250 ezer évig kéne tárolnunk a paksi szemetet

2018. március 27. kedd - 20:13 / piacesprofit.hu
  •    

Hatalmas, felfújható „nukleáris hulladékos hordót” úsztatott végig a Duna budapesti szakaszán a Greenpeace Magyarország több tucatnyi kenus aktivistával, hogy így hívja fel a figyelmet a nukleáris hulladékok súlyos problémájának megoldatlanságára.

A Greenpeace 5×3 méteres, atomhulladékot szimbolizáló hordóját mintegy ötvenen kísérték kenukkal március közepén, a Duna vizén. A Greenpeace Magyarország az akcióval arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomerőművek működésével keletkező súlyosan veszélyes, több százezer évig sugárzó nukleáris hulladékot nem lehet eltüntetni vagy láthatatlanná tenni. A szervezet arra figyelmeztet, hogy felelőtlenség új atomerőmű építését tervezni úgy, hogy az energiatermelés során keletkező kiégett fűtőelemek biztonságos, végleges elhelyezésére máig nincs megoldás sehol a világon.

Nukleáris fűtőelemek - Kép: MTI

Nukleáris fűtőelemek – Kép: MTI

„A versenyképtelenség és a balesetveszély mellett a nukleáris hulladékok jelentik az atomipar egyik legsúlyosabb problémáját. Hosszú távon körülbelül negyedmillió évre kellene megoldást találni a kiégett fűtőelemek kezelésére, azok ugyanis legalább ennyi ideig bocsátanak ki magukból az emberre és a környezetre veszélye radioaktív sugárzást. Összehasonlításképp, a legidősebb ismert emberi építmény romjai körülbelül 10 000 évesek – miközben nekünk 250 ezer évre kéne biztonságosan elhelyezni a nukleáris hulladékokat. Döbbenetes felelőtlenség Paks II.-vel tovább tetézni az atomenergia használatával járó kockázatokat” – mondta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányosa.

Még száz évig is kísérthet Fukusima
A Fukusima körüli kitelepítési zónában végzett legfrissebb Greenpeace-mérések azt mutatják: a sugárzás szintje a területen továbbra is többszörösen meghaladja a lakosságra vonatkozó nemzetközi határértéket, így a területekre még évtizedekig nem lehet visszaköltözni.

A Magyarországon keletkezett nukleáris hulladékok végleges elhelyezéséről az európai uniós szabályozás értelmében nekünk kell gondoskodnunk. A Paks II.-ről kötött államközi szerződésben annyit vállalt Oroszország, hogy amennyi ideig tőlük vesszük az üzemanyagot, arra az időtartamra – ideiglenes tárolásra vagy feldolgozásra – szállíthatnánk hozzájuk a kiégett üzemanyagot. Ez azonban nem jelentene végleges megoldást: a fűtőelemeket az ideiglenes tárolás után ugyanis visszaküldenék, vagy a feldolgozás ugyancsak nagy radioaktivitású hulladékait szállítanák vissza.

A kérdés megnyugtató rendezését a Paks II. engedélyét kiadó környezetvédelmi hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal sem követelte meg, pusztán egy úgynevezett koncepcióterv elkészítését írta elő a Paks II. Zrt. számára, amelyet a cégnek majd az üzemeltetési engedély megkérésekor kellene benyújtania. A Greenpeace ezért azt várja, hogy a magyar kormány azonnal állítsa le a Paks II. projektet, és kezdje el a biztonságos, megújulókon alapuló energiarendszer kiépítését.

Amikor megszólaltak a szirénák
Egy veszélyes kísérlet miatt 1986. április 26-án a levegőbe repült a csernobili atomerőmű négyes blokkja. A harminc évvel ezelőtti katasztrófa nyomait még mindig magukon viselik a környező területek, ezrek szenvednek a sugárzás miatti betegségektől, Kijev mégis a terület újrahasznosításán gondolkozik, Európában és a világban pedig ketyegnek tovább a csernobilihez hasonlító időzített bombák.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor