Visszajár az áfa, támogatás ide, vagy oda

Az uniós joggal ellentétesen kivetett adó visszatérítése csak akkor tagadható meg, ha az adóalanynak okozott gazdasági terhet teljes mértékben semlegesítették - állapította meg az EU luxembourgi székhelyű bírósága egy magyar áfa-visszatérítési ügyben csütörtökön kihirdetett ítéletében. A nemzetgazdasági tárca üdvözli a döntést.

Kép: SXC

A magyar áfatörvény 2006. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint az adóalany, ha adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesült, a támogatott projekthez kapcsolódó beszerzésekkel összefüggő kiadásoknak kizárólag azon része tekintetében érvényesíthette áfalevonási jogát, amelyet a támogatás nem érintett.

Egy korábbi ügyben, 2009-ben az Európai Bíróság megállapította, hogy ez a magyar szabályozás ellentétes volt az uniós áfaszabályokkal. A mostani ügyben a Kúria kérelmére arról kellett döntenie az unió igazságszolgáltató fórumának, hogy akkor is joguk van-e az adóalanyoknak az áfa teljes körű levonására, ha már magát a támogatást is áfát finanszírozó módon kapták, vagy ha a le nem vonható áfa ellentételezésére további állami támogatást kaptak - közölte a Magyar Távirati Iroda.

Az EU Bírósága megállapította, hogy a magyar államnak főszabály szerint vissza kell térítenie azon áfa teljes összegét, amelynek az adóalany által történő levonását az uniós jog megsértésével akadályozták meg. Mindazonáltal az ilyen visszatérítés kivételesen megtagadható, amennyiben az jogalap nélküli gazdagodást idézne elő a jogosultnál.

Ezzel összefüggésben a bíróság kimondta: az uniós jog nem zárja ki azt, hogy Magyarország azzal az indokkal tagadja meg az áfa azon részének a visszatérítését, amelynek a levonását az uniós jogba ütköző nemzeti intézkedés megakadályozta, hogy az adó e részét fedezte az adóalanynak nyújtott állami támogatás. Ehhez azonban teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy az állam az áfalevonás megtagadásához kapcsolódó gazdasági terhet teljes mértékben semlegesítette.

Nem mernek vitatkozni a NAV-val a cégek
A közigazgatási ügyekben eljáró hazai bíróságoknak és az Európai Unió Bíróságának egyaránt növekvő szerepe van a jogalkalmazási gyakorlat kialakításában az adóügyek területén. A magyarországi vállalkozások mégis csak a végső esetben fordulnak a bírósághoz az adóhivatallal szemben, pedig a közelmúlt azt mutatja, hogy lenne értelme a fellebbezésnek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) üdvözölte az Európai Unió Bíróságának ítéletet, amelyben kimondta az ügyre vonatkozó magyar szabályozás összeegyeztethetőségét az uniós joggal. A tárca emlékeztet, hogy az ítélet közvetlen előzménye a bíróság korábbi, szintén magyar vonatkozású határozata, amelyben megállapította, hogy az uniós előírásokkal ellentétes volt a régi áfatörvény azon szabálya, amely államháztartási támogatásban részesülő termékbeszerzés esetén a kapcsolódó áfa levonását csak az említett beszerzés nem támogatott hányada erejéig tette lehetővé.

A bíróság döntése alapján a korábban levonási tilalom alá eső áfa levonhatóvá vált, azonban a jelenleg hatályos szabályozás szerint nem érvényesíthető visszatéríttetési igény azon összegre, amelyre vonatkozóan támogatást nyújtottak. A szabályozás célja a jogalap nélküli gazdagodás lehetőségének kiküszöbölése, hiszen ellentétes esetben azon áfaösszegek válnának visszaigényelhetővé, amelyekhez az adózó egyszer már támogatás formájában is hozzájutott - jelezte az NGM.

Dávid győzhet Góliáttal szemben
Pontosan erre szolgált példaként az a tavalyi, sok céget érintő európai bírósági ítélet, amely szerint a vevő áfaalany adólevonási jogát a szállító érdekkörében felmerült adózási anomáliákra, szabálytalanságokra tekintettel nem lehet korlátozni. Ez azt jelenti, hogy az olyan ügyekben, amelyek nem elévült időszakot érintenek (vagyis legfeljebb a 2006-os évre vonatkoznak), valamint azokat a bíróság jogerősen nem bírálta el, érdemes számba venni a jogorvoslati lehetőségeket. Az EU Bíróság döntésére hivatkozva vitatható az elmarasztaló adóhatósági határozat. Az ügyek kapcsán az Európai Bíróság ítéletében rámutatott, hogy a vevő nem tehető felelőssé a szállító, illetve az alvállalkozó érdekkörében felmerülő adózási kötelezettségszegésért akkor, ha a szerződésben vállaltak egyébként teljesülnek, és a vevő nem tudhatott vagy tudott a beszállító, illetve az alvállalkozó adózási szabályszegéséről.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo