Üzleti tippek Szlovákia felé kacsintgató cégeknek

2013. június 07. péntek - 11:20 / Timár Gigi
  •    

Komoly perspektívája van a magyar vállalkozásoknak a szlovák piacon, ezt a gazdasági adatok is alátámasztják. Emellett a két ország javuló viszonya is arra ösztönözheti a magyar kkv-kat, hogy a hazai piacon kívül Szlovákiában is próbálkozzanak. A Piac&Profit és a BKIK konferenciáján ehhez kaphattak hasznos segítséget a cégek.

Szlovákiában a kis hozzáadott értékű, nagy nyersanyag igényű iparágak adják a gazdasági erő jelentős részét – hangsúlyozta a Piac&Profit és a BKIK közös Szlovákia üzleti szemmel című konferenciáján Horváth Csaba, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat dunaszerdahelyi irodájának vezetője. Többek között a gépkocsigyártás, fémmegmunkálás, vegyipari, textilipari termelés játszik fontos szerepet, a gépkocsigyártás jelentősége pedig a fenti iparágak között is kiemelkedő. A Kia Motors, a Peugeot-Citoren és a Volkswagen jelenlétének köszönhetően évről évre jelentős fejlődést könyvelhetnek el. Az export jelentős növekedése mellett az autóiparnak köszönhetően a beszállítói hálózatok is dinamikus fejlődésben bízhatnak. Emellett a gépipar, ezen belül a közlekedési eszközök gyártása, aztán elektromos és optikai berendezések gyártása, az évtizedek óta stabilan növekedő elektronikai ipar jelentős. Fontos szerepet tölt be a papíripar is az országban, jelentős a papírfelhasználás, így növekvő piac, de a termelés még ezt is túlszárnyalja. Folyamatos a fahiány, importra szorulnak.

Az üzleti irodák által nyújtott szolgáltatások
  • az üzleti elképzelésekhez legmegfelelőbb partner megtalálása és elérése, célzott partnerközvetítési tevékenység
  • hatékony tájékoztatás a térségben megjelenő befektetési lehetőségekről
  • konkrét export-lehetőségek, értékesítési csatornák és a piacra jutás feltételeinek feltárása
  • általános külgazdasági, valamint specifikus helyi piaci ismeretek, információk nyújtása
  • tájékoztatás az egyes termékekre és kereskedelmi műveletekre vonatkozó előírásokról
  • elemzések készítése a régió gazdasági és munkaerő-piaci viszonyairól, fejlődési tendenciáiról
  • a régióban megjelenő pályázati kiírások követése
  • a különböző közbeszerzési és privatizációs lehetőségek feltárása
  • cégalapításhoz szükséges segítségnyújtás
  • üzleti, adózási és jogi tanácsadás, szakértők közvetítése
  • kereskedelemfejlesztési programok és rendezvények megvalósítása
  • a magyar és külföldi partnerek közvetlen megbeszéléseinek elősegítése
  • széles körű kapcsolatrendszer kiépítése a régió gazdaságára hatást gyakorló szervezetekkel (kamarák, szövetségek, önkormányzatok)
  • a partnervállalkozások mindennemű ügymenetének támogatása
  • adatbázis kialakítása az érdeklődő gazdálkodó szervezetekről a vállalati igények pontos felmérése érdekében
  • beszállítói együttműködési lehetőségek feltárása

A piacra jutás leginkább eredménnyel kecsegtető módjai között a szakember az új termék ek bevezetését, a déli, magyarlakta területeken akár a hungarikumok beszállítását emelte ki. Emellett hatékony módszer lehet a beszállítói rendszerekbe való beépülés, valamint a közös és határ menti fejlesztésekhez való csatlakozás.

Intenzív együttműködés

Már most is intenzív a határ menti együttműködés Magyarország és Szlovákia között, és az a cél, hogy ezek a kapcsolatok tovább erősödjenek – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára tavaly novemberben a 2004-ben alakult, azóta évente kétszer ülésező magyar–szlovák kormányközi vegyes bizottság ülésén. A gazdasági kapcsolatok erősödésére utal az is, hogy az ülés másnapján, az Orbán Viktor és Robert Fico miniszterelnökök által közösen megnyitott MKIK-fórumon a két ország kereskedelmi és iparkamarájának elnökei szándéknyilatkozatot írtak alá magyar–szlovák kereskedelmi kamara létrehozásáról, amelynek célja a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elősegítése. Szlovákia számára Magyarország sok szempontból a legfontosabb partner, ráadásul a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok erősítése a következő Uniós költségvetési időszak deklarált céljai között is szerepel.

Mihók Gábor a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Kassai iroda vezetője kiemelte, a hálózat létrehozása elsősorban a magyar kkv-kat hivatott segíteni, sok lehetőséget jelent számukra. Létrejöttének megalapozása a 2012 nyarán nyilvánosságra hozott Wekerle Terv elfogadásával kezdődött.  Ennek a Kárpát-medencei léptékű gazdaság fejlesztési stratégiának a célja, hogy a hazai vállalkozások regionális piaci pozíciója erősödjék, s ennek érdekében a kormány ösztönzi a térség országaival, vállalkozásaival való partneri együttműködést.  Mivel a Kárpát-medence az Unió lakosságának 10 százalékának otthona, GDP tekintetében viszont csak 3 százalékot tesz ki, van fejlődési potenciál – hangsúlyozta a szakember.

