A húsevés és a pazarlás miatt nő az ökolábnyom

A fejlődő országok gyarapodó középosztálya átáll a húsintenzív étrendre. Az emiatt növekvő állattenyésztés óriási terheket ró az ökoszisztémákra. Eközben tömérdek élelmiszer landol a kukákban.

A fejlődő világban főleg Kína, India feljövőben lévő középosztálya egyre inkább áttér a húsos étrendre. Ahogy egyre stabilabb anyagi alapokra kerül a családok megélhetése, úgy szakítanak egyre erősebben szerényebb-szegények múltjuk menüjével, amikor még hetente egyszer-kétszer jutott csak hús az asztalra. A megnövekedett fogyasztási igény óriási terheket ró a már így is kizsigerelt ökoszisztémára.

  • A globális agrárszektor a rendelkezésre álló édesvíz 70 %-át használja fel, ennek egyharmadát állattenyésztésre.
  • Az élelmiszer-újrahasznosítás, ha iparági szinten, átfogóan valósulna meg, 15 000 ezer új állást jelentene és akár évi 1,9 milliárd dolláros profitot hozhatna az újrahasznosításban érdekelt cégeknek.
  • Az állattenyésztés az élelmiszernövények egyik legnagyobb felhasználója: az évente megtermelt búza-, rozs-, zab- és kukorica-mennyiség 40 %-át fogyasztja el. -Világszerte 14 milliárd hektárnyi termőterületen termesztenek növényeket az agrárium szereplői, e területnek mintegy harmada termel az állattenyésztés számára.
  • Egy kiló marhahús előállítására 15 500 liter víz szükséges. A zöldségeknek sokkal kisebb a vízlábnyoma. Ugyanennyi víz 12 kilogramm búza vagy 118 kilogramm sárgarépa megtermesztéséhez elegendő.
  • Egy hamburger földlábnyoma 3,5 négyzetméter, ennyi termőföld kell a hozzávalók (hús, búza, stb.) megtermeléséhez.
Kép:Pixabay

Élelmiszerpazarlás az USA-ban

Az USA-ban évente 218 milliárd dollárért termelnek meg és gyártanak le olyan élelmiszereket, melyeket végül senki sem fogyaszt el. Ez az összeg az éves GDP több mint 1 %-át teszi ki. Ez az összeg magában foglalja az élelmiszernövények megtermesztését, az élelmiszer legyártását és szállítását is. Az amerikai kormány 2015-ben tűzte ki azt a célt, hogy 2030-ra felére csökkenti azt az élelmiszermennyiséget, ami a kukákban végzi. A pazarlásban nemcsak a fogyasztók vétkesek, sőt elsősorban nem ők, hanem az élelmiszergyárak, az éttermek és az élelmiszeráruházak is. A fogyasztók lelkiismeretét azért nem szabad felmenteni. Közvélemény-kutatások szerint a polgárok az élelmiszervásárlások 55 %-át impulzívan, spontán végzik, nem tervezetten. Ez az elsődleges oka, hogy túlvásárolják magukat, s az élelmiszert végül kidobják. A tanulság: érdemes bevásárlólistával elindulni. Saját pénztárcánkat is megkíméljük ezzel. A fogyasztók 5,6 milliárd dollár spórolnának meg, ha nem vásárolnának az élelmiszeráruházakban eszetlenül. A '70-es években fele ennyi élelmiszer végezte a szemetesekben, mint ma - bár ez részben a népességnövekedés számlájára is írható.

Hány embert bír még el Földünk?
Egyre súlyosabb demográfiai problémákkal kell megküzdenie a Föld lakosságának, még soha nem élt egyidőben ennyi ember a Földön, miközben egyre súlyosabb problémákat okoz a lakosság élelmiszer- és ivóvízellátása.
Magyarországon háztartásonként évente átlagosan mintegy száz kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki, évente összesen 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ebből 400 ezer tonna a lakossági élelmiszerpazarlás. Európában mintegy 90 millió tonna élelmiszert dobunk ki évente – ez fejenként 180 kg kidobott élelmiszert jelent, amiben nincs benne a mezőgazdasági és a halászati veszteség. A világ mezőgazdasági területeinek negyedéről a megtermelt élelmiszer egyenesen a szemétbe vándorol, miközben csaknem egymilliárd ember éhezik. A termelés emellett még a klímát is terheli, valamint értékes erőforrásokat, ivóvizet és energiát is fölöslegesen fogyaszt. Világszinten az emberi fogyasztásra termelt élelmiszernek csaknem a harmada, évente 1,3 milliárd tonna kerül a szemetesbe a FAO becslése szerint.”

Az ehető és egészséges élelmiszernek sokszor akár az 50%-a is szemetesbe kerül az EU-s háztartásokban, szupermarketekben, éttermekben és az élelmiszerellátási lánc más szakaszaiban, míg 79 millió EU állampolgár szegénységben él, és 16 millióan függnek jótékonysági szervezetek által kiosztott élelmiszeradományoktól.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo