A hőség kinyírja az olimpiát

2016. augusztus 17. szerda - 19:22 / PP/MTI
  •    

A globális felmelegedés miatt az északi félteke legtöbb városa alkalmatlanná válhat arra 2085-re, hogy nyári olimpia házigazdája legyen, köztük van Isztambul, Madrid, Róma, Párizs és Budapest, amelyek pályáztak vagy pályáznak a 2020-as vagy a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére, vagy Tokió a 2020-as játékok helyszíne – állapították meg amerikai tudósok.

A The Lancet orvostudományi folyóirat pénteki számában megjelent kommentárjukban Kirk Smith és John Blames, a Kaliforniai Egyetem professzorai és tudóstársaik a klímaváltozás modellezése és az olimpiai házigazdák jelenlegi kiválasztásának biztonsági követelményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Nyugat-Európán kívüli 543 vizsgált városból csupán nyolc – köztük Szentpétervár, Riga, Ulánbátor, Vancouver, San Francisco, Calgary – lesz elég hűvös ahhoz, hogy nyári olimpia házigazdája legyen. Latin-Amerikában és Afrikában nem lesz egyetlen nagyváros sem, Nyugat-Európában 25 város teljesítheti a követelményeket – olvasható az egyetem honlapján.

Rio de Janeiro, 2016. augusztus 13. Egy szurkoló az atlétikai versenyeken a Rio de Janeiró-i Olimpiai Stadionban 2016. augusztus 13-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Kép: MTI/Czeglédi Zsolt

Ötszörösére nőhet a hőség miatti halálozások száma
A hőség miatt 2080-ra évi 3300 New York-i veszítheti életét – állítja egy a klímaváltozás következményeivel foglalkozó új tanulmány. Nem csak a „Nagy Almát” fenyegeti a meleg, nálunk is egyre több a hőségriadó, a Közel-Kelet pedig lakhatatlanná válhat.

A 22. századra viszont, ha a tudósok előrejelzései teljesülnek, az észak féltekén csupán négy lehetséges nagyváros – Dublin, Belfast, Edinburgh és Glasgow – felel majd meg a követelményeknek. A tanulmány készítői az északi féltekére összpontosítottak, ahol a világ népességének 90 százaléka él. Hatszázezer lakosnál nagyobb városokat vonták be tanulmányukba, és kizárták az 1600 méter fölött fekvőket, mivel az ilyen magasságban rendezett olimpia – mint az 1968-as mexikóvárosi – számos kihívással járt a versenyzők egészségére.

A téli olimpiai játékok lehetséges házigazdái felbecsülésére használt 10 százalékos kritériumból indultak ki. A téli olimpia esetében ha egy lehetséges pályázó városban nem lesz elégséges hó, vagy elég hideg a játékok lebonyolítására, pályázói esélyei csökkennek. A tudósok a nyári olimpiák esetében azt vették alapul, hogy ha az adott helyszín esetében 10 százaléknál nagyobb az esélye annak, hogy röviddel a versenyszám megrendezése előtt el kell halasztani a maratonfutást – a nyári olimpiai játékok egyik legjelentősebb külszíni eseményét –, akkor az adott város alkalmatlan olimpia rendezésére.

A hőség elől menekül a holnap migránsa
A Közel-Keleten 2050-re már esténként sem fog 30 Celsius-fok alá süllyedni a levegő hőmérséklete friss tudományos prognózisok szerint. És ez még csak a legóvatosabb becslés. Felforr a planétánk.

A tudósok a jövőbeni olimpiai játékok helyszíneinek életképessége megállapításához a WBGT-re (wet bulb globe temperature = a hőmérsékletből, a páratartalomból, a napsugárzás erősségéből és a szél sebességéből számított standard) támaszkodtak mint mérőeszközre. Ez a négy tényező alapvető a hőség okozta fokozott megterhelésből fakadó kockázatok reális felméréshez. Kutatások igazolták, hogy a WBGT jól modellezi a hőmérséklet emberi szervezetre gyakorolt hatását. A tudósok két klímamodellt használtak arra, hogy előrevetítsék az emelkedő hőmérsékletet a következő évszázadban.

Minket is érint a felmelegedés

A múlt század elejétől tekintve évente átlagosan 5 nappal több „hőhullámos napot” tapasztaltak Magyarországon. A vizsgálatok során megfigyelték: a legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérsékletek emelkedtek, hanem a hőséghullámok hossza is.

A valóban komoly egészségügyi kockázatot jelentő, 27 fokot is meghaladó középhőmérsékletű hőhullámok csak elvétve alakultak ki a kilencvenes évek előtt. A legtöbb ilyen nap ebben az évtizedben, két egymást követő évben, 2012 és 2013 nyarán alakult ki Budapesten. 2012-ben több mint három hetet tett ki a komoly hőhullámból származó napok száma összesen. A leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot 1994-ben kellett elszenvedni Budapesten, ekkor 11 egymást követő napon nem csökkent 27 Celsius-fok alá a napi középhőmérséklet.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor