: freeimages.com)

Az Obama-adminisztráció -az EU-tól eltérően- éveken át késlekedett a 2005 óta érvényben lévő, üzemanyagba kevert bioetanol-arány-szabályozás felülvizsgálásával, melyre 2007-ben a kongresszus is felszólította a szervezetet. A Bush-éra utolsó előtti évében a diskurzus arról szólt, hogy Amerika olajfüggőségét csökkenteni kell, hogy ne kelljen labilis politikájú közel-keleti országokkal vesződnie a kőolajbeszerzésekért. A július végi szenátusi meghallgatáson a politikusok hangot is adtak ennek. (A törvény egyébként a következő alig 2 évre vonatkozik, mivel utána új személy foglalja el az elnöki széket az ovális irodában.)

Ellenérvek

A bioetanolgyártásra termesztett élelmiszernövényeket az élelmiszeripar elől vonják el, s a kínálat szűkölése értelemszerűen emeli az élelmiszerárakat, aminek az alsó- és középosztálybeli családok látják a leginkább kárát. És azok a költségvetések, melyeket nem kormányzati szervezeteknél harmadik világba juttatott segélyszállítmányokra fordítanak.

Kép:freeimages.com

A kukoricatermelők, a Big Corn, azt nehezményezik, hogy a törvény nem igényel elég kukoricát tőlük.

Az olajlobbi azt, hogy a bioetanol az ő fosszilis üzemanyagaik piaci tortáját dézsmálja meg. Szakszerűbb érvük is van: az autóvezetők tulajdonképpen vesztenek a bioetanollal, mert az ezzel kevert üzemanyag nem elég hatékony -kevesebb kilométert lehet vele menni-, így többször kell tankolniuk. Az olajcégek szerint az EPA új szabályozása túllépi az úgynevezett “keverék falat”, vagyis azt az arányt, aminek megvalósításához már infrastrukturális változásokra van szükség a szektorban. (Az EPA az E15 és az E85 elterjedését szorgalmazza, előbbi 15, utóbbi 85 %-ban tartalmaz bioetanolt.)

A Reuters szerint az American Petroleum Institute képviselője, Bob Greco azt is felvetette, hogy a fogyasztók már nem szeretik az etanolt, mert az E85-keverék iránti kereslet stagnált 2014-ben, miközben az etanol nélküli üzemanyag eladásai nőttek.

Mekkora hányad?
A bioüzemanyag részesedése a teljes üzemanyagfogyasztásból.
Globál 2009: 1 %
EU 2014: 2,5 %
EU 2020: 20 %
USA 2009: 9 %
USA 2020: 12 %
Globál 2050: 27 %
Forrás: Reuters, The New York Times

Biomassza-dilemma

Érdekes módon csak a kisebb olajcégek küldtek be ellenvéleményeket, a nagy multik nem. A BP 2009-ben még olyan kísérleteket folytatott Louisianában, melyek a cukornádból készült etanolt próbálták hatékonyabbá tenni.

A 2000-es évek végén többször emlegetett panasz, hogy a bioüzemanyagtól korrodálódnak a csövek az autóban most nem hangzott el a vitában.

78 tudós írta alá az EPA 2014-ben kiadott memoranduma ellen tiltakozó nyilatkozatot, mely tulajdonképpen bátorítja az erdők kivágását, hogy energiát állítsanak elő belőle. (Itt a fatörmelékből készülő üzemanyagról van szó.) A tudósok szerint az erdők ilyetén eltüntetése nem ÜHG-kibocsátás nélküli (carbon-free) tevékenység. Egyrészt mert a kivágott fák visszaadják a légkörnek a bennük megkötött széndioxidot, másrészt időbe telik, míg a pótlásukra visszanő egy másik erdő, amely nem tud annyi ÜHG-t megkötni, mint a korábbi vegetáció.

Magyarán a fa-alapú bioetanol termelése csökkenti a természet karbon-megkötési kapacitását. A termőföldet nem szabadna a bioenergiának átengedni. 2014-ben az Intergovernmental Panel on Climate Change jelentése azzal számolt: ahhoz, hogy 2 Celsius fokban maximáljuk a globális felmelegedést, a bioüzemanyagoknak 250-350 exajoul energiát kell adniuk a világgazdaságnak évente.

Ma az emberi civilizáció évi 600 exajoult fogyaszt el. Ebből a biomassza 220 exajoullal részesedik jelenleg.

A The New York Times azonban André Faaij szakértőt is idézte, aki a European Environmental Agency részéről úgy vélte, teljességgel lehetséges, hogy a Föld ellásson 35 milliárd embert (jelenleg 7 milliárdan vagyunk), ha a fejlődő országok agráriumának fejlettségi szintjét és terméshozamát felhoznák a nyugati világ szintjére. Ha ez megvalósul, akkor szerinte Mozambik például egész Afrikát el tudná látni élelmiszernövényekkel, ha mezőgazdaságának termelékenysége elérné Hollandiáét.

A Princeton University és a World Resources Institute kutatója, Timothy Searchinger úgy fogalmazott: “Mivel a világnak a talaj minden termékéből 70%-kal többet kell előállítania -vetőmagból, füvekből, fából- 2050-re, nem marad fölös tér a bioenergiának. E célok eléréséhez van szükség a terméshozam emelésére, s a földterületek megfelelőbb kihasználására.” (A tudósok évek óta mondják azt is, hogy a bioetanol közvetetten az erdők pusztításához is hozzájárul.)

Megakadt fejlődés
A Biotechnology Industry Organization szerint az EPA késlekedése az elmúlt 2 évben $13,7 milliárd dollárnyi tőkét jegelt, mivel világos törvényi útmutatás híján ezek a pénzek nem mozdultak rá az ágazati fejlesztésekre.
Amerikában máig a kukoricából előállított etanol jelenti a piacra dobott bioüzemanyag-mennyiség nagy részét, a növényi szárakból és állati hulladékból készülő üzemanyagnak csak elenyésző részben sikerült piacot hódítania.