Visszaigényelhető lesz az üres hordozókra kivetett díj

Kötelezettségvállalással zárult a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálata a közös jogkezelőknél. Ennek legfontosabb eleme, hogy létrejön az adathordozó megvásárlásával megfizetett üres hordozói díj visszaigénylésének jogintézménye – közölte a GVH.

A hivatal a 2007 óta szedett üres hordozói díjakat vizsgálta a közös jogkezelő szervezeteknél, vagyis az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesületnél, a Filmjus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületénél, a Hungart Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesületnél és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesületnél. A GVH elfogadta a közös jogkezelők kötelezettségvállalását, amelynek teljesítésével pontosabbá válik az üres hordozói díj meghatározása mind a díjfizetők, mind a díjjogosultak számára.

A zeneművek, a filmek vagy irodalmi művek szabadon másolhatók magáncélra, ennek ellenértéke az üres hordozói díj, amely jogdíjátalány, és a DVD-k, memóriakártyák, merevlemezek árába épül be. Az üres hordozói díjat, amelyet a közös jogkezelők jogszabályi felhatalmazás alapján évente határoznak meg, az adathordozókat forgalmazó vállalkozásoknak kell megfizetniük az Artisjus mint a közös jogkezelők közül az üres hordozói díj érvényesítője számára. A szervezet az így befolyt összeget szétosztja az üres hordozói díjra jogosult alkotók között.

A GVH az eljárás során úgy tapasztalta, hogy a közös jogkezelők 2007 óta nem követték eléggé a tartalomfogyasztási szokások változásait, például továbbra is túlsúlyban volt a zenei célú másolás értékelése a díj meghatározásánál. Így az üres hordozói díj meghatározása torzulhatott piackutatási módszereik és a közgazdasági elemzéseik hiányosságai miatt, és ennek következtében mind a díjfizetésre kötelezett, mind a díjra jogosultak és végső soron a fogyasztók érdekei is sérülhettek. A GVH kötelezettségként írta elő, hogy az üres hordozói díj megállapításakor a közös jogkezelők piackutatásaik és közgazdasági elemzéseik pontosításával legyenek figyelemmel a tartalomfogyasztási szokások megváltozására.

Mibe kerül, ha szól a zene a boltban?

Zene az kell, mert körülölel… Idézhetnénk stílusosan az ismert sorokat. Ám a lelkünkre ható muzsikáért a vállalkozásoknak mélyen a zsebébe kell nyúlnia a jogdíjak miatt. Utánanéztünk, hogy kinek, miért és milyen mélyen kell abba a zsebbe nyúlni.

„A kötelezettségvállalással létrejön az adathordozó megvásárlásával megfizetett üres hordozói díj visszaigénylésének jogintézménye Magyarországon, az Európai Unióban Hollandia után másodikként. Ezzel azon fogyasztók élhetnek, akik az üres adathordozókra kizárólag saját, professzionális tartalmaikat másolják” – áll a GVH tájékoztatásában. Kiemelték, hogy a közös jogkezelők beépítették a visszatérítés jogintézményét 2017. évi jogdíjközleményükbe. Vállalták továbbá, hogy ha jogvita keletkezik a visszatérítésről a fogyasztó és a közös jogkezelő között, ennek rendezésére részt vesznek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala keretében működő Egyeztető Testület eljárásában.

Az egyeztető testület előtt indult eljárás díját a közös jogkezelők teljes egészében megfizetik, így a fogyasztó díjmentesen veheti igénybe a peren kívüli vitarendezési fórumot. A közös jogkezelők 2017. január 31-ig önálló tájékoztató honlapot indítanak az üres hordozó díjról és annak visszatérítési lehetőségeiről. Ezen tájékoztató anyagokat, gyakran ismételt kérdéseket-válaszokat tesznek közzé. A visszatérítési igény népszerűsítésére edukációs kampány is indul, három évre összesen 45 millió forintból a jogkezelőktől független online és nyomtatott média felületein.

Nem csak ártanak a kalózok a digitális zenepiacon?

Az Európai Bizottság kutatóközpontja által készített tanulmány szerint az illegális letöltések nem feltétlenül gyakorolnak negatív hatást a digitális zeneértékesítésre.