FAO: oltással kell harcolni a veszélyes betegséggel

Ki kellene terjeszteni a vakcinázást a szarvasmarha bőrcsomósodáskór megállításáért Kelet-Európában és a Balkánon, főleg a veszélyeztetett területeken – javasolja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Az eddig nem veszélyeztetett besorolású területeken is megelőző vakcinázásra lenne szükség a kór megállítására, hogy elkerüljük az esetleges komoly károkat, különösen a családi gazdálkodók esetében. A bőrcsomósodáskór a szarvasmarhák himlőbetegsége, melyet vérszívó rovarok, mint a szúnyog, terjesztenek, és ami az állat elpusztulásához vezethet. Az emberre nem veszélyes. Korábban csak Afrikában volt jelen egészen 2013-ig, amikor Törökországban mutatták ki, ahonnan aztán gyorsan továbbterjedt kilenc kelet-európai és balkáni országba.

Állatok oltása. A betegség korábban csak Afrikában létezett, 2013-ban Törökországon keresztül érkezett Európába. Kép: ©FAO

A földrajzi terjedés gyorsasága mellett a regisztrált esetek száma is magas, akár a 200-at is elérheti, jelentős gazdasági veszteségeket okozva: csökkenő tejtermelés, a bőr károsodása és a 15 százalékos veszteségráta a fertőzött állatok között. „Bár Európában sikerült megállítani a további terjedést áprilisban a széles körű vakcinázás révén, a közelmúltban a betegség újra felütötte fejét Albániában, Görögországban és Macedóniában. Ez egy újabb figyelmeztető jel, hogy teljesen nem szabadultunk meg tőle, sőt, a kór növelheti hatótávolságát, ha nem fokozzuk erőfeszítéseinket hogy kontroll alatt tartsuk” – mondta Ren Wang, a FAO főigazgató helyettese.

A FAO már korábban jelezte, tömeges oltásra van szükség az érintett területeken, főleg a rovarok tavaszi rajzása előtt, amikor a fertőzés valószínűsége – és így a megelőzési potenciál is – a legmagasabb.

A cowboyok oldhatják meg a globális éhínség problémáját
A Microsoft világjobbító alapítója szerint a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítése segíthet a fejlődő világban dúló éhínség enyhítésében, mert javítja a sikeres fogantatás arányát. A technológiával javítható a tehén tejhozama is.
Megelőző vakcinázással Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Észak-Szerbiában például egyfajta védelmi sávot alakulna ki a szomszédos országok, mint Magyarország és Románia számára, akiket eddig megkímélt a betegség.

Ezzel párhuzamosan a FAO számos országban aktív, továbbképzéseket tart a terepen dolgozó szakembernek, és a közelmúltban kidolgozott állatorvosok számára egy képekkel és ábrákkal gazdagon illusztrált kézikönyvet a betegség felismerésének megkönnyítésére.

Az egészséges állatok leölését a fertőzött farmon megelőzés céljából a FAO szerint csak akkor kellene alkalmazni, ha már más lehetőség nem maradt, mert drasztikus hatása lehet a gazda megélhetésére. Ezt csak a klinikai vizsgálatok során igazolt fertőzés esetében kellene bevetni, ügyelve a humánus és szakszerű módszerek használatára – szól a FAO ajánlása.

„Az eddig elért eredmények ellenére, amit a vírus megállításában értünk el, még van bőven megválaszolandó kérdés. Nem egyértelmű például, hogy állatról állatra terjedhet-e tovább például fertőzött állat teje révén vagy tünetekkel nem rendelkező, de egyébként fertőzött állatról – mondta Wang. – Szorosabb koordináció és odafigyelés is sokat jelenthet a kórral való hatékonyabb megküzdésben” – tette hozzá.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo