A jövőnkbe kerülhet a fekete reneszánsz

A modern világban a szén az ipari forradalom idejét idézi, ugyanakkor ez a nyersanyag még mindig a világ egyik legfontosabb energiahordozója és jó úton van afelé, hogy visszanyerje korábbi fontosságát. Elsősorban azért, mert minden másnál olcsóbb, de az sem mellékes, hogy szinte mindenhol megtalálható. Van belőle nekünk is bőven.

A szénerőművek adják a legnagyobb gazdaságok alapját - Kép: Pixabay

Ha valaki ezekben a napokban Pekingben a napot szeretné megpillantani, annak a Tienanmen téren a helye, ott ugyanis néhány percenként láthatja a felkelő napot, igaz csak egy turisztikai hirdetést ismétlő LED-képernyőn. Valódi napfényben a pekingi lakosoknak hetek óta nem volt része a várost borító sűrű szmog miatt: a panelházak elvesznek a ködben, a felhőkarcolóknak is csak az alsó emeletei látszanak, a látótávolság helyenként néhány tucat méter. A szmog elsősorban a nyakló nélküli széntüzelésből származik: a fővárosban és környékén található erőművektől a számtalan házi kályháig. A helyzet pedig a hangzatos kormányzati ígéretek ellenére évről-évre rosszabb lesz, és nem csak Pekingben: Kína óriási gazdasági fellendülését, gazdagodását ugyanis elsősorban a szén fűti.

Fekete reneszánsz

Nem csak Kínában ez a helyzet: a feltörekvő országok túlnyomó részében a szén adja az áramellátás alapját. Bár kevesebb publicitást kap, de Új-Delhiben rosszabb a levegő, mint Pekingben. A szénfelhasználás világszerte nő: az elmúlt évtizedben a 2000-es értékhez képest hetven százalékkal emelkedett, évi 7700 millió tonnára. A szén fedezi a világ energiaszükségletének 30 százalékát, az áramellátás 40 százalékát: ilyen magas értékre a 70-es évek óta nem volt példa. A „fekete reneszánsznak” pedig egyelőre nem látszik a vége. Egyedül a kínai szénalapú áramtermelés éves növekménye nagyobb, mint a 25 európai OECD tagállam teljes megújuló energia kapacitása – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) „Medium Term Coal Market Report” című kiadványából. (Teljes egészében nem állhatunk át megújuló energiaforrásokra, de az arányukat növelhetjük.)

Naponta egy új erőmű

„Ha a kínai éves szénfogyasztást vasúti vagonokba pakolnánk, 550 ezer kilométer hosszú szerelvényt kapnánk. És ez csak a kezdet: átlagosan naponta egy szénerőművet állítanak rendszerbe a világon” – hangsúlyozta Carlos Fernández Alvarez az IEA jelentésének szerzője, aki szerint az évtized végére a szén leválthatja a kőolajat mint a legfontosabb energiahordozó a világon.

Itt a legszennyezettebb levegőjű városok listája
Az ENSZ Világ-egészségügyi Szervezete által közzétett listán szerencsére Budapest nem került az uniós „élvonalba”. De sok helyen maszkot rakhatunk az arcunkra, ha városnézésre indulunk. A légszennyezettség nagyon is napi szinten érinti a városok lakóit, Krakkóban például a városvezetés novemberben betiltotta a szénnel és fával történő tüzelést a kályhás és kemencés otthonokban. A rendelkezés a szegényeket érinti a legfájóbban.
Pedig a széntüzelés az egyik legfontosabb kiváltó oka a globális felmelegedés okozta klímaváltozásnak: a kutatók szerint az összes szén-dioxid kibocsátás 10 százalékáért a szénerőművek a felelősek. Emellett, mint az korábban megírtuk, egy erősen vitatott kutatás szerint csak Európában közvetve 18 ezer ember haláláért tehetőek felelőssé a szénerőművek. A szén égetése következtében a levegőbe kerülő szennyezés miatt fellépő egészségügyi költségek még a legóvatosabb becslés szerint is elérik a húszmilliárd eurót, a széntüzelésre visszavezethető megbetegedések miatt kieső munkanapok száma pedig meghaladja a négymilliót.

