Talán a növekvő munkaerőhiány jelentette gondok miatt is, de továbbra sem látszik javulás a kis- és középvállalatok vezetőinek jövőképében. A Policy Agenda kkv-indexének értéke az előző negyedévi 48,8%-ról 47,8%-ra módosult. Ha távlatosabban nézzük, akkor ez az érték továbbra is a 2015 vége óta mért 45-49% közötti sávba illik, és messze van a 2014-es választások idején mért 57%-os csúcstól.

A cégvezetők 39%-a (félévvel ezelőtt még 38%-a) vár kisebb-nagyobb javulást a magyar gazdaságtól az elkövetkező félévben, míg csak 13%-uk (félévvel ezelőtt 14%-uk) gondolja azt, hogy inkább zsugorodás várható. Továbbra is érezhető bizonytalanság, amire az utal, hogy a cégvezetők 37%-a számít olyan nehézségre az elkövetkező évben, amely alapvetően megingathatja vállalkozásának helyzetét. Ez most 2 százalékponttal nagyobb érték, mint félévvel ezelőtt volt.

Saját vállalkozásának helyzetét illetően a cégvezetők 46%-a azt gondolja, hogy javul a helyzet az elkövetkező időszakban, míg 28%-ukinkább úgy véli, hogy nem lesz változás. Kisebbségben vannak azok, akik szerint – 16% válaszolta ezt – romlani fog vállalkozásának helyzete.

Kép: SXC

Munkaerőhiány: növekvő probléma

Az elmúlt egy évben folyamatosan mértük, hogy a cégvezetők mennyire érzik komoly nehézségnek a munkaerő hiányát. Egy évvel ezelőtt 55%-uk jelentős problémának tartotta, míg 22%-uk szerint mérsékelt gondokat okoz, hogy nem találnak elég munkaerőt. Mindössze a válaszadók 20%-a mondta azt, hogy nem jelent nehézséget a munkaerőhiány a saját területén (3%-uk nem tudta eldönteni).

(Ez a probléma 2015-ben jelentkezett először a felmérésekben.)

Fél évvel ezelőtt már látszott, hogy egyre inkább növekszenek a foglalkoztatás problémái. Már nem csak a makrogazdasági előrejelzések szerint lesz a növekedés egyik akadálya a munkaerőhiány, hanem a cégvezetők is így vélekedtek. A mostani adatok alátámasztják ezt a hangulatot. Hasonlóan az őszi eredményekhez, a kkv szektor vezetőinek kétharmada (66%) jelentős gondnak érzékeli ezt a kérdést, és mindössze 16%-uk nem érzékelik problémaként a munkaerőhiányt saját ágazatukban. 17% szerint pedig mérsékelt a gond (1% nem tudott erre válaszolni).

Az is fontos szempont, hogy a munkaerőhiány kezelésére folytatott gazdaságpolitikát milyennek ítélik a cégvezetők. Egy 1-5-ig terjedő skálán az átlagérték 2,3 lett, amely nagyon alacsony „osztályzatnak” számít, bár ez kicsit jobb, mint félévvel ezelőtt, amikor 2,1-es átlagot kapott a kabinet.

Közelednek a választások…

Röviddel a választások előtt ismét megkérdezték a cégvezetők véleményét is a kormány gazdaságpolitikájáról. Az erre vonatkozó kérdéseket már 2014-ben is feltették, így van egy viszonyítási alap a négy évvel ezelőtti megítéléshez képest.

A kis- és középvállalkozások vezetői az elmúlt négy év gazdaságpolitikáját (egy 1-től 5-ig terjedő skálán osztályozva) összességében hasonlóan ítélték meg, mint 2014-ben. Átlagértéket nézve 2,9-es osztályzat jött ki, amely azonos a négy évvel ezelőtti „érdemjegyhez”. Ugyanakkor most nem annyira polarizáltak a vélemények, mint korábban.

A relatív többség (43%) közepes osztályzatot adott, és mindössze 11% azok aránya, akik megbuktatnák a kormányt. Miközben az előző országgyűlési kampány során a cégvezetők majd negyede (24%) volt maximálisan elégedett a kormány gazdaságpolitikájával, addig most csupán 5%-uk válaszolt így.

Megkérdezték a cégektől azt is, hogy milyen irányvonalat tartanának szükségesnek az elkövetkező kormányzati ciklusra? Ebben a tekintetben másképpen alakul a kép, mint 4 éve. Korábban a magyar KKV vezetők 42%-a azt mondta, hogy nincs szükség változtatásra és helyesli a jelenlegi gazdaságpolitikát,most ez az arány csupán 8%. Ráadásul a válaszolók 68%-a szerint kisebb (18%) vagy nagyobb változtatások (50%) kellenének. A cégvezetők meghatározó negyede (24%) azt gondolja, hogy olyan mértékben rossz a jelenlegi irányvonal, hogy ennek korrekciójára a jelenlegi kormány nem képes. Az adatok által tükrözött vélemények összességükben arra utalnak, hogy nagyobb az elégedetlenség, mint négy éve.

Ha lenne program…

A cégvezetőket arról is megkérdeztük: ismerik-e a választásokon induló pártok gazdasági elképzeléseit? A kis- és középvállalkozások vezetőinek 42%-a válaszolta azt: hogy igen, ismeri; míg 47%-uk kíváncsi lenne ugyan a programokra, de nem találkozott velük. Talán meglepő módon van egy nem is annyira szűk csoport (11%), amely nem ismeri, és nem is kíváncsi a pártok programjára.

Érdekes módon miközben négy éve sem a választási programok dominálták a kampányt, akkor még a többség (65%) úgy nyilatkozott a cégvezetők közül, hogy ismeri a pártok elképzeléseit. Most még kevesebb szó esik – ezért az ellenzék és a kormány is felelőssé tehető – arról, hogy mit kezdenének a pártok a munkaerőhiánnyal, adórendszerrel, kkv-k támogatásával. Ez vissza is köszönt az adatokban.