Kép:sxc

Kiemelt ágazatok

Szlovákia öt kiemelt gazdasági ágazata a jármű és gépipar, zöldgazdaság, kreatív ipar, turizmus és egészség valamint az élelmiszeripar. A gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó feladatok – Mihók elmondása szerint – a két ország közötti infrastruktúra összehangolása, a határ menti közlekedés fejlesztése, kiszámítható szállítmányozás és logisztika megteremtése, egységes munkaerőpiac megteremtése, képzés, felnőttképzés összehangolása. Fontos pont emellett a munkaerő mobilitásának növelése. Olyan együttműködések létrehozása a cél, ahol a másod-harmadrangú beszállítók (kis cégek) is szerephez tudnak jutni.

Az élelmiszeriparról szólva kiemelte, különösen fontos ez a terület a vidéki munkahelyek megőrzése, térségek elnéptelenedésének megakadályozása miatt. A cél feldolgozóüzemek, kisebb vágóhidak létrehozása, amelyek kisebb beruházás révén jelentenek megélhetést bizonyos régióknak. Különösen fontos ez a határ menti együttműködés szempontjából, mivel a déli, magyarok lakta területek adottságai ehhez igen jók. A turizmus is  kiváló terep a kkv-k számára, de a szakember szerint, de szükség van közös turisztikai hálózatra, klaszteresedésre a sikeres fejlődéshez.

Cégalapítási kisokos

Szlovákia kiváló terep a magyar vállalkozások számára azért is, mert a hivatalok jelentős részében – különösen a déli területeken – akár magyar nyelven is lehet intézkedni – hangsúlyozta Janok Júlia, a Mark Plus Kft. könyvelő szakértője a konferencián. A legfontosabb dolog a valódi irányítás a szakember szerint a sikeres szlovákiai vállalkozáshoz. Vagyis nem elég létrehozni ott egy céget, egy címet, szerezni egy adószámot. Ha valójában Magyarországról irányítjuk, az adóhatóságok évek múlva is átminősíthetik a céget és számon kérheti az elmaradt adót – így ez a forma adóelkerülésre nem alkalmas.

Vállalkozási konstrukciók:
1. Ha nem haladja meg a 6 hónapot a szolgáltatás, más a rendszer. Ha a vállalkozó magyar alkalmazottakat visz ki magával, akkor azok a magyar előírások vonatkoznak az alkalmazásra. Nem Szlovákiában adózik a magyar vállalkozó ez esetben. DPH – a hazai áfának megfelelő adó – regisztráció a központi adóhivatalban, Pozsonyban.
2. Ha több, mint 6 hónap, a magyar vállalkozónak szervezeti egysége keletkezik Szlovákiában (fiók, képviselet stb.) ezeket be kell jegyezni a cégbíróságon. Ez adóügyi kategóriát is jelent. A DPH regisztrációt az adott telephelyhez tartozó adóhivatalban kell intézni. Jövedelemadót is Szlovákiában kell fizetni az ott elért nyerség után.
3. Egyéni vállalkozó: lehetséges, iparengedély kiváltása kötelező. Feltétele a szlovákiai lakóhely. A tevékenység nem meghatározott időtartamú, nincs cégbírósági bejegyzési kötelezettség.

Létre lehet hozni önálló szlovák céget, amelynek alapítója magyar cég. Be kell jegyeztetni a cégbíróságon, Szlovákiában adózik, stb. a nyereség kerülhet át a magyar céghez, de kapcsolt vállalkozásnak minősül, transzfer értékesítés szabályai vonatkoznak rá. Az innen származó osztalékból Magyarországon 30 napon belül 16% osztalék adót be kell fizetni – hívja fel a figyelmet a szakember. Az is lehetséges, hogy önálló cég helyett csak szervezeti egységet hoz létre kint egy magyar cég. Nagyon fontos viszont, hogy es esetben is valóban elérhető székhely létezzen, a posta átvétele biztosítva legyen, legyen ott egy megbízott személy, aki intézi például a DPH regisztrációval együtt járó helyi szemlét a hatósággal. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem minden kirendeltség adóügyi szervezeti egység és fordítva. Például ha nem folytatunk tevékenységet idegen vállalkozások számára csak saját marketinget lát el, akkor nem keletkezik adóügyi szervezeti egység.

A legfontosabb, cégalapításhoz kapcsolódó jogszabály az Iparűzési törvény – ez határozza meg a vállalkozói tevékenységeket, a működtetéshez szükséges jogi kereteket, az engedélyeztetési folyamatot, a működtetés feltételeit, az ellenőrzéseket és szankciókat. A cégalapításhoz kapcsolódó ügyintézés első lépése az úgynevezett Egyablakos Ügyintézési Pont felkeresése, itt adják ki az egyéni vállalkozáshoz, Kft. vagy Rt. működtetéséhez szükséges iparengedélyt. (A következő lépés a cégbírósági bejegyzés). A változásokat (név, új ügyvezető stb.) is itt kell bejelenteni, ők továbbítják a megfelelő hivatal felé. Ugyanitt intézhető a DPH regisztráció is.

A leggyakoribb cégforma a Kft. – szlovákul SRO. Alaptőke minimum 5000 euró, amit októbertől kötelező lesz bankszámlán elhelyezni, erről igazolást vinni a cégbejegyzéshez. Tavaly októbertől az adóhatóság hozzájárulása szükséges a szlovák cégbejegyzéshez (nem csak magyaroknak, mindenkinek). Jövő évtől kétféle Kft. lesz, a fenti mellett egy 1 eurós alaptőkéjű verzió elfogadását is ígérik, szigorúbb gazdálkodási feltételekkel.

A szakember emellett hangsúlyozta, különösen figyelni kell a különböző adószám igénylési lehetőségekre, ugyanis Szlovákiában is létezik az adószám és a nálunk közösségi adószámnak nevezett intézmény közötti különbség – a kint más színű adókártyákkal is jelzett különbség nagyon is fontos, hiszen aki a fehér típusúval rendelkezik, nem jogosult az áfa visszaigénylésére!

 

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek