A hazai bioetanol gyártás létkérdés a mezőgazdaságnak

2012. december 19. szerda - 20:38 / kfarkas
  •    

A hazai etanolipar minden érintettjének – ipari és mezőgazdasági, állattenyésztési szakemberek - részvételével rendezett konferenciát a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ). A konferencián felszólaló szakmai vezetők egyetértettek abban, hogy a magyar mezőgazdaságban újra munkahelyeket teremtő bioetanol gyártás társtermékei valódi megoldást jelenthetnek a takarmányimport csökkentésében. A bioetanol iparág vezető képviselői emellett a bioetanol adókedvezményének fenntartására és növelésére ösztönzik a mindenkori magyar kormányt, annak érdekében, hogy a hazai gyártású zöld üzemanyagra támaszkodva csökkenthető legyen hazánk kőolajimport függősége.

Minőségi magyar takarmány közvetlenül a bioetanol üzemből

A Magyar Bioetanol Szövetség legfrissebb információi alapján a magyarországi bioetanol gyártás során felhasznált kukoricamennyiség mintegy 45%-a állati takarmányként kerül forgalomba. Ez a takarmány a kukorica teljes fehérje és tápanyagtartalmát tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy a teljes mértékben fenntartható forrásokból gyártott magyar kukoricatörköly igazoltan GMO-mentes, szemben a hazai állattenyésztésben gyakran alkalmazott import szójával, amelynek eredetét nehéz igazolni, azonban még olyan években is felhasználnak a gazdák, amikor a magas terméshozamok miatt tonnaszámra a raktárakban áll a magyar kukorica.

„Közös platformon állunk az állattenyésztőkkel, hiszen az etanolgyártás társtermékei jól felhasználhatóak az állattenyésztésben” – mondta Héjj Demeter, az MBSZ elnöke. – „Sajnálatosnak tartjuk, hogy a hazai sertés és a szarvasmarha-tenyésztés nehéz helyzetbe került az elmúlt két évtizedben, hiszen ugyanaz a célja, mint az etanol-gyártásnak, hogy nyersanyag helyett nagyobb hozzáadott értékű, feldolgozott terméket állítson elő. A kukoricatermesztés önmagában nem munkaerő-igényes, de az állattenyésztés és az etanol-ipar hozzáadott értéket jelent, és kölcsönös előnyök alapján szimbiózisban működhetne a kettő.” – fűzte hozzá.

Az etanol-gyártás során hulladékhő és elektromos áram is keletkezik, amelyet a takarmány mellett ugyancsak hasznosíthatna a mezőgazdaság az üvegházi kertészetekben és az állattenyésztésben, ezzel is javítva a versenyképességét. Az állattenyésztés érdeke, hogy kapcsolatot építsen az iparral, mert a bioetanol gyártás során keletkező állati táp keresett exportcikk, azonban a jelenlegi helyzet jól világít rá, hogy mind a termelő, mind a magyar gazdák jobban járnának, ha ezt a kiváló minőségű, és magas tápértékű magyar takarmányt a magyar sertések fogyasztanák el. Jakab István MAGOSZ elnök a helyi felhasználására hívta fel a figyelmet: „Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ne használjuk a helyi erőforrásokat. Fontos, hogy a Magyarországon megtermelt gabona Magyarországon kerüljön felhasználásra, hiszen számos előny mellett ezzel az ökológiai lábnyomunk is jelentősen csökkenne.

Kulcsfontosságú iparág a mezőgazdaság számára

Agrárhulladékból üzemanyagot
A második generációs bioüzemanyagok közül az agrárhulladékból előállított cellulóz-alapú gázolaj és dízel válhat tömegtermékké elsőként. A második generációs bioüzemanyagok forrásait illetően a lehető legtöbb irányba indultak el kutatók. Elsősorban olyan mikroorganizmusokat alkalmaztak, melyek lebontják az agrárium hulladékát és a háztartási hulladékot, s végül üzemanyagot készítenek belőle. Ezek a technológiák azonban csak laboratóriumi körülmények között vagy legfeljebb kisebb üzemekben kivitelezhető gyártással működött, ipari méretű alkalmazásuk a jövő feladata maradt. A legújabb beruházások arról tanúskodnak, hogy a második generáció bioüzemanyagok közül a cellulóz-alapú lesz az első, melyet tömegtermelésre bocsátanak.

Az elmúlt néhány év során a hazai mezőgazdaság számára kiemelten fontos tényezővé vált az etanolipar, hiszen a hazánkban működő két etanol üzem – a Hungrana Kft szabadegyházi üzeme, valamint a Pannonia Ethanol Zrt dunaföldvári gyára – biztos felvevőpiacot kínál a mezőgazdasági termelőknek. A Bioetanol Szövetség szerint nemzetgazdasági érdek a jól működő hazai bioetanol ipar kialakítása és további fejlesztése, hiszen a bioetanol gyártás akár 30 000 munkahelyet is fenntarthatna, amelyek java részét kis- és középvállalkozások biztosítanák. A hazai kukoricatermelés potenciálját tekintve pedig a bioetanol előállítás kapcsán foglalkoztatottak száma a szám akár a százezres nagyságrendet is elérheti.

„Magyarország a legnagyobb kukorica termésátlaggal rendelkező országok egyike és a számítások szerint még két – a meglévőkhöz hasonló kapacitású – üzemet is elbírnának az adottságaink” – mondta el Reng Zoltán, a Magyar Bioetanol Szövetség alelnöke.  „A bioetanol alapanyagául szolgáló kukorica termesztése húzóágazat – és egyben kitörési pont – lehet a válságban lévő magyar mezőgazdaság számára, ugyanis a környezetkímélő üzemanyag alapanyagául szolgáló kukoricafajták iránt világszerte egyre nagyobb az igény”- hangsúlyozta az alelnök.

Szükséges az arányos adóztatás

Az Európai Unió elkötelezte magát a bioetanol mint zöld üzemanyag mellett, szerte az Unióban találhatunk példát a bioetanol alapú közlekedés támogatására. Hazánk minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy a bioetanol üzemanyag segítségével jelentősen csökkentse súlyos kőolajimport függőségét. Ez azonban a zöld üzemanyag arányos adóztatásának múlt év végi megszűntetésével ellehetetlenült, mivel energiaegységre vetítve az E85 üzemanyag túladóztatott lett. A 10%-os megújuló üzemanyag részarány elérése minden uniós tagállam számára kötelező érvényű. Az E85 üzemanyag terjedésével hazánk ezt a célt könnyedén teljesítené, azonban ehhez érdekeltté kell tenni a felhasználókat abban, hogy a megújuló üzemanyagot használják.