Váltásra fel!

2011. december 31. szombat - 17:24 / Sebők Orsolya
  •    

Mivel a hazai piac továbbra is stagnál, és a bankok is csak egy szűk kör számára kínálnak hitelt, a kis- és középvállalati szektor szereplői ma sincsenek jobb helyzetben, mint a válság kezdetén. A talpon maradás a legfontosabb cél, a túlélés eszköze pedig a költségcsökkentés. E területen a különböző szolgáltatók versenyeztetése jelentős havi megtakarítást hozhat.

A beszerzési árak csökkentése kompenzálhatja az elmaradó bevételeket, különösen, ha ehhez beruházásra sincs szükség a vállalatnál. A „kötelező" kiadásokban – távközlési, energia- vagy pénzügyi szolgáltatóknak fizetett díjak – időnként meglepő mértékű tartalékok rejlenek.

Kép:sxc
Kép:sxc

Távközlés: 20-40 százalék megtakarítás

A kisebb cégek is egyre gyakrabban váltanak távközlési szolgáltatót, amióta az alternatív szolgáltatások megjelentek, és ily módon faraghatnak a havi telekommunikációs kiadásaikból. Van olyan szolgáltató, amely havidíjas alapon irodai és informatikai szolgáltatásokat is kínál. A csere azonban sok bosszúságot is okozhat a vállalatoknak, ha a költségek leszorítása érdekében az igényeiket is csökkenteniük kellene, vagy ha a szolgáltatás biztonsága kerülne veszélybe. A technológiával, a rendelkezésre állással, az üzembiztossággal kapcsolatos elvárások azonban nem eshetnek a kiadáscsökkentés áldozatává.
– Ha viszont sikerül az igényekhez szabott szolgáltatót és csomagot megtalálni versenyeztetés vagy referencia útján, akár 20-40 százalékkal kevesebb lehet a cég távközlési büdzséje – állítja Takács Krisztián, a BTel vezérigazgatója.

A megtakarítás részét képezheti például a díjmentes egymás közötti kommunikáció, ha egy vállalat több partnercéggel együtt vált ugyanarra az új szolgáltatóra. Ügyfélszolgálati területen szintén nagy lehet a szórás a lehetséges szolgáltatók között, hiszen minden cég más-más módon, illetve feltételek mellett biztosítja ezt. Jellemző kérdés, hogy kínál-e 24 órás elérhetőséget, hány másodperc alatt éri el a felhasználó az „élő hangot" – azaz az ügyfélszolgálati munkatársat -, illetve a cég növekedése esetén is lesz-e elegendő ügyfélszolgálati kapacitás. Az egyedi igények gyors és rugalmas kiszolgálása szintén kiemelten fontos.

Igaz, a szolgáltatók felkutatása időigényes feladat, de megéri. Ha a vállalat beszerzéssel kapcsolatos szabályzata lehetővé teszi, referencia alapján gyorsabb és költséghatékonyabb a megfelelő jelöltek kiválasztása – mondja Takács Krisztián. Szerinte a biztonságos működés érdekében érdemes kiemelt figyelmet szentelni az egyes ajánlatokban szereplő rendelkezésre állási és hibaelhárítási időnek.

Kkv-várakozások
A hazai vállalkozások gazdasági helyzetét meghatározó tényezők közül a vevői kapcsolatokat követően továbbra is a cég pénzügyeire vonatkozó várakozások a legfontosabbak – mutat rá a K&H és a GfK közös kkv-bizalmiindex-kutatása. A kkv-vezetők jelenlegi árbevétel várakozásai hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, de elmaradnak a tavaly ilyenkor jellemző 6,7-7,0 százalékos sávtól. A vállalkozások 42 százaléka 0 és 6 százalék közötti nominális bevételnövekedéssel számol, és minden hetedik árbevétel-csökkenést valószínűsít. A reálnövekedés továbbra sem számottevő, az MNB legutóbb 3,9 százalékra módosította a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését.

Banki kiadások: több százezres spórolás

A banki költségek szintén ott vannak minden cég havi működési kiadásai között, de nem ugyanakkora súllyal, mint a távközlés. A Clarté Consulting bankpiaci elemző és tanácsadó cég kutatása szerint több százezer forintos különbségek lehetnek ugyanolyan típusú kis- és középvállalat esetében, attól függően, hogy az adott cég hol, milyen csomagot választott.

A pénzintézetek eltérő struktúrában készült hirdetményeinek feltérképezése időigényes és bonyolult feladat, ráadásul – szemben a nagyvállalatokkal vagy a jelentős éves árbevétellel rendelkező cégekkel, amelyeket személyes ajánlataikkal a bankok felkeresnek – a kisebb vállalkozásoknak a hirdetmények alapján kell választaniuk, és megtalálniuk a működésükhöz leginkább illő számlacsomagot. Első lépésben a cégen belül kell felmérni a havi utalások számát és értékét, azt, hogy milyen típusú – a papír alapú vagy az elektronikus – tranzakció a gyakoribb, valamint a szolgáltatási igény szintjét. Ezután lehet böngészni a kondíciós listákat. A százalékban meghatározott díjak mellett érdemes a minimumárakat is számításba venni. Ha jellemzően alacsony összegű és kevés tranzakciót végez egy mikrovállalkozás, előfordulhat, hogy a látszólag olcsó bankban végül többet fizet, mint másutt. A havonta fizetendő fix díjak is komoly tétellé válhatnak, de a nullaforintos számlacsomag is lehet nagyon drága a hónap végén.

A kutatócég a tizenhét magyarországi bank kis- és középvállalati termékkínálatát vizsgálta. Ez alapján úgy látja, hogy a kevésbé körültekintő kkv-k akár hétszeresen is „ráfizethetnek". A legnagyobb eltérések a tranzakciós és a számlavezetési költségekben mutatkoznak. Egyes bankok speciális, a mikrovállalkozásoknak, exportőröknek vagy importőröknek összeállított ajánlatokat is készítenek. Ezen túlmenően bizonyos szakmák képviselői – borászok, könyvelők, ügyvédek, orvosok, patikusok – is választhatnak olyan csomagot, amelyet a pénzintézetek az adott terület speciális igénye szerint állítanak össze.

Biztonságos e-számla
Az elektronikus számlázásra való áttérés is csökkentheti egy cég működési kiadásait, ám az e-számla hozama ennél több: a vállalkozás biztonságos működéséhez is hozzájárulhat. A cégjegyzékben szereplő e-mail cím a cég hivatalos elektronikus elérhetőségének minősül, így az arra vagy a megállapodás szerinti címre megküldött elektronikus számlák a kétszeri kézbesítést követően kézbesítettnek tekintendők, ami önmagában is felgyorsítja a fizetési folyamatokat – mutat rá Szőnyi György, a Számlaközpont ügyvezetője, aki szerint a számlaküldő vállalatokat követeléseik kezelésében is támogatja az e-számlázás, amelynek révén a szükséges esetben a fizetési felszólítások előre tervezetten ütemezhetők. A fizetésre kötelezett ellen elektronikus úton lehet benyújtani a kérelmet a közjegyzőhöz, aki azt három munkanapon belül köteles ellenőrizni, és a fizetésre kötelezettnek megküldeni. A fizetéssel késedelembe eső cégnek tizenöt napja van az ellentmondás beterjesztésére, ezt követően a beszedés jogerőre emelkedik. Magyarországon, ahol száz cégből több mint három megszűnik egy éven belül fizetésképtelenség miatt, az aktív követeléskezelés is a túlélés eszköze. Súlyosbítja a gondokat az is, hogy a hazai kkv-k alig néhány százaléka fordul hitelbiztosítóhoz vagy cégminősítőhöz – valószínűleg spórolás miatt –, így kevesek rendelkeznek partnereikről számlafizetési információval.

Áramdíj: az egyötödére csökkenhet

A kkv-k is szabadon választhatnak 2008. január 1-jétől az engedéllyel rendelkező villamosenergia-szolgáltatók közül. Az évi 35 terawattórás villamosenergia-fogyasztásnak ma már csak a 40 százaléka egyetemes, a többi a szabadpiacon realizálódik.

A legaktívabbak persze a nagyfelhasználók és az energiaintenzív ágazatok képviselői, de ma már egy pékségnek vagy cukrászdának is érdemes körülnéznie a szabadpiacon, derül ki az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. felméréséből.
– Még egy évi ötvenezer kilowattórát, tehát az átlagos háztartási fogyasztás alig huszonötszörösét felhasználó kis cég esetében is évi ötvenezer forint megtakarítást jelent ez a döntés – számszerűsít ifj. Chikán Attila, a cég vezérigazgatója.

A villamosenergia-költség legerőteljesebb mérséklődésére azok a cégek számíthatnak, amelyeknek az éves áramfogyasztása 100 és 200 ezer kilowattóra között van. Náluk 9,05 százalék az átlagos várható csökkenés, de azok a kisvállalkozások is közel 6 százalékot spórolhatnak, amelyek legfeljebb évi 50 ezer kilowattórát fogyasztanak.

A váltási igényt idén november 30-áig kellett jelezni. A szolgáltatóváltás módja nem tér el jelentősen az egyéb beszerzések gyakorlatától: a meglévő kontraktus írásban felmondható, és megköthető az új a kiválasztott partnerrel. A villamosenergia-szolgáltatók felmondási határideje jellemzően a megszüntetés előtti 30-60. nap. A maximális megtakarítás eléréséhez azonban szemléletbeli változtatásokra is szükség lehet. Például a légkondicionáló működésének korlátozására vagy a multifunkciós irodagépek alacsonyabb fogyasztású, ámde kisebb tudású eszközökkel való kiváltására. Léteznek a piacon tanácsadó cégek, amelyek vállalják, hogy felmérik a vállalat működéséből adódó többletenergia-költségeket, és javaslatot tesznek a fennálló struktúra átalakításra, esetleg a megfelelő áramszolgáltatóra. Az energiatudatos működés – a vállalati felelősségvállalás részeként – eszközként szolgálhat a társaság fenntarthatósági céljainak eléréséhez is.