Valamit kezdeni kell a „nyüzsivel” az irodában

2015. október 26. hétfő - 15:05 / piacesprofit.hu
  •    

Magyarország egyelőre még nem rendelkezik egységes és átgondolt zajszint-szabályozással, a zárt terekre, így például az irodákra, osztálytermekre vonatkozóan, pedig az egylégterű irodákban a dolgozók 90 százalékát zavarja a magas zajszint - közölte a Rigips szakértője.

fülét befogó nő

Kép:FreeDigitalPhotos.net

Magyarországon egyelőre még nem létezik akusztikus szabályozás, pedig a zajártalom hátrányos hatásait úgy az iskolai, mint a munkahelyi környezetben vizsgálatok bizonyítják – derül ki a Rigips legfrissebb összefoglalójából. Az építőipari cég elemzése szerint az unióban jelenleg 40 millió munkavállaló tölti munkaidejének legalább egynegyedét magas zajszintben, pedig a zajártalom nemcsak a koncentrációt, hanem az együttműködési hajlandóságot is csökkenti, továbbá szélsőséges esetben növeli az agresszív viselkedés valószínűségét. A minket körülvevő környezeti ártalmak közül a zajra fordítjuk a legkevesebb figyelmet, jóllehet klinikai vizsgálatok és megfigyelések sora bizonyítja, hogy az egészségünket károsító, szennyező források közül a zaj az egyik legsúlyosabb. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a zaj okozta halláskárosodást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a „leggyakrabban előforduló, maradandó ipari betegségként” ismerte el.

„Magyarországon egyelőre nem szabályozzák, hogy egy iskolai tanteremben vagy munkahelyen, például az egylégterű irodákban milyen zajszint a megengedett – mutatott rá Jáger István, a Rigips szakértője. A szakember szerint a zajártalmak csökkentésének egyik lehetséges módja a munkahelyi környezet és az iskolaépületek korszerűsítése. Az ideális megoldás az lenne, ha az építtetők már a tervezéskor törekednének a megfelelő akusztikus környezet kialakítására, hiszen az utólagos beépítés mindig jóval költségesebb.

Ha a rendszeren múlik, mind belehalunk
Bármekkora szerepe is van a környezetnek és a külvilágnak abban, hogy a kiégés (burnout) lassan népbetegséggé válik, a szakemberek szerint csak az önmagunkért való felelősség felvállalásával változtathatunk. Nem érdemes a külvilágra várni.

Mondtál valamit?

A munkahelyi zaj Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent, hiszen dolgozók millióit érinti közvetlenül nemcsak a nehéziparban, de az olyan szektorokban is, mint a szolgáltatások, az oktatás és a szórakoztatás. Az európai munkavállalók egyharmada munkaidejének több mint negyedében magas zajszint hatása alatt dolgozik, és csaknem 40 millió dolgozónak kell legalább a munkaideje felében a normális társalgási szintnél hangosabban beszélnie ahhoz, hogy mások meghallják. A környezeti zaj ráadásul a társas viselkedést is befolyásolja. A 80 decibel feletti hangok például csökkentik a segítőkészséget, sőt akár agresszív viselkedést is kiválthatnak. Ez a téma több puszta közérzeti kérdésnél, mert a munkavégzés alacsonyabb hatékonysága pénzben is kifejezhető károkat okoz a vállalatoknak, pedig ez a veszteség megelőzhető vagy orvosolható lenne.

A Cornell Egyetem munkahelyi zajártalmat vizsgáló anyaga hasonló eredményeket mutatott ki a felnőtt munkavállalóknál, mint az iskolás gyerekekre fókuszáló tanulmányok. A zaj csökkenti a szövegértést, a koncentrálási képességet és növeli a gépelés során ejtett hibák mennyiségét. A megkérdezettek 90%-a szerint a többi kolléga beszéde és a számítógépekből érkező hangok a legzavaróbbak. Nem véletlen, hogy zajártalom szempontjából sokkal élhetőbbek a kisebb helyiségekből álló irodák a manapság divatos, egylégterű irodákkal szemben. Szerencsére léteznek egyszerű megoldások, melyekkel az egylégterű irodák is komfortosabbakká tehetők, például utólagos burkolatokkal, függesztett hangszigetelő panelekkel és pihenőszobák kialakításával.

Évente egy négyes metró árát stresszeljük el
A munkahelyi stressz okozta kockázatok az európai és a magyar munkavállalóknak is több mint negyedét érintik – derült ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adataiból. Hazánkban a kockázatok miatti költségeket, ideértve az egészségkárosodások mellett a gazdaságnak okozott károkat is, évente 440 milliárd forintra becsülik, amelynek jelentős része elkerülhető lenne a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megfelelő kezelésével.