Visszajár a pénz!

2012. július 20. péntek - 13:17 / Sebők Orsolya
  •    

Számos cég előtt felcsillant a remény a Legfelsőbb Bíróság döntése után, hogy pénzt lásson az adóhatóságtól. Azok is remélhetnek, amelyek 2006-os bevallásukban azért nem érvényesítették a helyi iparűzési adót mint társaságiadó-alapot csökkentő kedvezményt, mert valamely adószámlájukon tartozás mutatkozott, és azok is, amelyek akkor hibásan vonták le az iparűzési adót, és erre egy későbbi ellenőrzés során derült fény. Az egyetlen kritérium: 2006-ra vonatkozóan nem lehet nettó adótartozása a vállalkozásnak.

Hozzávetőleg 25-30 milliárd forinttal magasabb adóalap után fizettek adót a társaságok 2006-ban, mint kellett volna. Abban az évben ugyanis az akkor hatályos jogszabályok szerint a megfizetett iparűzési adó 100 százalékban csökkentette a társasági adó alapját. Az adóalap-kedvezmény igénybevételének egyetlen feltétele az volt, hogy a vállalkozásnak ne legyen adótartozása az év utolsó napján. Ezt minden vállalkozás maga vizsgálta úgy, hogy valamennyi adóhatóságnál – ideértve az önkormányzatokat is – vezetett valamennyi számláján külön kellett figyelembe vennie a feltétel fennállását vagy annak hiányát. Vagyis sokan azért estek el a kedvezmény érvényesítésének lehetőségétől, mert bár összességében pozitív volt az adóegyenlegük, volt olyan számlájuk, amelyen akár csak ezerforintos hiány mutatkozott.

Pénzt láthatnak a cégek az adóhatóságtól - Kép: PP Archív
Pénzt láthatnak a cégek az adóhatóságtól – Kép: PP Archív

Fordult a kocka

Az adótartozás fogalma új megvilágításba került azután, hogy a jogszabály 2007. november közepén módosult: ha a törvény az adókedvezmény igénybevételét adótartozás nemlétéhez köti, az összes adónemszámla együttes egyenlegét kell figyelembe venni. Vagyis, ha nincs nettó adótartozás, akkor 2007. november 16-ától a cégnek nincs adótartozása a kedvezmény érvényesítése szempontjából.

Kizáró okok
Nincs lehetőség újabb eljárást indítani az adóhatóság előtt, ha időközben a társaság bármilyen adóügyben bírósághoz fordult, az ügy jogerősen lezárult, a döntést pedig a cég elfogadta. Például, ha az adóhivatal egy társaság 2006–2008-as évét vizsgálva a 2008. évi áfabevallást nem találta rendben, a cég a kiszabott büntetés ellen a bíróságnál fellebbezett, ám a pert elvesztette, és az ügy bírósági végzéssel lezárult, a NAV a 2006-os társaságiadó-kedvezmény ügyében sem járhat el felügyeleti intézkedés keretében, mert a jogerős bírósági döntés kizárja, hogy az adóhatóság visszafizesse a tévesen megfizettetett társasági adót. A hazai jogorvoslati rendszer működése értelmében az adóhatóság a bírósági döntést nem írhatja felül.
Az a vállalkozás sem léphet fel a Legfelsőbb Bíróság ítéletének alapján, amelynek például az állami adóhatóságnál összességében túlfizetése volt (csak egyes adónemeken volt tartozása, ezért nem fogadták el az adóalap-csökkentést), a Fővárosi Önkormányzatnál is iparűzésiadó-túlfizetése van, egy kerületi önkormányzatnál viszont telekadó-hátraléka. Az önkormányzati adótartozás ugyanis nem számítható egybe az állami adóhatóság folyószámláján meglévő túlfizetés összegével, sőt, mivel az önkormányzatok önálló adóhatóságok, ezért az egyik önkormányzatnál fennálló túlfizetés sem számítható egybe a másik önkormányzatnál meglévő hátralékkal. Ha viszont ugyanazon önkormányzatnál van telekadó-hátralék és ezt meghaladó összegű építményadó-túlfizetés, akkor ezt összességében kell nézni, tehát nem számít hátraléknak.

Az adóellenőrök az évek során a társasági adó alapjára vonatkozó kedvezmény érvényesítésében számos cégnél találtak hibát, miután többen korábban is – akkor hibásan – a nettó tartozást vették figyelembe. Több, 2011-ben befejeződött peres eljárás eredményeképpen kikristályosodott ítélkezési gyakorlat értelmében azonban a 2007. november 16-án hatályba lépett jogszabály visszamenőleg is hatályos, tehát az adóhatóság jogtalanul járt el, amikor ez után hozott elmarasztaló döntést. A tévesen büntetett cégeknek a megfizetett társaságiadó-különbözet mellett a kirótt adóbírság és késedelmi kamat is visszajár, ha időben lépnek.

