Van élet a hitelen túl

2012. július 12. csütörtök - 10:22 / Piac & Profit Kiadó Kft-2
  •    

A vállalati hitelpiacon az idén nem várható javulás. A szűk források, az emelkedő hitelköltségek újabb megpróbáltatásokat jelenthetnek a válság korábbi hullámait túlélő, forráshiányos vállalkozások számára. A finanszírozás területén is szemléletváltásra van szükség.

A vállalati hitelezés feltételei tovább romlottak tavaly az utolsó negyedévben. A bankrendszer jelentős része további szigorítást tervez szinte minden területen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusban publikált legfrissebb – a piac mintegy 80 százalékát képviselő hét bank részvételével végzett – felmérése szerint. A szigorítás oka viszont már nem a bankok korábban tapasztalt csekély hitelezési hajlandósága, hanem hitelezési képességük romlása. A bankok ekkora hányada ilyenről utoljára a 2008-as válság kitörésekor számolt be. Vállalkozási oldalról ugyanakkor a kereslet élénkülését tapasztalják: továbbra is elsősorban a rövid lejáratú hitelek iránt lenne érdeklődés, a hosszú lejáratú – döntően beruházási – kölcsönök piaca változatlanul pang, sőt, számos pénzintézet folytatódó csökkenést vár 2012-re.

Elsősorban a rövid lejáratú hitelekre lenne igény
Elsősorban a rövid lejáratú hitelekre lenne igény

Hasonló megállapításokat fogalmazott meg a KPMG 2012. tavaszi felmérése: bár a bankszektor szereplői továbbra is nyitottnak tekintik magukat a cégek finanszírozására, a vállalati hitelportfóliók nagyságának idei alakulásával kapcsolatban a várakozások negatívak. A kutatás megállapításai közül azok az okok, amelyeket a pénzintézeti vezetők a hitelkérelmek elutasításaként jelöltek meg, jól szemléltetik a cégek finanszírozásával, finanszírozhatóságával kapcsolatos alapvető gondokat. Nevezetesen azt, hogy a megváltozott feltételekhez történő alkalmazkodáshoz, a szükséges források biztosításához szemléletváltozásra lenne szükség a vállalkozások pénzügyi folyamatainak kezelésében.

 

Nemfizetésben verjük Európát
A belföldi halasztott fizetések 72%-os aránya miatt 2012-ben a kis és közepes vállalkozások viselik a magyar gazdaság finanszírozási kockázatának túlnyomó részét – derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométer legfrissebb adataiból. A négy kelet-közép-európai ország vállalatközi fizetési szokásait vizsgáló felmérés szerint a hazai vállalkozások által kiállított belföldi számlák értékének közel 1/3-át határidőn túl egyenlítik ki, a megkérdezettek pedig nem számítanak a helyzet látható javulására a következő hat hónapban. A kelet-közép-európai térségben, 2012-ben is a magyar vállalkozások alkalmazzák legintenzívebben a halasztott fizetés módszerét: belföldi vevők esetén a hazai cégek a számlák értékének 72%-át hajlandóak átmenetileg meghitelezni.

A felsorolásból kitűnik: azok a cégek nem számíthatnak hitelre, amelyeknek üzleti kilátásai, eladósodottsága, likviditási helyzete nem kielégítő, vagy a bank rendelkezésére bocsátott információk alapján nem annak látszik. Ez utóbbi megállapításnak a hazai cégeknél – különösen a mikro- és kisvállalatoknál – kiemelt jelentősége van. A hazai vállalkozások finanszírozásával kapcsolatosan ugyanis az egyik legsúlyosabb probléma az, hogy pénzügyi kimutatásaik – főként adóoptimalizálási okokból – sokszor a valóságtól igen távol álló képet festenek a működésről, s az esetek többségében a cégvezetők nem is rendelkeznek átfogó, a teljes folyamatot megfelelően tükröző kimutatással. Ennek hiányát a válság előtti időszakban – amikor az olcsó forrás bevonására széles lehetőség kínálkozott – kevésbé, illetve időszakosan érezték a vállalkozások, a megváltozott helyzetben azonban az eredményes működés, esetenként az életben maradás egy áttekinthető pénzügyi keretrendszer nélkül elképzelhetetlen – emelte ki Nagy Kálmán, a Concorde Vállalati Pénzügyek Kft. ügyvezető igazgatója. „Magyarországon szükségszerű nemzeti sport az adóminimalizálás, s a vállalkozások sok esetben maguk sincsenek tisztában valós pénzügyi helyzetükkel. Pedig egy cégről az átlátható, megfelelően csomagolt információ, amely alapján az értékek s kockázatok egyaránt reálisan felmérhetők, hitelfelvételnél költségcsökkentő, tőkebevonásnál, értékesítésnél erőteljes árnövelő tényező lehet" – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

 

Kétszámjegyű kamatok a vállalati hitelpiacon
A vállalati forintkölcsönök kamata tíz százalék fölött van, a vállalati szektor hitelállománya pedig – amely éves szinten is visszaesést mutat – 2012. első négy hónapjában 12,7 milliárd forinttal csökkent a Magyar Fejlesztési Bank havonta megjelenő gazdasági jelentése, az MFB Periszkóp szerint. Eközben a régió többi országában bővül a vállalati hitelezés. Ez év áprilisára a vállalati forint- és az euróhitelek kamata közti különbség a 2009. novemberi szintre, azaz 650 bázispont fölé nőtt a Magyar Fejlesztési Bank havonta megjelenő gazdasági jelentése, az MFB Periszkóp szerint. A nemzeti valutában nyújtott vállalati kölcsönök kamata 10 százalék fölé emelkedett, a kondíciók pedig egyre jobban elszakadnak a többi visegrádi országétól, közelítve a romániai szintet.

A szakember szerint első lépésként mindenképp ennek megteremtésére van szükség, megteremtve a vevő- és készletállomány tudatos kezelésének feltételeit, felmérve a valós likviditási szükségleteket. Ennek során lehetőség van a cégben rejlő belső tartalékok áttekintésére, amikor is láthatóvá válik, hogy mely területen van még mód a költségek csökkentésére, esetlegesen az alaptevékenységhez csak közvetve kapcsolódó üzletágak leépítésére, értékesítésére. E folyamat eredményeképpen pedig létrejöhet a piacok zsugorodása nyomán előállt helyzethez igazított szervezet, s képet lehet alkotni arról is, hogy egészséges mértékű bankhitellel finanszírozható a működés, vagy komolyabb forrásbevonásra van szükség a talpon maradáshoz, dönteni lehet továbbá a tőkebevonás módjáról, feltételeiről.

A mikro- és kisvállalkozásoknál a tőkebevonásra elsősorban üzleti, szakmai kapcsolataikon keresztül van lehetőség, de szinte minden iparágnak megvannak azok a szereplői, amelyek egészséges cégekbe készek tőkét fektetni, bár tény, hogy ez az irányító pozíciók egy részének, esetlegesen egészének elvesztésével járhat. Nagy Kálmán szerint azonban ezeket a lépéseket nem szabad halogatni, addig érdemes egészséges kompromisszumra törekedve tőkét bevonni a cégbe, amíg az életképes, a helyzet ugyanis megfelelő források nélkül nem javítható.

Kockázati tőke bevonására, szakértők szolgáltatásainak igénybevételére azoknál a cégeknél van értelme elgondolkodni, ahol az ügylet mérete közelíti az egymillió eurót, esetükben ugyanakkor már kifejezetten reorganizációra specializálódott szereplőkkel is lehet találkozni a magyar piacon is.