Wifi nélkül nem utazik magyar üzletember

2013. június 29. szombat - 16:02 / piacesprofit.hu
  •    

A tipikus magyar üzleti utazó jellemzően több éjszakát is eltölt tárgyalásai során külföldön, amihez általában 3-4 csillagos szállodát választ. Kedvenc közlekedési eszköze a repülő, úti céljainak toplistáját Bécs, London és Frankfurt vezeti, a légitársasági szolgáltatások közül legfontosabb számára a feladott poggyász, a szállodák esetében pedig a wifi tűnik nélkülözhetetlennek.

Általában repülővel utazik és 4 csillagos szállodában száll meg a magyar üzleti utazó – Kép: SXC

A válaszadók 36 százaléka évente 3– 5 alkalommal indul üzleti célból külföldre, és ugyanekkora azok aránya is, akik évente csak 1-2 alkalommal utaznak. Havonta többször a válaszadók egyötöde, havi rendszerességgel 9 százaléka indul útnak. Legtöbben uniós tagállamokba járnak (57%), a környező, nem uniós országokba 18, Észak-Amerikába és Ázsiába 8-8, a Közel-Keletre 5 százalékuk utazik – derül ki a Business Traveller Hungary magazin és a Lufthansa közös felméréséből.

Favorit városok

Városokra lebontva kiderült, hogy a magyar üzleti utazók első számú célpontja Bécs, amit London, Frankfurt, Berlin, Párizs, München, Prága, Brüsszel, Amszterdam, Milánó, Barcelona és Varsó követ. Az amerikai kontinensen New York a legtöbbet látogatott célpont, San Francisco és Los Angeles két dobogós célállomás, a Közel-Keleten Dubai és Doha, Ázsiában pedig Peking, Szingapúr és Tokió a legnépszerűbb. A válaszadók kétharmada több éjszakát is eltölt külföldön, 28 százalékuk egy éjszakára marad, mindössze 5 százalék jön haza még aznap.

Többségben vannak a repülővel utazók (53%), gépkocsival 34, vonattal 10, busszal 3 százalékuk indul útnak, és döntően középkategóriás, 3-4 csillagos szállodában szállnak meg (79%), a luxuskategóriát 13%, az alacsony árfekvésű szállókat 10% választja.

A jellemzően Észak-Amerikába és Ázsiába utazó üzletemberek vállalkozásainál az átlagnál jóval nagyobb arányban alkalmaznak saját utazási menedzsert, és/vagy utazási irodai szerződéssel rendelkeznek, az utazási büdzsé szinte mindegyiknél meghaladja az évi 5 millió forintot, az árbevétel pedig jellemzően milliárdos nagyságrendet ér el.

Utazási költségvetés és hűségpontok

A felmérésben részt vett vállalatok 34 százaléka évi ötmillió forint feletti összeget költ céges utakra, 28 százalék viszont egymillió alatti büdzsével rendelkezik, 22 százalék 1–3 millió, 12 százalék 3–5 millió közötti keretből gazdálkodik. A pontgyűjtés szempontjából a legnépszerűbbek a légitársaságok (43%), szállodákban csak 23, egyéb szolgáltatónál 4 százalék gyűjt hűségpontokat.

Céges pontgyűjtő programnak a válaszadók 21 százaléka tagja, és az esetek felében mindenki maga használhatja fel a pontokat. Utazásra vonatkozó belső szabályzattal a válaszadók közel fele, 44 százalék rendelkezik.

Maguknak szervezik

A pontosság a legfontosabb az utazóknak
A pontosság, a jegy ára, a foglalás rugalmas módosítása a legfontosabb az üzleti utazók számára egy friss reprezentatív felmérés szerint. Ugyan az autó a legnépszerűbb közlekedési eszköz, de a hivatalos ügyben külföldre látogatók már több mint fele a repülőt választja.

Az üzleti utakat a válaszadók 45 százaléka magának szervezi, míg negyedük utazási irodán keresztül intézi az utat, illetve az összes válaszadó 17 százalékánál cégen belül utazással esetileg foglalkozó kolléga végzi a menetjegyek és a szállás foglalását. Saját utazási menedzserrel csak a válaszadó cégek 13 százaléka rendelkezik. A szerződött utazási iroda kiválasztásánál a legfontosabb szempont a rugalmasság és a rendelkezésre állás (34%), a globális keretszerződés 26 százalékban döntő, az ár 22 százalékban, a transzparens számlázás pedig 8 százalékban számít. A céges utak 37 százalékát online, egyharmadát telefonon vagy e-mailben a szolgáltatónál, 27 százalékban a szerződött utazási irodán keresztül foglalják.