A legolcsóbb energiahordozó

A szénfelhasználásban nem csak a fejlett országok járnak az élen: a „fejlett” Nyugat is ebből az energiahordozóból nyeri ki villamos energiájának jó részét. Németországban például tavaly a teljes termelés 45 százaléka származott szénerőművekből, pontosan annyi, mint 20 évvel ezelőtt. Magyarország ebből a szempontból még szerencsésnek mondható, nálunk a teljes villamos energia termelés mintegy 5 százaléka származik a szénből (mivel az erőműveket gáz felhasználására állították át). Azonban az Orbán-kormány ezen változtatni szeretne: éppen a tavalyi év második felében módosították a bányászati törvényeket, hogy újjáélesszék a hazai szénbányászatot – és a szén alapú hő- és áramtermelést. Ezenkívül alig másfél hete, hogy a kormányzat megállapodott Oroszországgal a Paksi Atomerőmű kibővítéséről. A sokat kritizált atomerőművek  a jelenleg rendelkezésünkre álló egyik legtisztább "klímabarát" villamos energiatermelési módot jelentik, ezért az IEA is a nukleáris erőművekben látja a szennyező szénerőművek kiváltásának módját.

A szén ugyanis komoly versenyképességi előnyökkel rendelkezik vetélytársaihoz képest. Ez a legolcsóbb energiahordozó: az IEA adatai alapján Európában 3-3,5 eurócent egy kilowattóra megtermelése barnaszénből, ezzel szemben fölgázból ennek a duplása, 7-7,5 eurócent. Ez még úgy is megéri a villamos-energia termelőknek, hogy a szénből csaknem kétszer annyi szén-dioxid szabadul fel, mint a földgázból. A szén ráadásul meglehetősen gyakori: mintegy 70 országban vannak nagyobb mennyiségű készletek (a magyar szénvagyon mintegy tízmilliárd tonnára tehető, ami 100 évig fedezné a hazai energiaellátást) , szemben a kőolajjal, vagy a földgázkészletekkel, amik nagy mennyiségben csak kevés országban fordulnak elő és gyakran politikailag bizonytalan régiókban.

Előbb fogyunk ki a levegőből

A szénből egyhamar nem lesz hiány, a világ szénkészletei mintegy 150 évre elegendőek, egyhamar tehát nem fenyegetnek kifogyással, a világ összes fosszilis energiahordozóját mintegy 12 ezer milliárd tonnányira becsülik a kutatók, ám ahhoz, hogy a globális felmelegedés még kezelhető legyen, ennek csak töredékét,  mintegy 280 milliárd tonnát lenne szabad elégetnünk az elkövetkező évtizedekben. Ez pedig nem lesz könnyű, a Massachusetts Institute of Technology adatai szerint egyedül a szénerőművek éves kibocsátása jelenleg meghaladja a 3 milliárd tonna szén-dioxidot, ez azonban a jelenlegi fejlődési ráta mellett 2050-re a háromszorosára nő.

Kutatók szerint a globális felmelegedés okozta klímaváltozás hatásai még a 2 Celsius fokos emelkedés esetén is nehezen kezelhetők, de egy 4 Celsius fokos emelkedés olyan hatásokkal járhat az emberi civilizációra és a Föld ökoszisztémájára, amik mellett a legborúsabb előrejelzések is utópiának tűnnek. A tavalyi évben egyébként az emberiség szén-dioxid kibocsátása meghaladta a 36 milliárd tonnát, ezen belül a fosszilis energiahordozók aránya elérte a 61 százalékot, pontosan annyit, mint az 1990-es évben, a Kyoto-i Protokol életbe lépése előtt.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo