Változott az utazási költségtérítés – tisztázzuk az új szabályokat

2015. szeptember 25. péntek - 12:09 / piacesprofit.hu
  •    

2015. augusztus 1-től változott a munkába járás térítésének szabályozása, ezzel kapcsolatban azonban sok kérdés merült fel a munkáltatókban. Fata László cafeteriaszakértő segítségével összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Kép: Pixabay

Augusztus 1-től a kisgyermekeseknek is jár a 9 Ft/km

Már régóta ismert az a rendelet, mely szerint a közigazgatási határon kívülről munkába utazó munkavállalók esetén a munkáltató köteles az utazási jegy vagy bérlet árának 86 százalékát megtéríteni a munkavállalói számára. Gyakori még a bérletelszámolás helyett a közigazgatási határon kívülről utazók számára adott 9 Ft/km térítés is.

Szerencsére a személyi jövedelemadóról szóló törvény is szervesen kapcsolódik a munkába járást szabályozó Kormányrendelethez, így a 9 Ft/km mellett a munkába járásnál akár a bérlet vagy jegy teljes értéke is téríthető adómentesen.

A kormány 193/2015. (VII. 21.) Korm. rendelete egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról azonban augusztus 1-től egy kicsit változtatott a munkába járás szabályozásán.

Menetrend szerint

A módosítás szerint többek közt a menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáratok jegye, bérlete számolható el.

Erre az apró változásra főleg azok kapták fel a fejüket, akik nem menetrend szerinti járattal, hanem például kölcsönzött buszokkal végezték csoportosan a munkavállalók munkába szállítását.

Ezek szerint a jövőben ez nem lesz adómentesen téríthető? Csak a szabályosan bérlettel, tömegközlekedési vállalatok menetrend szerinti járatain történő utazás téríthető munkába járás címén?

Mikor fizet benzinpénzt a munkáltató?
Habár a legtöbben a helyi bérletre kérnek költségtérítést a munkáltatójuktól, bizonyos esetekben a cég az autóba pattanó munkavállalók költségeit is megtéríti. Ki jogosult erre és mikor? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Szerencsére nem ez a helyzet.

„A bérelt buszokkal külön szervezett munkába és hazautazás az adózás szempontjából csoportos személyszállításnak minősül, és továbbra is adómentes marad a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete alapján” – tisztázza a kérdést Fata László cafeteriaszakértő.

Már a munkába járás korábbi szabályozásában is 9 Ft/km költségtérítést kellet fizetnie a munkáltatónak akkor, ha nem volt a lakhely és a munkahely között közösségi közlekedés, ha csak hosszú várakozási idővel tudta volna ezt a dolgozó igénybe venni, illetve a munkavállaló például mozgáskorlátozott.

„2015. augusztus 1-től azonban azon közigazgatási határon kívülről munkába járó munkatársaknak is jár a 9 Ft/km térítés, akiknek óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van” – emlékeztet Fata László.

2015. augusztus 1. előtt a munkáltató a mozgáskorlátozott munkavállalók esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősíthette, így biztosítva ehhez az adómentes költségtérítést.

Ez a szabály úgy bővül augusztus 1-től, hogy az előbb említett kisgyermekes dolgozói körnél is hasonlóan járhat el a munkáltató. Így ha a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van, akkor nála is megteheti a munkáltató, hogy a közigazgatási határon belül történő munkába járást is 9 Ft/km térítéssel támogatja.

MÉG MINDIG OLCSÓBB A CAFETERIA, MINT A MUNKABÉR
A béren kívüli juttatások 200 ezer forintos keretig nem változtak, ám efelett durva módosítások léptek életbe 2015. január elsejétől, azonban még mindig megéri cafeteriát adni a dolgozóknak. Továbbra is sláger az adómentes lakáshitel-támogatás, azonban olyan komoly adminisztrációval jár, hogy kétszer is érdemes meggondolni, belevágunk-e.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek