2047-re alakul át radikálisan az éghajlat

2013. november 17. vasárnap - 10:01 / klímablog
  •    

A globális felmelegedés olyan drámai lesz, hogy a leghidegebb évek is melegebbek lesznek, mint a múlt legmelegebb esztendői. Ha üvegházgázok koncentrációja tovább nő a légkörben, 2047-re melegebb lesz az átlaghőmérséklet mint az 1860 és 2005 között uralkodó átlag. Ha a klímapolitika működik, legfeljebb 2069-ig lehet késleltetni a drasztikus az éghajlatváltozást.

Az évszázad derekára legalább egymilliárd és legfeljebb ötmilliárd embernek jut ki majd olyan éghajlat, mely jóval melegebb, mint lakhelyük huszadik században tapasztalt hőmérséklet-átlaga. 2047-re már a Földnek több mint a felén eluralkodik a felmelegedés.

A szakemberek nem titkolták, meglepődtek a következtetéseken, amelyekre jutottak. “Az eredmények sokkoltak minket”, nyilatkozta Camilo Mora, a University of Hawaii kutatója (aki egyébként nem a szó szoros értelmében vett szakember, mert nem klimatológus). A klímakérdések iránti fokozott érdeklődést példázza, hogy tulajdonképpen egy egyetemi hallgatók által elindított kutatás eredményei nyertek bebocsáttatást a rangos Nature folyóirat hasábjaira, ami a tudományos közélet csúcsa.

A kutatást számítógépes modellezéssel végezték, melyek kimutatták, ha a klímapolitikai hathatós és sikerül jelentős ÜHG-emisszió-csökkentést elérni, akkor akár 20-25 évvel is késleltethető a globális felmelegedés. Ugyanakkor nem elkerülhető.

Variabilitás

A szakemberek összesen 39 klímamodelt -vagyis lehetséges jövőverziót- vizsgáltak és vetettek össze. Az adatokat 12 országban működő 21 állami kutatóintézettől kapták. A 2047-es évszámhoz azonban hozzáfűzték: ”plusz mínusz 14 év”. Vagyis a változás már bekövetkezhet 2033-ben, de jóval később, 2061-ben is. Számos város már jóval hamarabb új klímaövezetbe kerül: az indonéziai Manokwari 2020-ban, a jamaicai Kingston 2023-ban.

fotó: sxc

A változásnak leginkább a trópusi övezet van kitéve, mivel az évszakok váltakozása során itt a legkisebb az időjárási változás skálája, míg másutt jobban eltérnek egymástól az évszakok. Különösen a magasabb fekvésű trópusi területeken fognak megragadni az üvegházgázok, valóságos szaunává alakítva az itteni falvakat, városokat – s ez hamarabb fog itt bekövetkezni, mint a világ más tájain. A trópusi térségekben jellemzően alacsony GDP-t generáló szegény országok találhatók. Az éghajlati átalakulások kihatnak majd a halállományra és az esőerdőkre.

Néhány példa a metropoliszok klímájának jelentős átalakulására – ÜHG-kibocsátás változatlan mértékétől vagy csökkenésétől függően:

Éghajlati átalakulás (”climate departure”) éve

  • Jakarta és Lagos: 2029
  • Mexikóváros: 2031
  • Bogotá: 2033
  • New York: 2047 (vagy 2042 vagy 2053 vagy 2072)
  • Washington: 2047 (vagy 2071)
  • Peking: 2046-ben (vagy 2078-ban)
  • Moszkva: 2063 (vagy 2092)

”Biztos vagyok benne, hogy mindezeknek tömeges biológiai és társadalmi következményei lesznek, de hogy pontosan milyenek, azt nem tudnám megmondani,” nyilatkozta a New York Times-nak Mora. A legnagyobb változást jelenleg az Északi-sark megy keresztül a leggyorsabb változáson. A melegebb hőmérséklet egyúttal átalakulásokat gerjeszthet a Vörös-tenger ökoszisztémájában is.

Modern meteorológiai adatok mindössze 1860-ig visszamenőleg állnak rendelkezésünkre. Ugyanakkor ismeretes, hogy a 2003 nyarán bekövetkezett kánikula az elmúlt 500(!) év legmelegebb nyara volt és 70 000 halálát okozta.

Az ENSZ közlése szerint az 1983-2012 közötti időszak volt a legmelegebb az elmúlt 1400 évben. A jelenlegi felmelegedési folyamat olyan szélsőséges állapotba nyomja a bioszférát, amelyet az évmilliók óta nem tapasztalt. Ennek jegyében a szélsőséges időjárási jelenségek válnak „normává”, hangsúlyozzák a tudósok.

A felmelegedés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a tél enyhébbé válna a jövőben, hiszen az 1998 és 2005 közötti telek azt mutatják, a zimankó éppolyan erős marad, mint régen, miközben a nyarak sorra meleg-rekordokat döntenek.

Igaz, hamis
A ”klímaszkeptikusok”, akik vitatják az éghajlatváltozás emberi eredetét (vagyis hogy légszennyezésünk okozza), azt hozzák fel igazuk bizonyítására, hogy az elmúlt 15 évben lassabb volt a globális felmelegedés sebessége, mint az üvegházgáz-kibocsátás mennyisége. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottsága (IPCC) úgy látja, a jelenség az ökoszféra természetes jelensége és nem fog sokáig tartani – vagyis hamarosan jön az intenzívebb melegedés.