Végre megoldódik a 40 eurós mizéria

2016. március 25. péntek - 11:36 / piacesprofit.hu
  •    

Március végétől részlegesen visszamenő hatállyal, megváltoztak a behajtási költségátalány elszámolásának szabályai. A törvény értelmében ezentúl a kötelezettnek csak akkor kell könyvelnie a behajtási költségátalány összegét, ha arra a jogosult igényt tart. Szakértőnk segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat!

oda kell figyelni az áfalevonáshoz

Kép: PP Archív

A 2016. évi IX. törvény a behajtási költségátalányról március 23-án került kihirdetésre és 2016. március 24-én lépett hatályba. A törvény kiemeli a behajtási költségátalányra vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvből és önálló törvényként szabályozza a 40 eurós behajtási költségátalány kezelésére, elszámolására vonatkozó szabályokat, de ezenkívül más fontos változások is történtek a jogszabályban – mondta el kérdésünkre a SALDO Zrt Tanácsadó igazgatója, Kökényesiné Pintér Ilona.

(A Ptk.-beli szabályozás korábban számos problémát okozott, ezt orvosolja a javaslat. Több állásfoglalásra is szükség volt például, hogy egy adminisztrációs csapdát elkerüljenek a vállalkozások.)

A 3. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az eddigi rendelkezésektől eltérően úgy fogalmaz a törvény, hogy a jogosult igényt tarthat a 40 EUR behajtási költségátalányra. Ebből az következik, hogy a fizetési késdelembe esett vállalkozás (kötelezett) csak akkor köteles megfizetni ezen összeget, ha a jogosult azt kéri tőle. Viszont annak sincs akadálya, hogy a kötelezett önkéntesen, külön felhívás, felszólítás nélkül megfizesse a jogosult részére ezen összeget. Ez jelentős könnyebbséget jelent, korábban szinte csak baj volt abból, hogy a törvény kötelezőként írta elő a költségátalány megfizetését.

A jogosult követelésének esedékességi időpontja a kötelezett önkéntes teljesítése esetén a teljesítés időpontja, ennek hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja. Mindezekből az következik, hogy a kötelezettnek akkor kell egyéb ráfordításként elszámolnia a behajtási költségátalány összegét, ha azt önkéntesen megfizeti a jogosult részére. Ekkor az elszámolás időpontja a pénzügyi teljesítés napja.

Hogyan változnak az elévülési szabályok az új Ptk.-ban?
Szemben a korábbiakkal, az új Ptk. alapján már sem a követelésre emlékeztető írásos felszólítással, sem a tartozás engedményezésével nem lehet meghosszabbítani az elévülési időt.

Másodsorban a kötelezettnek akkor kell egyéb kötelezettségként és egyéb ráfordításként elszámolnia, ha a behajtási költségátalány összegét  a jogosult kéri tőle. Ekkor az elszámolás (könyvelés) időpontja a jogosult által megküldött azon dokumentum dátuma, amelyben közli a kötelezettel, hogy igényt tart a 40 EUR-nak megfelelő forintösszeg megfizetésére.

Tehát az eddigi szabályokkal szemben a kötelezettnek csak akkor kell könyvelnie a behajtási költségátalány összegét, ha azt önszántából megfizeti, vagy ha a jogosult azt kéri tőle.

A jogosultnak a követelése esedékességét követő egy év áll rendelkezésére arra, hogy a 40 EUR behajtási költségátalány megfizetésére felszólítsa a részére késedelmesen fizető üzleti partnerét.  Az egy év eltelte után  a jogosult nem követelheti a költségátalány megfizetését.

Ezen szabályokat már a 2015-ös üzleti évre is lehet alkalmazni abban az esetben, ha a vállalkozás 2015. évi mérlegkészítésének időpontja 2016. március 24. vagy ezt követő időpont. A 2016. március 24-én a könyvekben szereplő behajtási költségátalány kötelezettségeket 2016. március 24-i dátummal, mint elengedett kötelezettség ki kell vezetni akkor, ha arra a jogosult nem tart igényt vagy, ha igény hiányában a kötelezett nem szándékozik kifizetni ezen összegeket.  A 2016. március 24-e előtti késedelmes fizetések esetében a jogosult 2017. március 23-ig nyújthatja be igényét a költségátalány megfizetésére – tájékoztatta erről a Piac&Profitot a SALDO Zrt. adószakértője.

Természetesen, mint eddig is, a jogosultnak továbbra is csak akkor van könyvelési (egyéb bevételkénti elszámolási) kötelezettsége a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban, amikor annak összege a bankszámlájára vagy pénztárába beérkezik. A behajtási költségátalány egyéb szabályai megegyeznek a korábbi, Ptk-ban szereplő szabályokkal.

Mihez kezdjünk, ha nincs pénze az adósnak?
Gyakran előforduló jelenség, hogy az egyébként jómódúnak tűnő adós hirtelen vagyontalannak bizonyul, amikor tartozásának behajtására kerülne sor, ezért a vele szemben fennálló követelést nem lehet végrehajtani. Mi a teendő olyan esetben, ha a követelésünk fedezetéül szolgáló vagyont az adós időközben másra ruházza, mielőtt a végrehajtás során értékesíteni lehetne?

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek