152 kilométer autóúttal ér fel egy kiló bárányhús

2015. november 01. vasárnap - 10:01 / klímablog
  •    

A toplista szerint a húsevéssel szennyezzük leginkább bolygónkat, mert az állattenyésztésnek a legnagyobb a CO2-vonzata. Egy kiló bárányhús elfogyasztása egyenlő azzal a füstkibocsátással, mintha 152 kilométert tennék meg autóval.

Ritkán gondolkodunk el azon amint éppen beleharapunk kedvenc szendvicsünkbe vagy egytálételünkbe az étteremben, esetleg a kifőzdéből hazahozott élelembe, hogy az alapanyagok előállítása mekkora környezeti terhet ró az ökoszisztémára.

steak

Kép:Freeimages.com

A washingtoni Environmental Working Group és a portlandi CleanMetrics Corporation összeállította a legszennyezőbb élelmiszerek toplistáját. Az adatok megdöbbentőek, ha belegondolunk, hogy egy átlagos személygépkocsi 0,25 kg. széndioxidot bocsát ki kilométerenként.

  1. 1 kg. bárányhús = 39,2 kg. CO2. (Vagyis 152 kilométeres autóút széndioxid-emissziója.)
  2. 1kg. marhahús = 27 kg. CO2 (Azaz 105,36 kilométeres furikázás.)
  3. 1 kg. sajt = 13,5 kg. CO2 (Tehát 52,682 kilométeres vezetés.)
  4. 1 kg. disznóhús = 12,1 kg. CO2 (Vagyis 47,2 kilométeres túra.)
  5. 1 kg. (halfarmon tenyésztett) lazac = 11,9 kg. CO2
  6. 1 kg. pulykahús = 10,9 kg. CO2
  7. 1 kg. csirkehús = 6,9 kg. CO2
  8. 1 kg. konzerv tonhal = 6,1 kg. CO2
  9. 1 kg. tojás = 4,8 kg. CO2
  10. 1 kg. krumpli = 2,9 kg. CO2
  11. 1 kg. rizs = 2,7 kg. CO2
  12. 1 kg. mogyoróvaj = 2,5 kg. CO2
  13. 1 kg. mogyoró = 2,3 kg. CO2
  14. 1 kg. joghurt = 2,2 kg. CO2
  15. 1 kg. brokkoli = 2 kg. CO2
  16. 1 kg. tofu = 2 kg. CO2
  17. 1 kg. szárazbab = 2 kg. CO2
  18. 1 kg. tej = 1,9 kg. CO2
  19. 1 kg. paradicsom = 1,1 kg. CO2
  20. 1 kg. lencse = 0,9 kg. CO2
Megmentené a Földet? Legyen vegán!
Igyon kevesebb tejet és ne fogyasszon annyi húst, mint most, sőt igazából az sem baj, ha teljesen elfelejti az állati szöveteket. Nem azért, hogy lefogyjon, hanem, hogy emberi klímában tudjon élni. Legalábbis így vélik a tudósok.

És itt még “csak” az előállításról van szó, beleértve a tenyésztést és a vágóhídi, húsgyári feldolgozást. A lazacnál például az eledelének előállítása jelent nagy CO2-mennyiséget. A csirkefarmok esetében ugyanez a helyzet. A disznóhúsnál a karbonmennyiség fele jön a gyári feldolgozásból. A konzerv tonhalnál az emisszió 68 %-át a halászhajók gázolaj meghajtású motorja adja.

A bárány- vagy szarvasmarha-tenyésztésnél fontos számot vetni a jószágok szellentésével, kérődzésével és a talajon rothadó ürülékükből kiszivárgó metángázzal. A metán hússzor erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid.

Ha bármelyik húst vagy zöldséget importálják arra a felvevőpiacra, ahol végül megveszik a fogyasztók, akkor a szállítás ökolábnyomát is hozzá kell adni ezekhez az értékekhez. Az állattenyésztés vízigényéről nem is beszélve.

Ha a húst kedvelők szeretnék csökkenteni gasztronómiai élvezeteik ökológiai lábnyomát, célszerű leginkább csirkehúst enni. A leggazdagabb és a légkörre nézve legkevésbé szennyező, állati eredetű fehérjeforrás a tojás. Növényeknél a krumpli, ám éppen annak termesztése jár a viszonylag nagy üvegházgáz-kibocsátással (a többi alapvető élelmiszernövényhez képest).