Zsugorodó személyes tér, feszült dolgozók – ilyenek a hazai irodák

2015. január 16. péntek - 12:11 / piacesprofit.hu
  •    

Sok cég a költözéskor, amelynek a célja leginkább a megtakarítás, új, szép és ergonomikus irodabútorokat vásárol. Ezzel kárpótolja a munkavállalókat a kedvezőtlenebb irodai munkakörülményekért.

Kép: Pixabay

A kilencvenes évek elejének irodája sok mindenben jobban hasonlított a hatvanas-hetvenes évek irodájához, mint a mostanihoz. Molnárné Westermann Krisztina, a Bene Budapest Kft. értékesítője szerint a kilencvenes évektől a kétezres évek közepéig a nagyméretű íróasztal volt az irodákra jellemző. Íves, „L” alakú munkaállomásokon dolgoztak az emberek azért, hogy a sarkokban elférjen a nagyméretű, komoly mélységet követelő monitor. Ekkor még a szemet komolyan bántó sugárzásúak voltak ezek a perifériák, ezért védőernyőt is adtak hozzájuk a munkáltatók, a bántalom csökkentésére – írta együttműködő partnerünk, a HR-Portál.

A kilencvenes évek végén már megjelentek a lapos monitorok, és ezzel az extra munkaállomás-méretek feleslegessé váltak. Ma már elég, ha az íróasztal 80 centiméter mély, és 160 centi hosszú a kényelmes munkavégzéshez. Mivel egyre inkább laptoppal, sőt egy tablettel és egy klaviatúrával lehet dolgozni, talán még ez a méret is sok.

Összementek a munkahelyek

Nemcsak a munkaállomások lettek kisebbek, hanem maga a munkavégzés helye is. Magyarországra még a gazdasági átrendeződés előtt megérkezett a cellás irodarendszer helyett az egyre népszerűbb open office, amikor már csak a funkcionális terek lettek elkülönítettek. Majd, a válsággal ezek a terek is egyre kisebbé váltak. Ennek oka részben a sok leépítés volt, de a további költségcsökkentések is éppen annyira szerepet játszottak az ez irányú döntésekben. (Pedig nem csak így lehet spórolni az irodai költségeken!) Westermann Krisztina végletes példaként említette azt, amikor az ajánlott 8-10 négyzetméternyi egy főre jutó tér helyett, már csupán 6 négyzetméter/fő területben kellett újratervezni az irodát.

Zöldülnek az irodák a régióban
Egy cég a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét azzal is tudja hangsúlyozni, hogy zöld tanúsítvánnyal rendelkező irodát választ. Úgy tűnik, a cégek számára is egyre vonzóbb ez a lehetőség.

Ez az egyre általánosabb gyakorlat azonban nagyon zsúfolttá tette a munkahelyeket, ami növeli a feszültséget, és csökkenti a produktivitást. Ugyanakkor ezt a jelenséget próbálják a munkáltatók a technika fejlődésével keletkező előnyök segítségével tompítani. Mivel ma már elég kevesebb papírt használni, gyűjteni, raktározni, ezért nem kell annyi tároló hely, és kisebb munkafelületek is elegendőek. Ezen kívül olyan, atipikus munkaszervezési módszerek is egyre jobban elterjednek, mint a „shared desk”, amikor egy munkaállomáson többen is osztoznak más-más időbeosztás alapján.

A távmunka feloldja az ellentmondást

Forradalmi változást hozott a részben home-office-szerű munkavégzés is. Olyan munkaköröknél, amelyek csak minimálisan munkahelyhez kötöttek -, mint amilyen például a területi képviselő munkája -, nem tesznek be a munkáltatók annyi íróasztalt, amennyi a munkavállalói létszám. Ez azonban megosztó gyakorlat. Még Westermann Krisztina is – az elbeszélése szerint- szemtanúja volt annak a szituációnak, mikor egy partnerüknél Ausztriában egy több évtizede ott dolgozó értékesítő észlelte, hogy nincs saját asztala. Azt tapasztalta, hogy még ebben a hazaihoz képest sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb légkörű országban is bizonytalanságot keltett az, ha valakinek -, aki ráadásul több éve a cég dolgozója – hirtelen többé nincs saját helye egy irodán belül.

Az „összemenő irodáknak” van még egy lényeges hatása. Az új területre új bútorokat rendelnek a menedzsmentek tagjai, több okból kifolyólag. Egyrészt, a régi bútorok a kisebb helyiségbe már nem illenének bele. Másrészt „ezzel kárpótolják sok cégnél a munkavállalókat”, hiszen a magyar dolgozók úgy építik fel az életüket, hogy az egy adott szervezet földrajzi elhelyezkedéséhez illeszkedjen. A közelben keresnek iskolát-óvodát a gyereknek, és a munkahely közelében szeretnek lakni. Amint bármilyen elmozdulás következik, mi nem reagálunk olyan rugalmasan, ahogy azt például Ausztriában vagy Németországban a munkavállalók teszik, illetve a következő munkahelyen várható zsúfoltság miatt is az új, szebb irodai környezet lesz az a „plusz dolog”, amit a menedzsment nyújtani szeretne a megmaradó dolgozóknak.

IRODAVÁLASZTÁSNÁL IS A GYOMRUNK VEZET
A bérlőknek csupán 6-8 százalékát érdekli például egy irodaház zöld minősítése vagy környezetbarát megvalósítása, és csaknem 90 százalékuk dönt a megszokott módon inkább a helyszín alapján,  a válaszadók fele pedig a bérleti díjat jelölte meg döntő tényezőként.

A trendek és azok követői

A jövőben azonban egyre hangsúlyosabb szerepet kap a munkát végző egyén szerepe, funkciói. Az ő kényelme, egészsége, hatékonysága lesz majd egészen biztosan a legfontosabb jellemzője a 21. század közepétől kezdve az irodáknak.

Ezen kívül, egyre inkább nyilvánvaló, hogy maga a munka is másfajta természetűvé válik ahhoz képest, amit eddig erről képzeltünk. „Az ötletek 80 százaléka, melyek egy-egy vállalat tevékenységének fejlesztéséhez hozzájárulhatnak, a munkatársak, partnerek közötti kommunikáció során keletkezik, ezért minden, kommunikációs folyamatot támogató iroda-berendezési módszer fontossá vált, és még inkább azzá válik”- állítja a szakember. Egyre több helyen kerül az iroda középpontjába az étkezések helyszíne, illetve olyan területeket alakítanak ki, ahol a dolgozók egymással kommunikálva oszthatják meg a gondolataikat.

Az irodabútorok maguk is nagy változáson mentek keresztül. Már nemcsak íróasztal, szék és szekrény jelenti egy-egy munkahelyiség berendezését, hanem a színes megoldások, a kis kuckók, tudásmegosztó „terecskék” is fontos tartozékai lettek a modern irodának. „Azért kell egyre színesebbnek, és bensőségesebbnek lenniük ezeknek a munkahelyeknek, mivel ma már 9-10 órát dolgozunk, és egy hagyományos, szürke „szék-asztal-szekrény” kombinációban nem tudnánk ilyen hosszú időt hatékonyan, és kellemes közérzettel eltölteni”- állítja Westermann Krisztina.

Ma már a reprezentativitáson túl három pilléren nyugszik a trendkövető irodabútor-gyártás. Nyilván elsősorban költséghatékonynak kell lennie az irodák berendezésének. Ezen kívül olyan környezetet kell teremteni az irodákban, amelyben hatékonyan és motiváltan dolgozhatnak a munkavállalók. Harmadsorban pedig az ügyfelek szemében, illetve a cégről kialakított képnek megfelelő módon növelnie kell a vállalkozás imidzsét.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek