A jó fizetés sem elég a fiataloknak

2015. október 14. szerda - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

Munkaválasztásnál még mindig sokat nyom a latban a jövendőbeli fizetés nagysága a Deloitte friss felmérése szerint, de a korábbiakkal ellentétben már nem első helyen áll a munkaválasztás legfőbb tényezői között. Idén az első helyen az érdekes és előremutató feladatok megléte szerepel. A fiatalok még mindig többet akarnak, mint ami reális, de mással is lehet hatni.

Az átlagos magyar, 18–26 év közötti egyetemi vagy főiskolai hallgató és a friss diplomás multinacionális céghez menne dolgozni, egy jó munka reményében szívesen költözne, de nem indítana saját üzletet. A felsőoktatási intézményből kilépve ugyan nem érzi magát eléggé kompetensnek a munkaerőpiac kihívásait illetően, a kezdő fizetéseket még mindig túlontúl magasra pozicionálja – ez néhány, a Deloitte „Első lépések a munkaerőpiacon” című idei felmérésének legfontosabb megállapításai közül.

A holnap vezetői
Az ipszilonok, a huszonöt–harmincöt éves korosztály tagjai maholnap vezetők lesznek. Nem a pénzhajhászás motiválja őket, inkább a hivatástudat. Erős identitásuk és küldetésük van. Fogyasztóként és munkavállalóként egyaránt olyan márkákra rezonálnak, amelyek hitelesek.

„Az idei magyar válaszadók szerint a hazai munkáltatók részéről elvárt öt legfontosabb képesség a logikus, analitikus gondolkodás, az új kompetenciák gyors elsajátítása, az önálló munkavégzés és döntéshozás, a csapatmunka, illetve a problémamegoldás. A megkérdezettek túlnyomó részének magas az önbizalma, mind az öt témakörben magasra helyezi a saját képességeit. Munkaválasztásnál még mindig sokat nyom a latban a jövendőbeli fizetés nagysága, ám az előző felmérésünk eredményeivel ellentétben, amikor a válaszadók 22 százalékánál a munkabér szerepelt az első helyen a legfőbb tényezők között, az idei felmérésen ez 16,8 százalékkal már csak a második. Idén az első helyen 17,2 százalékkal az érdekes és előremutató feladatok megléte szerepel. Ez a tényező a Deloitte legutóbbi felmérésén mindössze a negyedik helyen tűnt fel. Miként idei kutatásunk hazai eredményeiből is látszik, a magasan képzett és motivált munkaerő elhódításáért és megtartásáért a vállalatoknak elsősorban nem magasabb pénzügyi javadalmazást kell alkalmazniuk, hanem érdekes és kihívásokkal teli munkakörnyezetet kell biztosítaniuk” – emelte ki Gion Gábor, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Még így is túl sokat akarnak

Mindazonáltal a pályakezdők bérigénye a valóságtól elrugaszkodott: míg 2013-ban a válaszadók friss diplomásként első munkahelyükön nettó 170 ezer forintos fizetésre számítottak, a 2015-ben készült felmérésben átlagosan nettó 255 ezer forint kezdő fizetést adtak meg, holott a KSH statisztikái szerint a nettó átlagfizetés itthon mindössze 160 ezer forint, és egy értelmiségi dolgozó jelenleg átlagosan nettó 210 ezer forintot visz haza a hónap végén. (2012-ben a frissen diplomázottak kezdő fizetése nettó 159 ezer forint volt.)

A valós fizetési színvonal mellett a munkáltatók jelentős része valójában nem akarja elvállalni az állásokat, az alacsony magyar bérszínvonal egyre inkább gátja lesz a gazdasági növekedésnek. Több helyen már nem csak a jó szakember „hiánycikk”, hanem egyszerűen a munkaerő is a Policy Agenda friss elemzése szerint.

A pénz nem elég, izgalom is kell
Kép: Fotolia

A közép-európai régió válaszadóira is kirobbanó önbizalom jellemző a saját kompetenciák tekintetében: 75 százalékuk sorolta magát „jó” és „nagyon jó” kategóriákba, meggyőződésük, hogy kemény munkával előrébb juthatnak jövendőbeli kollégáiknál, 89 száazlékuk szerint pedig egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán a személyes elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása. Számukra az a legfontosabb, hogy a leendő munkájuk során új képességeket, képzettségeket tudjanak elsajátítani, a magas fizetés a régióban is a második helyre szorult.

Mi kell a fiataloknak? Figyelem, személyre szabottság, csocsó
A cégek versenyképessége megőrzésének fontos eleme a fiatal tehetségek bevonzása. De mit tegyünk és mit ne, hogy vonzó munkahely legyünk az Y generáció számára?

Már a 2013-as felmérésből is kiderült, hogy a hallgatók úgy érzik, hogy az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világának kihívásaira és a munkakeresés folyamatára. A megkérdezettek ugyan nem kritizálták a felsőoktatási képzéseket – hiszen úgy gondolják, tanulmányaik során fontos tudásanyaggal gazdagodnak –, mégis úgy érzik, hogy egyre kevésbé felkészültek. 2015-ben a régióban csupán a válaszadók 16 százaléka vélte úgy, hogy a felsőoktatási intézmény jól felkészíti a munka világára, Magyarországon ez az adat a régiós átlaggal egyenlő. Csupán a litván hallgatók pozitívabbak e tekintetben, ott a válaszadók több mint 41 százaléka felkészültnek érzi magát.

Munkakeresés – maximum három hónap

A válaszadók 80 százaléka szerint legfeljebb három hónap elég ahhoz, hogy állást találjon, ami kicsit kevesebb a négy hónapos, valódi átlagnál. 65 százalékuk szerint egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán az elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása, a magyar munkaerőpiacra frissen kilépők mégis a leginkább pesszimisták régiós összehasonlításban.

A megkérdezettek nagy része egy ígéretes munkáért hajlandó lenne elköltözni: többségük (76,6%) inkább külföldre menne, kicsit kevesebben az országon belül költöznének (67,1%). (Azonban csak a válaszadók 15 százaléka mondta, hogy egyértelműen külföldre menne dolgozni, míg igen magas, 78,8 százalékos hányad inkább csak tanulmányait tervezi külföldön.)

Olcsóbb és jobban szeretik – két legyet egy csapásra
Egy kutatás megerősítette, amit már sokan hangoztattak: valóban növelhető a hatékonyság a távmunka segítségével, és nemhogy befektetést nem igényel, de még a költségek is csökkenthetőek.Csakhogy fontos szempontokat szem előtt kell tartani a bevezetésénél.

A válaszadók többsége (52%) multinacionális céghez szerződne, elsősorban az open space munkahely, a home office lehetősége (ld. keretes írásunkat) és a rugalmas munkaórák miatt. Különösen érdekes, hogy csak nagyon kevesen (4,2%) mennének startup vállalkozáshoz dolgozni, ahogy saját üzletet is csak elenyészően kevesen (8,2%) indítanának.

Személyes értékek és karrierút

A válaszadók a szociális kapcsolatokat (család: 87%, barátok: 53%), illetve az egészségi állapotot (81%) tartják a legfontosabbaknak. Ugyanakkor a magyar friss diplomások életében sokkal nagyobb szerepet tölt be a siker és a hírnév, mint a felmérésben részt vevő országok megkérdezettjei között. A válaszadók mindössze 55 százaléka dédelget vezetői álmokat, a többiek inkább szakértői pozícióban képzelik el magukat.

„Egy tudásalapú gazdaságban a vállalatok versenyelőnyét az alkalmazottak szakértelme alapjaiban határozza meg, így előremutató azt látni, hogy a diákok nagy aránya szakértői karrierutat képzel el magának” – tette hozzá Gion Gábor.

Milyen az ideális vezető?

A frissdiplomások és a munkaerőpiacra először belépők szerint a jó vezető szakértője a saját területének, tud döntést hozni, de közben demokratikusan irányítja a céget. Az ideális főnök inspirál, stratégiai gondolkodásával új ötleteket és innovációkat támogat. Egy jó cégvezető legfőbb prioritásának tekinti a vállalat jövőjének biztosítását és az ügyfelekre gyakorolt pozitív benyomás elősegítését.

Az Y generáció tagjai gyermekkoruktól fogva ahhoz vannak szokva, hogy jutalomban részesülnek egy-egy teljesítményhez kapcsolódóan. Legyen az kis vagy nagy teljesítmény, az elismerés, a befektetett energiáik minősítése és értékelése számukra nagyon fontos. A visszajelzés hiánya pedig elbizonytalanodást és demotivációt eredményez. Ha a visszajelzésre a vezető csak évente egyszer-egyszer és/vagy kötelező jelleggel kerít sort, az nem reagál a valós szükségletekre, ami miatt a munkavállaló kiábrándul, elveszti lelkesedését, és nem érzi vezetőjét sem kompetensnek, sem hitelesnek. Visszajelzést valójában minden beosztottnak rendszeresen adni kellene, de az Y-ok számára ez különösen fontos, amit meg is fogalmaznak – derül ki más eredményekből.

A megkérdezettek szerint ideális esetben a főnökük 5–15 évvel idősebb náluk, bár 50 év feletti főnököt csak 2,5 százalékuk választana. A főnök neme a válaszadók 65 százalékánál nem lényeges tényező, akiknél mégis az, azok inkább férfi főnököt képzelnének el maguknak.

Az „Első lépések a munkaerőpiacon” programot a Deloitte 5 éve indította útjára. A 2500 hallgató és friss diplomás véleményét tükröző közép-európai régiós felmérés célja, hogy iránytűként szolgáljon a munkaadóknak; hogy kiderüljön, milyen feltételek szükségesek a legjobb, legkompetensebb, a munkaerőpiacon leginkább versenyképes ifjú tehetségek elcsábításához, továbbá az, hogy közvetlenebb párbeszéd alakuljon ki a munkáltatók, a felsőoktatási intézmények és a törvényhozók között.

 

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek