Üzletiesedő világmegváltás

2017. január 05. csütörtök - 07:30 / Kriston László
  •    

A hatásbefektetők pontosan akarják látni, hogy mit kapnak a pénzükért, hány ember életére van pozitív hatással a vállalkozás vagy projekt, amibe fektetnek, és közben profitra is számítanak. A hatásbefektetők 2007 és 2015 között 40 milliárd dollárt invesztáltak világjobbító célokra, a hozam azonban még mindig kérdéses.

Amit Alfred Nobel, a Rockefellerek, a Vanderbiltek vagy Soros György még jótékonysági alapon művelt – vagyis társadalomjobbító céllal osztották szét vagyonukat –, abban a ma krőzusai bizniszt látnak. A fenntartható és társadalmilag felelős befektetés pántlikázott változata az impact investing, azaz hatásbefektetés. A hatásbefektetők nem adakoznak, hanem hozamra számítanak, mindemellett a befektetésük világmegváltoztató hatását is számokkal mérik. Az invesztor egyszerre teremt pénzügyi, valamint ökológiai és társadalmi értéket.

Bárhová, ahol hat

Hatásbefektetés számtalan módon történhet: részvényvásárlással, kockázati tőkebefektetéssel, kötvénykibocsátással, hitelgarancia-vállalással. A lényeg, hogy a tőkehiányos és klasszikus banki mértékkel mérve nem finanszírozható társadalomjobbító cég tőkéhez jut. Arra is van példa, hogy ha a befektetés bizonyíthatóan megtakarítást hoz a központi költségvetésének – a pénz hatására csökken a kórházakba vagy börtönökbe kerülők száma –, a kormány fizeti vissza a befektetőnek a tőkét és némi hozamot.

Kép: Fotolia

Kép: Fotolia

Az állami és magánszektor együttműködését példázza Amerika első társadalmi hatáskötvénye, amit 2012-ben bocsátott ki New York vezetése a Bloomberg Philantrophies garanciájával, a Goldman Sachs 9,6 millió dolláros befektetésével és az MDRC (Manpower Demonstration Research Corporation) részvételével, hogy csökkentsék a börtönviselt fiatalok visszaesésének esélyét, és integrálják őket a társadalomba. A kötvényt a város fizeti vissza a befektetőknek a program sikerességének függvényében. Ha bizonyos arányban sikerül csökkenteni a visszaesők számát, akkor a Goldman Sachs is kap hozamot, annyit, amennyi nagyjából egyenlő a helyi közösségeknek nyújtott hitelezésnél felszámolt pénzintézeti jutalékkal.

Soros és a piaci rés
A hatástőke társadalmi vállalkozókba fektet (róluk itt olvashat bővebben), akik a hagyományosan karitatív akciók és alapítványok szférájába száműzött projekteket vállalkozói alapon működtetik. Mennyi ilyen ethosszal invesztáló játékos mozog a világban? Az ImpactBase adatbázis 1000 alapot és befektetési lehetőséget tartalmaz.

Némely alap már csakis társadalomjobbító cégekbe invesztál. Ilyen az RSF Social Finance, a Grassroots Business Fund vagy az LGT Venture Philantrophy. A McKnight Foundation és a Mellon Capital Management közösen működtetett alapjában, a CES-ben pedig csak olyan cégek – szám szerint 1000 vállalat – részvényei találhatók, amelyek tevékenysége valamilyen módon az emissziócsökkentésről szól. Sok dúsgazdag mogul is szinte teljesen átállt az adakozásról a hatásbefektetésre. A 2013-ban elhunyt, médiavállalkozása eladásával milliárdossá vált Gerard Cafesjian Örményország segítését tűzte ki célul. 2009-ben még csak 178 000 dollárt osztott szét támogatásként, hatásbefektetőként viszont 42 milliót helyezett ki cégekhez részesedésért cserébe.

A nem kormányzati szervezetek közel 60 százaléka már aktív hatásbefektető. Gyakran hangoztatott szlogenjük: segítő kezet kell nyújtani, nem pedig könyöradományt.

– Tudjuk, hogy a piacok nem működnek jól a szegények szempontjából. Tudjuk, hogy a számukra történő árusítás tranzakciós költsége túl nagy. Nincs sok pénzük, és ezért a rajtuk realizálható haszon kicsi. Tudjuk, hogy a forgalmazói hálózatok és az infrastruktúra alulfejlett a környékükön. Tudjuk, hogy olyan országokban élnek, amelyek politikailag vagy üzletileg kockázatosak. E piaci résen lép be a hatásbefektető – magyarázta a Stanford Social Innovation Reviewnak Julie Sunderland, a Bill and Melinda Gates Foundation hatásbefektetési igazgatója. Szerinte a bangladesi bKash jó példa: pénzügyi szolgáltatásokat nyújt a szegényeknek, és ezzel rövid időn belül 20 millió ügyfélre tett szert. Amikor a Gates házaspár alapítványa befektet egy újonnan induló cégbe, olyan kockázatot vállal, amit egy racionális pénzügyi befektető nem tenne. Ha alacsony kamattal nyújtanak hitelt afrikai partnereiknek, ha ingyen adnak hitelgaranciát nagy kockázat mellett, megmutatkozik a dotációs jelleg, amire a nem hatásbefektető nem vállalkozna. A hatásbefektetés innovatív (technológiai) megoldásokat próbál találni széles néprétegeket sújtó problémákra, vagy megreformálja az üzleti és jogi környezetet ugyanilyen céllal, s ha ez életképesnek bizonyul, átengedi a teret a piaci szereplőknek.

Elpártolnak a széntől a befektetők és a bankok
Erősödik a klímatudatos divestment-mozgalom, vagyis hogy a befektetők kivonják tőkéjüket a fosszilis érdekeltségekből. De nem emberbaráti szándékból. A bankok ugyanis a csőd szélén álló olajcégekben még üzletet látnak.

Divatba jött

1989-ben indult Amerikában a társadalomtudatos befektetők találkozója: a Rockies Conference ma már 550 résztvevőt hoz össze évente, de manapság talán felkapottabb a konkurens rendezvény, a San Franciscó-i SOCAP. A G8-országok soros elnöksége idején, 2013-ban hívta életre az angol kormány a Social Impact Investment Taskforce-t, a Vatikán 2014-ben és 2016-ban rendezett konferenciát a témában. A hatásorientált angyaltőkéseknek is megvannak a klubjaik, Európában a Toniic in Europe és az angliai Clearly Social Angels, Amerikában a 23 éves múltra visszatekintő Investors’ Circle, amely félévente rendez pitch-fórumokat. Ezen 2008-ban kétmillió, 2012-ben tízmillió dollárt hozott össze (egy-egy cég számára átlagosan 250 ezer dollárt), 2013-ban pedig 8,5 millió dollárt 32 cégnek. Ez a klub 100–150 befektetőt tömörít, míg a Global Impact Investing Network platformja, az ImpactBase 250-et.

A Fehér Ház Nemzeti Hatásbefektetési Tanácsadó Bizottságot is létrehozott, amely ajánlásokat adott ki a törvényhozók számára. Ennek apropóján 28 szervezet és befektető jelentette be, hogy 2019-ig 2,5 milliárd dollárnyi hatásbefektetést tesznek 169 alapítványba és 198 cégbe. Az összeg 19 százaléka az Egyesült Államokon kívülre irányul. A The New York Times tárcaírója, David Brooks úgy tudja, hogy 2007 óta 40 milliárd dollár áramlott a hatásbefektetőktől világjobbító kezdeményezésekbe. A Rockefeller Foundation és a JPMorgan jelentése 2010-ben 1000 milliárd dolláros hatásbefektetési nagyságrendet jósolt 2020-ra, de ez aligha lesz megvalósítható, inkább a kezdeti lelkesedés jele volt az optimista prognózis.

„Engedjétek szörfözni az embereimet!”
Egy „őrült szörfös” találta ki és tette világhírűvé a világ legzöldebb túraruhamárkáját. A Patagonia története bizonyítja, hogy az elvekben való magabiztos hit sikerre vihet egy vállalkozást. Még akkor is, ha a cég – elsőként a világon – egész oldalas hirdetésben üzeni a vásárlóinak, ne vásároljanak, az alkalmazottak pedig akkor mennek szörfözni, ha akarnak.

Nagyban játszanak

Sok hatásbefektető ódzkodik attól, hogy elaprózza magát, és néhány tíz- vagy százezer dolláros invesztíciókkal bajlódjon, ugyanis a társadalmi hatásfok mérése ugyanannyiba kerül egy nagy befektetésen, mint egy kicsin. A Bill & Melinda Gates Foundation 2009-ben 400 millió dollárt különített el hatásbefektetésre, majd 2011-ben 1,5 milliárdra növelte a felhasználható összeget. Egymilliárdot már elköltöttek 47 befektetésre. Tízmillió dollárért például részesedést vettek a Liquidia biotechnológiai cégben, amely védőoltások kifejlesztésén dolgozik.

A David & Lucile Packard Foundation egymillió dollárt fektetett az erdővédelemmel foglalkozó, oregoni nonprofit szervezet, az EcoTrust egyik alapjába. Erdőket vásárolnak fel Amerika-szerte és Kanadában, s fenntartható erdőgazdálkodásból termelnek profitot. Az alapítvány később tízmillió dolláros kölcsönt is nyújtott az EcoTrustnak. A környezetkímélő technológiák elterjesztésének finanszírozására zöld kötvényeket adott ki a Világbank, de az Apple is 1,5 milliárd dollár értékű zöld kötvényekkel fedezi termelőegységei zöldítését, követve az Unilever példáját. Utóbbi 2014-ben – a cégek közül elsőként – bocsátott ki ilyen kötvényt 411 millió dollár értékben, 2 százalék kamatot ígérve négyéves távon.

Vannak, akik a pénzért cserébe kontrollt kérnek a vállalkozásban. Amikor az Acumen Fund az Indiában a szegényekre szakosodott Dial 1298 mentőautó-szolgáltatóba fektetett, ragaszkodott ahhoz, hogy egy tagot delegálhasson az igazgatótanácsba, és megreformálta a céget. (2010-ben viszont egy felmérés azt mutatta ki, hogy a hatásbefektetők többsége nem ellenőrzi, invesztíciója milyen társadalmi vagy ökológiai hatást fejt ki.) Az ENSZ becslése szerint évente 3900 milliárd dollár kellene a Millenniumi Célok eléréséhez. Ehhez képest a fejlett országok által adományozott éves fejlesztési pénzek csak 180 milliárdra rúgnak, de a magánszektor adományaival együtt is csak 1400 milliárdot tesznek ki. A hiányzó évi 2500 milliárd a hatásbefektetők reszortja lehetne.

Kolonc helyett iránytű a fenntarthatóság
A felelős üzleti működés lassacskán a helyére kerül: a céges stratégiák középpontjába. A vállalatok kezdik belátni: a túlélés feltétele, hogy reagáljanak a világ problémáira, és a maguk módján részt vegyenek azok megoldásában. Korántsem öncélú jótékonyságról van tehát szó.

Illékony hozam

Napjaink alacsony kamatkörnyezete is nagy szerepet játszhatott abban, hogy a profitérdek markánsan megjelent az eddig zömében altruisztikus támogatások arénájában. Ugyanakkor a davosi World Economic Forum jelentése megjegyezte: hiányoznak a kockázati és megtérülési adatok, amelyek alapján összevethetnénk a hagyományos invesztíciók és a hatásbefektések hozamait. A Cambridge Associates és a GIIN közös vizsgálata szerint a százmillió dollárnál kisebb hatásbefektetési alapok magasabb hozamot nyújtanak, a százmilliónál nagyobbak viszont alacsonyabbat, mint a hagyományos alapok. A Wharton University Social Impact Initiative vizsgálata 53 magántőkealap 557 hatásbefektetését elemezte. Ők úgy találták, 13,5 százalékkal jobban teljesítettek ezek a tőkekihelyezések, mint a hagyományos kockázati tőkealapok befektetései.

A társadalmilag felelős (SRI) alapelvekkel működő, 14,8 milliárd dollárt kezelő Calvert Asset Management alternatívenergia-alapjában például az eszközök értéke 8,9 százalékkal emelkedett, a Calvert Global Water Fundban 0,8 százalékkal. A berkeley-i egyetemen lévő Haas SRI Fund 2015-ben 0,172 százalékos hozamot produkált. A Calvert Foundation 1995-ben elindított helyi közösségek felvirágoztatására (lakásépítésre, munkahelyteremtésre, banki szolgáltatáshoz való hozzáférésre) szánt Community Investment Note-ját pedig máig 15 ezer befektető vásárolta meg, és már mindegyikük visszakapta a befektetett összeg száz százalékát, hozamról azonban nincs említés. A Fehér Ház PR-gépezete által 2014 nyarán indított, 2,5 milliárd dollár volumenű 367 hatásbefektetési ügylet eredményét 2016 szeptemberében összegezték. Kiderült, az összes ügyletnél sikerült elérni vagy túllépni a megcélzott hozamot. A befektetések 31 százalékánál 10 százaléknál magasabb, 69 százaléknál pedig 9 százaléknál kisebb hozamra számítottak. A Fledge viszont az eddigi 39 befektetésén 35 százalékos hozamot realizált a cég vezetője, Michael Libes állítása szerint. Ez úgy lehetséges, hogy Libes a cégek forgalmának egy előre megszabott százalékát lecsippenti magának.

Ahol probléma van, ott üzlet is lehet
Üzleti és emberi szempontból egyaránt szükség van támogatásra ahhoz, hogy növekedésnek indulhasson az épp csak bimbózó társadalmi vállalkozási szcéna. A kulcspontokról beszélgettünk a SocialFokus egyik alapítójával.

Tanítják is

A hatásbefektetés már nem néhány különc milliárdos hóbortja, hanem a befektetési fősodorba mind jobban integrálódó jelenség. Az egyetemi professzorok tapasztalata szerint az Y generáció tagjait sokkal jobban érdekli a „duális hozam” – anyagi és társadalmi értékteremtés –, mint elődjeiket. 26 és 28 éves volt az a két menedzser is, akik a The Economist egyik cikkétől inspirálva fejükbe vették, hogy a hatásbefektetésnek szentelik a karrierjüket. Rábeszélték a világ legnagyobb befektetési alapjának, az 5000 milliárd dollárnyi eszközt kezelő BlackRocknak a vezetőségét, hogy indíthassanak náluk egy Impact Fundot. Az alap ma 200 milliárd dollárnyi eszközt menedzsel.

A Pennsylvaniai Egyetem részeként működő Wharton School hatásbefektetési oktatására többen jelentkeznek, mint a hagyományos befektetési kurzusra. Máshol – például a Berkeley-ben lévő Kaliforniai Egyetemen – nem szerveznek ilyen tematikájú kurzust, mert úgy vélik, az etikai kérdésnek meg kell jelennie az általános tematikában.

Az amerikai egyetemek szinte mindegyike dollármilliárdos vagyont kezel, és sorra indítanak kis etikus befektetési alapokat, hogy a diákok itt szerezhessenek gyakorlatot hatásbefektetésben. A Columbiának két ilyen alapja is van, az egyik 2008 óta működik, és olyan vállalkozásokba fektet, melyek a banki szolgáltatásokkal nem ellátott társadalmi rétegekre fókuszálnak, a másik az Earth Institute-tal közösen ökotudatos befektetésekben nyomul. A hat éve indult Wharton Social Venture Fund félmillió dollárt forgat. A Haas Egyetem SRI Fundjában 16 diák menedzsel 2,6 millió dollárt érő befektetést. Elemzők szerint hamarosan az lesz az általános, hogy a befektetők az eddigi két szempont – a kockázat és a hozam – mellett egy harmadikat is mérlegelnek. Ez lesz a hatás.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor