Vigyázat! Csökken az előnyünk

2016. január 11. hétfő - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

Németország hagyományosan a legfontosabb exportpartnerünk, és az első számú befektető Magyarországon: a közvetlen külföldi tőke közel negyede jön innen, ami 3000-4000 aktív vállalatot jelent a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara adatai alapján. A német befektetésekben – más külföldi országokhoz képest – nagyon jelentős a feldolgozóipar súlya. Az idetelepült cégek fele tevékenykedik ebben az ágazatban, fele pedig a szolgáltatási és kereskedelmi szektorhoz köthető. Ebből is következik, hogy a német hátterű cégek nagyon jelentős szerepet töltenek be a hazai foglalkoztatottságban: míg a külföldi hátterű vállalatok közvetlenül mintegy 600 ezer embernek adnak munkát, ebből 250 ezren – több mint az összes multinacionális cég által foglalkoztatottak egyharmada – német társaságoknál dolgoznak.

Ha magyarországi német vállalatot kell említeni, általában az Audi, a Mercedes, az SAP, a Telekom vagy a Bosch jut a legtöbbek eszébe. A legnagyobbak mellett azonban számos középvállalat, sok esetben családi vállalkozás is jelen van a hazai gazdaságban: több száz, esetenként ezerfős üzemekben magyar munkavállalókat foglalkoztatnak. A német háttér nemegyszer megbízható felvevőpiacot is jelent a magyarországi egységekben gyártott termékek számára.

– A hagyományosan nemzetközi szinten operáló német vállalatcsoportok közül sokan már jelen vannak a magyar gazdaságban. Bár érdeklődést most is tapasztalunk Magyarország iránt, középtávon nem számítunk tömeges új beruházási projektekre. A hangsúly inkább a meglévő egységek bővítésén lehet – mondja Dirk Wölfer, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs osztályának vezetője.

csökken előnyünk

Kép: Pixabay

A világpiaci verseny dönt

Az elmúlt években a távol-keleti régióhoz képest újra kezdtek felértékelődni az Európához közelebbi befektetési célpontok, azon belül is a közép-kelet-európai országok. Tömeges visszatelepítésről ugyan még nem lehet beszélni, de az újabb befektetési döntéseknél javulnak a nearshore helyszínek esélyei. A távol-keleti országok költségelőnye ugyanis csökken, miközben bizonyos szempontokból – mint például a szellemi tulajdon megvédése vagy a fenntarthatóság – nagyobb kockázatokat is jelentenek. A közép-európai országok mellett viszont szólhat a földrajzi közelség, a beszállítói kapacitások vagy a kulturális egyezőség is. Ám egy-egy befektetés mögött más-más motívum állhat: ha az ázsiai piac feltárása a cél, Magyarország nem lehet alternatíva, ha pedig a rugalmas és költséghatékony exporttermelés, akkor mi is versenyezhetünk Kínával vagy akár Portugáliával.

– A nagy termelőcégek hosszú távú döntéseit elsősorban a globális kereslet várható alakulása határozza meg, és kevésbé a magyar belföldi kereslet vagy az itteni makrogazdasági helyzet. Ha az Audi globális eladásai szükségessé teszik a kapacitások bővítését, akkor a győri gyárban is számíthatunk beruházásra, létszámnövelésre, de persze ez a másik irányban is igaz – mutat rá Dirk Wölfer. Szerinte középtávon nem várható túlságosan dinamikus világpiaci keresletbővülés, és így a német befektetések magyar gazdaságban betöltött szerepe sem fog ugrásszerűen megváltozni.

Iránytű a német piacszerzéshez
A németországi IT-piac a maga 77,8 milliárd eurós forgalmával igencsak vonzó perspektíva a magyar kkv-k számára. Az innovatív magyar infokommunikációs cégeknek komoly esélyeik lehetnek külföldön, a német piacon érvényesülni azonban nem könnyű. A hungarikummá nyilvánított Kürt Zrt. adatmentés üzletágának a vezetője, Kertész Zoltán, a közelmúltban 8 millió dollár tőkebefektetést realizáló Balabit ügyvezetője, Györkő Zoltán, valamint Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO külpiacra lépési üzletágának a vezetője megosztották velünk személyes tapasztalataikat arról, hogy mi a titka a sikeres németországi piacra lépésnek.

A lassuló világpiaci kereslet azonban jobban előtérbe hozhatja a költségtényezőket, különösen a termelőszektorban. Ez elvileg kedvezően befolyásolná Magyarország jelentőségét a német vállatok számára, csakhogy közben más régióbeli országok sem tétlenkednek. A munkaerő-költségek tekintetében Magyarországnál ma is olcsóbb Románia, és Bulgária is törekszik arra, hogy továbbfejlessze üzleti környezetét, javítsa a vállalati működés keretfeltételeit.

Hosszú távra gondolkodnak

Az elmúlt években a német vállalatok magyarországi jelenlétét nem az új zöldmezős beruházások erősítették elsősorban – leszámítva például a Mercedes 2008-as kecskeméti betelepülését –, hanem inkább a már ittlévők bővítették kapacitásaikat. Az 1999 és 2013 közötti időszakban a külföldi cégek által újra befektetett jövedelem csaknem 60 százaléka német cégektől származott, miközben a teljes külföldi cégállományban a német cégek részesedése csupán 25 százalék volt. A németek tehát hosszú távú stratégiával jöttek-jönnek Magyarországra, nem csupán a pillanatnyi, rövidtávú előnyök támasztják alá a cégtulajdonosok döntéseit.

A csak most kitelepülni szándékozók befektetési döntéseit azonban befolyásolják az aktuális gazdasági és szabályozási feltételek, és úgy tűnik, ebben a versenyben az elmúlt években Magyarország kevésbé volt sikeres, mint más országok.

– Sok területen alapvetően a visegrádi négyek versenyeznek egymással. Az elmúlt éveket nézve úgy tűnik, a német tulajdonosok egyre nagyobb arányban döntenek Csehország és Lengyelország mellett. 2006-ban 15,5 milliárd euró volt a hazánkban lévő német tőkebefektetések állománya, amely akkor valamelyest elmaradt a csehországitól, és megegyezett a lengyel volumennel. 2006 és 2013 között viszont, miközben a magyarországi befektetések volumene alig változott – ma 16,2 milliárd euró –, Lengyelországban 10 milliárd euróval nőtt a német tőkebefektetések állománya, és Csehországra is jutott 7 milliárdnyi állománybővülés. Így 2013-ban 26,0 milliárd eurós állománnyal Lengyelország vezette a V4-országok német tőkéért folytatott versenyét, amelyben a második Csehország volt 25,9 milliárd euróval, és Magyarország az élbolytól leszakadva, csak a harmadik – hivatkozik a Deutsche Bundesbank statisztikájára Dirk Wölfer.

A vállalatok beruházási döntését segítő csekklisták igen hosszúak, és szerteágazóak. A legtöbb szempont persze gazdasági jellegű, kezdve az ország infrastrukturális fejlettségétől a költségemelkedések dinamikáján és az adózáson át a szakemberkínálatig és az oktatási rendszerekig. A lista másik részét a puha tényezők alkotják, és csak ezekkel együtt alakul ki az összkép.

– Lehet, hogy valahol olcsóbb a mérnök, de ha nincs, vagy nem megfelelően képzett, akkor hiába alacsony a költségszint – mutat rá Wölfer.

Amikor egy régió egyes országaiban nagyjából azonosak a számszerűsíthető, gazdasági feltételek, felértékelődhetnek a szubjektív – közérzeti – és gazdaságpolitikai tényezők. Ezek az utóbbi években inkább kedvezőtlenül befolyásolták Magyarország esélyeit.

Csak nézik a csábító piacokat a cégek
A kkv-k többségében felismerik, hogy a külpiacok milyen óriási lehetőségeket kínálnak, de a többségükben semmit sem tesznek azért, hogy ki is törjenek Magyarországról, pedig bőven lenne erre lehetőségük AKCENTA CZ devizapiaci elemzője.

– E téren az egyik, a vállalatok által leginkább kifogásolt tényező a kiszámíthatóság hiánya – utal Dirk Wölfer a DUIHK 21. konjunktúrafelmérésének az eredményeire.

Költségszempontok, és ami még inkább számít

A külföldi leányvállalatot tervező cégek motivációja sokban attól függ, hogy melyik ágazatban tevékenykednek. A termelő szektor képviselőinél – különösen az exportra termelő cégeknél – egyértelműen a költség- és gyártási szempontok dominálnak. Mivel ma a termelőeszközök és az energia, illetve az alapanyagok ára nemzetközi szinten nagyságrendileg megegyezik, az alacsony munkabérek igen fontos szerepet játszanak.

A magyar bérköltségek átlagban a német szint negyedét érik el, ami jelentős különbség. És bár Bulgáriában vagy Romániában még nálunk is olcsóbban dolgoznak, a cégek számára legalább ilyen fontos, hogy milyen a munkaerő minősége: a képzettség, a munkakultúra, a termelékenység. Ilyen komplex megközelítésben viszont a magyar munkaerőpiac versenyképes.

Emellett fontos a logisztika, a közlekedési és a kommunikációs infrastruktúra meg az üzleti szolgáltatások minősége is. A kiépített vállalati környezet és az infrastruktúra szempontjából Románia vagy Bulgária szintén nem érte el a magyarországi szintet, és előny Magyarország földrajzi elhelyezkedése is, hiszen közel van a bajor és délnémet ipari központokhoz. Ez nemcsak a konkrét kilométereket jelenti, hanem adott esetben a kulturális közelséget is: számít, hogy a német vezetők megtalálják a hangot a helyi munkaerővel.

A magyar kormány különösen a termelőszektorban ösztönzi a külfölditőke-beruházásokat, amely törekvésnek nyilván előbb-utóbb érzékelhető hozama is lesz. Más ágazatokban azonban nem ilyen egyértelmű a kép. A szolgáltatási vagy kereskedelmi szektorban döntően a helyi piac kiszolgálása motiválja a beruházást. Itt adott költségszint mellett a fizetőképes kereslet és a szabályozási környezet határozza meg az üzleti sikert. A kiskereskedelmi szektor ma többféle nehézséggel is szembesül, így érthető, hogy jó néhány szereplője nem elégedett a jelenlegi helyzettel.

A számok beszédesek: az összes magyarországi külföldi működőtőke-befektetés az idei év első felében több mint egymilliárd eurónyi negatív egyenleget mutatott az MNB – átfolyó tételektől megtisztított – adatai szerint, ami az elmúlt húsz év leggyengébb eredménye. Arra még nincs adat, hogy a negatívum hogyan oszlik el az egyes befektető országok között.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor