Van gond, de lenne megoldás is az építőiparban

2017. március 09. csütörtök - 18:10 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

Habár a magyar építőipari vállalkozások és a foglalkoztatottak Európa legkevésbé hatékony termelői, számos módszerrel javíthatóak a számok. A legkomolyabb probléma a szektorban a munkaerőhiány – erősítették meg a Magasépítés 2017 konferencián felszólaló szakértők.

Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szövetsége) és az MMK (Magyar Mérnöki Kamara) fővédnökségével rendezték meg a Magasépítés 2017 konferenciát a Közép-európai Egyetem (CEU) Nádor utcai új épületében. A hét szakmai előadás alapján összefoglalva elmondható, hogy az ágazat legégetőbb problémái között a szakmunkások elvándorlása, az elavult technológiák használata, a folyamatosan emelkedő árak, a projektek irányításgondjai, valamint a partnerség hiánya szerepelnek.

Tavaly sem sikerült magához térnie az építőiparnak
Az elmúlt évben az építőipari termelés volumene 18,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, amikor 3,0 százalékos növekedést ért el. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent 2015-höz képest, az épületeké 3,7, az egyéb építményeké 33,0 százalékkal. A legnagyobb visszaesés az út- és vasútépítő vállalkozások termelésében volt – a KSH adatai szerint.

2017-ben a kapacitás-, valamint a munkaerőhiány jelenti az új beruházások, fejlesztések indításának és a meglévők befejezésének legnagyobb kihívását. Az építőiparban foglalkoztatottak száma Magyarországon jelenleg 272 ezer fő, míg a háromszor nagyobb területű Németországban majdnem tízszer annyian dolgoznak e területen. Itthon 2008 és 2016 között mintegy 36 ezerrel csökkent a munkavállalók száma, 12 ezren dolgoznak külföldön regisztráltan, ám a becslések szerint további 30 ezren nem regisztrált módon végeznek munkát más országokban.

Követni kéne a Nyugatot

Scheer Sándor, a Market vezérigazgatója kezdőelőadásában kiemelte annak fontosságát, hogy a nemzetközi, kifejezetten a nyugat-európai piac által diktált tendenciákat a lehetőségekhez mérten Magyarországnak is követnie kell, ez pedig a munkavállalók időbeosztását, fizetését, illetve munkakörülményeit is merőben érinti. A szakértő nyomatékosította továbbá, hogy az építőiparból jelenleg több mint 20-30 ezer munkavállaló hiányzik, melynek pótlása elengedhetetlen az ágazat hatékonyságának növekedésében, ehhez pedig szükséges a külföldön dolgozó magyarok hazavonzása. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közhiedelemmel ellentétben a magasépítő szektor nem 30-40 százalékos, hanem mindössze 5-8 százalékos árréssel dolgozik, ráadásul a megemelkedett árak ellenére képtelenség az építkezésen dolgozók fizetésemelését biztosítani, mivel a plusz árrést az anyagbeszállítók emelkedett árai felemésztik. Meglátása szerint jelenleg nincs együttműködés a piac szereplői közt, hiányzik a megfelelő kommunikáció és a rendszeres konzultáció, továbbá alacsony a projektmenedzsment cégek és a gyakorlati érzékkel rendelkező tervezők száma. A Market vezérigazgatója kiemelte, hogy az iparág résztvevőinek változtatnia kell annak érdekében, hogy a szektor láthatóan fejlődjön.

munkavédelmi sisak és cipő

Kép: SXC

Az építőiparból jelenleg több mint 20-30 ezer munkavállaló hiányzik, melynek pótlása elengedhetetlen az ágazat hatékonyságának növekedésében.

Forján Mátyás, a Schilling és Társai Kft. ügyvezető igazgatója szerint e tendencia visszafordítható lehet az ágazat érdekérvényesítési erejének folyamatos növelésével, reális munkadíjakkal és csökkenő közterhekkel, megfelelően képzett utánpótlással, a munkavállalók folyamatos képzésével, átképzésével és a munkakörülmények – öltözőszekrények, tisztálkodási lehetőségek és étkezési helyek – kialakításával, javításával. „Célirányos toborzást követően azokban a térségekben, ahol a jelenlegi nyilvántartás szerint felszabadítható lehet a munkaerő, lehetőséget látunk bizonyos részfeladatok  betanítására, melyekkel a jelenlegi kapacitáshiány csökkenne. A legfeljebb 6 hónapnyi betanítást követően szerződéses munkaviszony garantálná a befektetés megtérülését. Fontos megjegyezni, hogy ebben a folyamatban természetesen a szakképzési felügyeleti szervek közreműködése elengedhetetlen” – véli a szakértő.

Varga Mihály, a KÉSZ elnöke a transzparens árképzés kérdésköréről beszélt: „Általánosan jellemző a piacra, hogy a nagyobb szabású projekteknél az előre kalkulált büdzsé elcsúszik, amikor a megvalósítás a tenderezés szakaszába ér. Jogos kérdés tehát, hogy mi befolyásolja egy projekt költségvetését. Az egyik legfontosabb tényező az élőmunka költsége. A szakembereket meg kell fizetni és tartani, mert ők a kulcsai a minőségi munkavégzésnek. Ezenfelül nem mindegy a piac leterheltsége sem: vannak-e szabad kapacitások, elérhetőek-e a szükséges alapanyag-mennyiségek. Az ajánlatkérési dokumentáció minősége alapvetően meghatározza, hogy milyen színvonalú vállalkozói ajánlatot fog kapni a megrendelő. A beruházók és a tervezők felelőssége, hogy a költségvetés-kiírásokat kimondottan erre képzett szakemberek, kalkulátorok, mérnökök állítsák össze. Továbbá szükségszerűnek látjuk az ágazatra kidolgozott költségvetés-készítő rendszer elkészítését és alkalmazását a jövőben.”

Muszáj lenne állandósítani az áfakedvezményt
Megtorpanhat a lakásépítési boom, ha nem születik mielőbb döntés az új lakások áfájának 2019 utáni fenntartásáról – véli a Társaság a Lakásépítésért Egyesület.

Együttműködés nélkül nem megy

Kreinbacher József, az MHH vezérigazgatója előadásában összegezte, mi szükséges egy-egy projekt eredményességéhez: „Az építmény, a projekt gondolatának megszületésétől a tervezés, a kiírás készítésére, a tendereztetésen a vállalkozásba adáson, a kivitelezésen át egészen az átadásig a megrendelő és a beruházó szervesen együtt dolgozik az általa kiválasztott szakemberekkel. De kik ezek a tervezők, műszaki és munkavédelmi ellenőrök, szakreferensek? Az ő munkájuk, szakmai tudásuk, emberi hozzáállásuk hihetetlen mértékben felértékelődik, és elengedhetetlen egy sikeres projekt megvalósításánál. Nagyon fontos a bizalom, az egymás iránt tanúsított kölcsönös tisztelet, ám ezen a téren van még mit javítanunk. Ez pedig a teljes ágazat sikeres működésének és jövőbeni versenyképességnek, valamint teljesítőképességnek a kulcsa.”

A konferencián elhangzott Gönczöl Péter, a STRABAG ügyvezető igazgatójának prezentációjában, hogy a termelési mutatók nemzetközi összehasonlítása alapján Magyarország alulmarad más európai országokhoz képest: a termelékenység hazánkban évente mindössze 79 ezer euró, míg például a szomszédos Szlovéniában 111 ezer, Ausztriában pedig 1 millió euró. A szakértők beszámolói szerint Magyarországon az építőipart kényszervállalkozások sora jellemzi, a 250 főt meghaladó foglalkoztatók száma az összes vállalat kevesebb, mint 0,02 százaléka, míg 4 vagy annál kevesebb főt 89,69 százalékuk foglalkoztat. A vállalkozásokra a gépesítés, az eszközök és segédeszközök hiánya jellemző, így a vezető technológiák bevezetése szinte lehetetlen.

Habár a magyar építőipari vállalkozások és a foglalkoztatottak Európa legkevésbé hatékony termelői, számos módszerrel javíthatóak a számok. A hatékonyság sokféleképpen növelhető, így például a szakértők javasolják, hogy a vállalatok a jövőben jól szervezett struktúrát alakítsanak ki, az erőforrásokat minél jobban koncentrálják, fordítsanak a gépesítésre. Amennyiben az építőipari cégeknek lehetőségük nyílik rá, alkalmazzanak iparosított technológiákat, minél inkább specializálódjanak egyfajta területre, valamint konzekvensen vezessék a projekteket.