– Azok a cégek, amelyeknél 2006-os évet már érintette APEH- vagy NAV-ellenőrzés, felügyeleti intézkedést kérhetnek. Ha kezdeményezik, az adóbírság és a kedvezmény is visszajár nekik. A kérelmet minél előbb érdemes beadni, miután a NAV valószínűleg új eljárást fog elrendelni. A törvények értelmében az elévülési idő öt év, vagyis a 2006-os évre vonatkozóan legfeljebb 2012. december 31-éig lehet jogokat érvényesíteni. Az év végéig tehát az adóhatóságnak le kell folytatnia az eljárást – hívja fel a figyelmet dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adómenedzsere.

Nincs ingyen

Visszamenőleg hatályos
A Legfelsőbb Bíróság által hozott ítéletek megváltoztatták az adóhatóság által korábban képviselt jogszabály értelmezését. Kimondták, hogy az adóhatóság köteles figyelembe venni a 2007. november 16-ától hatályos jogszabályi rendelkezést, amennyiben ezt követően vizsgálta a céget. Miután a 2007-es törvénymódosítás egy jog gyakorlásának lehetőségét nyitja meg, a visszamenőleges hatályt sem lehet kifogásként felhozni, érvelt a bíróság.

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem esetében a fellebbezési eljárással azonos mértékű illetéket kell fizetni a megtámadott összeg százalékában. Éppen ezért nem mindegy, milyen összegről van szó.

– Felügyeleti eljárás esetén elég a társasági adót kifogásolni, a szankciókat nem szükséges. A NAV – ha helyt ad az adózó kérelmének – mind a korábban megállapított adókülönbözetet, mind az adóbírságot és késedelmi pótlékot visszatéríti. Az adófizetőnek arra is van lehetősége, hogy késedelmi kamatot – a késedelmi pótlékhoz hasonlóan a jegybanki alapkamat kétszeresét – igényeljen a vele jogtalanul megfizettetett összeg után – mutat rá Fekete Zoltán Titusz.

Dr. Székely Péter, a Saldo Zrt. adótanácsadója viszont úgy véli, hogy az adózás rendjéről szóló törvény 115. paragrafusának 1. bekezdése értelmében elegendő ismételt ellenőrzést kérni, amely eljárás illetéke összegtől függetlenül 3000 forint.

Azok a cégek, amelyeknél az adóhatóság nem zárta le a 2006-os évet ellenőrzéssel, és az említett adóévben azért nem érvényesítették a kedvezményt, mert bár nettó adótartozásuk nem volt, mégis valamely számlájuk negatív egyenleget mutatott, most visszamenőleg élhetnek az adóalap-csökkentés lehetőségével. Nekik önellenőrzést kell beadniuk ez év végéig.

Ha a cégnek ma van adótartozása, az adóhatóság automatikusan a fennálló tartozását csökkenti a megítélt összeggel.

Pro és kontra

Minden cégnek végig kell gondolnia, hogy megéri-e lehajolni ezért a pénzért, és ha igen, igénybe veszi-e tanácsadó segítségét. Többek között azért, mert az önellenőrzés megszakítja az elévülési időt. Így ezután a NAV újabb öt évig vizsgálhatja a társaság 2006-os évét. Dilemma az is, hogy az ismételt ellenőrzés során nem tehet-e az adóhatóság a 2006. évre más megállapítást az adózó terhére, olyat, amit az előző ellenőrzés során nem vett észre.

– Az adózás rendjéről szóló törvényben szereplő súlyosítási tilalom értelmében a korábbi ellenőrzés eredményeként született határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl nem lehet az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét az adózó terhére kedvezőtlenebbül megállapítani. Érdemes tehát megvárni ezt az egy évet: például, ha a 2006-os év vizsgálatát lezáró adóhatósági határozat 2011. augusztus 2-án emelkedett jogerőre, az új eljárásra vonatkozó kérelmet csak 2012. augusztus 2. után adja be a társaság – magyarázza Székely Péter.

Az is előfordulhat, hogy egy kisebb cég esetében csupán néhány tízezer forint visszatérítést jelentene a 2006-ban érvényesített társaságiadó-kedvezmény, ám az adóhatóság ugyanabban az eljárásban a társaságra sok millió forintos áfabüntetést is kirótt, amit a cég több százezer forintos illetéket befizetve megfellebbezett. A felügyeleti eljárás iránti kérelem beadásával – annak ellenére, hogy az akkori fellebbezési költség nem a társasági adó kapcsán merült fel – ez az összeg visszajár, miután a hatályos szabályok értelmében a lerótt illeték nem arányosítható.