Jó elhelyezkedésű szállodát keresnek az utazók, az internet nélkülözhetetlen

Szállodát a megkérdezettek 38 százaléka az elhelyezkedése, 35 százaléka az ára alapján választ, a céges keretszerződés csak 15 százaléknál mérvadó, a felszereltség 12 százaléknál számít. Ami a szállodai szolgáltatások fontosságát illeti, az 1–5-ig terjedő skálán a legmagasabb pontszámot a wifi kapta (4,6), ezt követi a kényelmes ágy (4,3), majd a reggeli minősége (4,1). A késői check-out 3,1-es, a kávé-tea bekészítés 2,6-os, a fitneszterem 2,3-as, a business center 2,2-es osztályzatot kapott.

Repülős utak: népszerű a premium economy

Európán belüli utazáshoz a válaszadók 59 százaléka turistaosztályt választ, 13 százalék premium economyt, businessen 7 százalék utazik, fapadoson pedig 21 százalék (itt több választ is megjelölhettek a kitöltők). Európán kívül 51 százalék a turista és 22 százalék a premium economy aránya, de a válaszadók 23 százaléka már businessen utazik, 3 százalék pedig first classon. A first classon való utazás kényelméért a megkérdezettek 17 százaléka a business jegy árán felül még további 10 százalékot fizetne, 14 százalékuk 20 százalékos felárat lát reálisnak, és mindössze 2 százalék hajlandó ennél magasabb, 50 százalék feletti többletköltséget fizetni a fedélzeti luxusért. Ugyanakkor 12 százalék úgy véli, készpénzt nem, csupán törzsutaspontokat áldozna a szolgáltatásért, 57 százalék pedig egyáltalán nem költene rá.

Privát gépet a válaszadók 8 százaléka vett már igénybe, és csupán 4 százalék tervezi használatát a következő egy évben. Akinek szüksége lenne magángépre, kétharmad részben a legjobb ár–értékű szolgáltatót választaná, egynegyede csakis a legolcsóbb megoldást keresné, 9 százalék viszont a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatást preferálná, limuzinos transzferrel, first class várókkal, rugalmas visszatérítési feltételekkel.

Fontosabb a feladott poggyász, mint a fedélzeti wifi

Nálad vagy nálam?
A személyes megbeszélés megkerülhetetlenül fontos eleme az üzleti életnek. A kérdés csak az, hogyan oldható meg gazdaságosan: a költséges és nemritkán időigényes utazások takarékosabbá tételével vagy a fizikai találkozásnak egy modern telekommunikációs rendszer általi kiváltásával.

A légitársasági szolgáltatások esetében a magyar üzleti utazóknak a legfontosabb a feladott poggyász (4,4-es osztályzattal), ezt követi a légitársaság rugalmassága (4,1), a fedélzeti ellátás (4), a nagyobb lábhely (3,8), a fedélzeti wifi (3,3), az elsőbbségi beszállás (3,3), a lounge-használat (3,2) és a fedélzeti szórakozás (2,8).

Ami a fedélzeti szórakozást illeti: a válaszadók 59 százalékának fontos a gépen elérhető fedélzeti internet és televízió, de ezeket ingyen szeretné igénybe venni, 16 százalék akár még fizetne is érte, 25 százaléknak viszont egyáltalán nem lényeges a szolgáltatás. Amennyiben a wifi nem érhető el ingyenesen, az Európán belüli utakon a válaszadók 89 százaléka 1000–2000 forint közötti összeget fizetne használatáért, 11 százalék 3–5000 forintot áldozna rá – ennél többet senki nem szánna rá.

A tengerentúli utakon azonban a megkérdezettek már mélyebben a zsebükbe nyúlnának, ha fizetős wifiről van szó: 49 százalék 3–5000 forint közötti díjat, 45 százalék 1–2000 forint közötti összeget lát reálisnak, de 8 százalék akár 7–9000 forintot sem sajnálna rá.

A repülőgép fedélzetén a leginkább bosszantó tényező a szűk férőhely (33%), ezt követi a kellemetlen útitárs (29%), majd a rossz fedélzeti ellátás (19%), a fedélzeti szórakoztatás hiánya (8%), az unalom és a bezártság következik, repülésfóbiában a válaszadók csupán 1 százaléka szenved.

Átszállásos utak: nem az ár, a menetidő a fontos

A válaszadók kétharmadát nem zavarja, ha diszkont légitársasággal kell utaznia (amennyiben jó a menetrend), egyharmada inkább sosem repül velük: 26 százalék igyekszik kerülni őket, 7 százalék viszont inkább átszállással repül, de nem ül fel fapadosra.

Kevésbé ár–érzékenyek az utazók, ha úti céljuk csak átszállással érhető el: 54 százalékuk ilyen esetben a teljes menetidő szerint választ légi szállítót, az ár csak 36 százalék esetében döntő tényező, a hűségpontok, céges szerződés alapján 9 százalék dönt.

A Malév hiányát viszont nagyon megérzik: a válaszadók fele úgy véli, a nemzeti légitársaság kiesése óta az utazás drágább lett, és nehezebben érik el úti céljukat, 26 százalék ugyan érzi a változást, de kompromisszumos megoldásokkal eljut a kiválasztott desztinációba, míg 24 százalék nem lát különbséget.