Vasas számlagyárra csapott le a NAV

2012. július 25. szerda - 11:44 / PP/MTI
  •    

Milliárdos tételben állított ki hamis számlákat fémkereskedő társaságoknak 14 cég a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint, az ügyben országosan csaknem negyven helyen tartottak házkutatást és foglaltak le iratokat, egyéb bizonyítékokat és összesen négyszázmillió forint értékben vagyontárgyakat a pénzügyi nyomozók.

A NAV szerint nyomozóik számára a bankszámlaközi forgalomból, valamint a számlázó társaságok hátteréből egyértelműen kiderült, hogy a fémhulladékkal kereskedő cégek csalással akarták csökkenteni a fizetendő társasági és a különadó összegét a könyvelésükben. A társaságok vezetőit gyanúsítottként hallgatták ki, miután országosan csaknem negyven helyen tartottak házkutatást, foglaltak le iratokat és egyéb bizonyítékokat. A pénzügyi nyomozók mellett kommandósok és revizorok is közreműködtek a bűnszervezet tagjainak leleplezésében.

Fémkereskedőkre szakosodott a számlagyár
Fémkereskedőkre szakosodott a számlagyár

Az adóhatóság szerint a fiktív számlák nemcsak az adóminimalizáláshoz kellettek, hanem ahhoz is, hogy a fémhulladékok beszerzését legalizálják. A számlagyár és a kereskedők tranzakciói úgy működtek, hogy a számlák ellenértékének átutalása után a pénzt szinte azonnal kivették és a jutalék levonása után visszaadták a számlák megrendelőinek – olvasható a közleményben, amelyben azt is megjegyezték, hogy – mint az ilyen esetekben mindig – a közreműködő számlázó cégeket külföldieknek, illetve fellelhetetlen illetőknek eladták, azok helyett újakat alapítottak.

Cégtemetőre bukkant a NAV
Jelentős köztartozást felhalmozó cégeket tüntetett el az a bűnszervezet, amelyet nemrégiben sikerült felszámolnia a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak (NAV) Bács-Kiskun megyében. Akkor a NAV munkatársai egy dunafalvai családi házra csaptak le, ahová több mint 60 gazdasági társaságot jelentettek be. A ház üres volt, a jelentős köztartozásokat felhalmozó cégeknek sem volt nyomuk a házban. Az ügynek huszonöt gyanúsítottja van, három embert, köztük egy budapesti ügyvédet a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett.

A NAV tájékoztatása szerint a hulladékkereskedelemben már évek óta működik a fordított adózás, ezért a bűncselekménnyel okozott kár enyhébb, mint ha a számlák levonandó áfát is tartalmaztak volna. A hatóság szerint a költségvetést feltehetően így is több százmillió forint kár érte, amelyet azonban ellensúlyoz az akcióban lefoglalt vagyontárgyak értéke, összesen ugyanis négyszázmillió forintot érnek azok az autók, ingatlanok és ingóságok, valamint a készpénz, amelyeket a nyomozók a házkutatások alkalmával lefoglaltak.

A nyomozás adócsalás és csalás, továbbá magánokirat-hamisítás gyanújával folytatódik; hárman előzetes letartóztatásban, hatan pedig házi őrizetben vannak. Az adócsalásért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság – áll a közleményben.

Szabálysértő kibocsátótól szerzett számla áfája is levonható

 

A focipálya öltözőjében volt a székhely
Végrehajtás során derült ki egy zalai fémipari vállalkozásról, hogy tulajdonosainak – több más cégükkel – egy zalai falu focipályájának öltözőjében van a székhelye. A vállalkozás jelentős adótartozást halmozott fel, ezért jelentek meg a NAV végrehajtói a cég bejelentett székhelyén, amelyről a helyszínen derült ki, hogy egy kis falu focipályájának öltözője. A végrehajtók ottjártakor az épület üres volt, a cég működésére semmi nem utalt, a falon azonban egy rajzszöggel kitűzött gépelt papíron öt másik kereskedelmi és építőipari vállalkozás neve szerepelt. A feltüntetett cégekről kiderült, hogy tulajdonosai azonosak az eredetileg keresett vállalkozás tulajdonosaival, de semmiféle működésre utaló jelet nem találtak a végrehajtók. A cégnyilvántartás adatai szerint az eljárás alá vont vállalkozásnak a székhelyén kívül nem is volt máshol telephelye. A fémgyártó cég fél év alatt mintegy 60 millió forint áfakötelezettséget vallott be, de a feltüntetett összeget nem fizette be, ugyanakkor más adónemekben is nagyobb összegű tartozást halmozott fel.

A számlagyár ügyébe vélhetően jóhiszemű cégek is belekeveredhetnek. Eddig nekik is büntetéssel kellett szembenézniük, most már azonban változhat a helyzet. A magyar gyakorlattal szemben az Európai Bíróság azonban nemrégiben kimondta, hogy nem tagadható meg egyetlen jóhiszeműen eljáró magyar vállalkozástól sem az áfa levonása abban az esetben, ha a számlakibocsátó a tudtán kívül szabálysértést követett el. A brüsszeli bíróság szerint ugyanis az adóhatóság feladata annak bizonyítása, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylet során valamely korábban eljáró gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.

A hozzáadottérték adó (hea, illetve jelen esetben ez az áfa) irányelv szerint a vállalkozások főszabály szerint jogosultak levonni a gazdasági tevékenységükhöz szükséges, részükre teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után előzetesen felszámított áfát. Az adólevonási jog gyakorlásához a vállalkozásoknak a termékértékesítésről vagy a szolgáltatásnyújtásról megfelelően kiállított számlával kell rendelkezniük. A magyar jog megköveteli, hogy az adóalany kellő körültekintéssel járjon el az áfa köteles ügyletek szabályszerűségéről való meggyőződés érdekében. Az Európai Bíróság szerint az áfa levonást az adóhatóság a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságok miatt is csak akkor tagadhatja meg, ha az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogot megalapozó ügylettel adócsalásban vesz részt.

Bejött a fordított ÁFA a mezőgazdaságban is

Több mint 50 százalékkal csökkent a fekete gabonakereskedelem Magyarországon a fordított áfafizetés július 1-jei bevezetését követően. Az intézkedés akár 10 milliárd forinttal is növelheti a költségvetés bevételeit. A mezőgazdasági áfacsalások visszaszorítása érdekében július 1-jétől a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, vagyis nettó áron értékesít, a forgalmi adót pedig a vevő fizeti be.A változtatások kétéves átmeneti időszakra léptek hatályba. A becslések szerint a fordított áfa alkalmazása évente mintegy 10 milliárd forinttal körüli összeggel növelheti a költségvetés áfabevételeit.