Útmutatás ötletgazdáknak

A harminchét éves Bányai Zsolt a Virgo Systems technológiai igazgatója volt, amikor a cég az iwiw-et létrehozta, később a cég termékfejlesztési vezetője lett. A szakember informatikatanárnak készült, ám most termékek elindulását segíti sokszor tréningszerű módszertanokat bevetve azért, hogy az ötletgazda jobban átlássa a saját elképzelését. Ezeken az első lépéseken múlik, hogy az eredmény siker vagy bukás lesz-e.

Az elsősorban közösségi informatikai megoldások fejlesztésében tapasztalatokat szerző Virgo Systems a megrendelések és tanácsadások mellett saját termékek inkubálásával is elkezdett foglalkozni. Az egyik ilyen önálló lábakra állt spinoff az Apptalk Ninja, ami Bányai Zsolt irányítása alatt fut jelenleg.

Az igazán innovatív, egyéni ötletek személyektől, startupoktól jönnek. A nagy cégek miért tudnak ilyen nehezen előrukkolni újdonságokkal?

Egy nagyvállalat nem igazán tudja ellátni egy startup-termék inkubációját. Találkoztam olyan céggel, ahol egy gomb átszínezésének a kérdése annyi osztályon ment végig, hogy hónapok teltek el, mire megvalósult. A nagy cégeknél a legtöbb ötletből azonnal húsz-harmincmilliós projektet kreálnak, pedig a töredékéből meg lehetne csinálni egy validálásra alkalmas verziót, ami alapján kiderül, hogy van-e értelme további pénzt invesztálni a fejlesztésbe.

Keretekre, folyamatokra azért szükség van. Egy kezdő vállalkozó szabadabban gondolkodhat, de kontroll és visszacsatolás nélkül ennek is van veszélye.

Igen. Én mindig igyekszem előzetesen validálni a termékötletet. Különböző módszertanokkal körbejárjuk, hogy kik lesznek a szereplői, használói az ötletnek. Kontextusba kell helyezni a terméket. Ehhez perszónákat állítunk, lehetőleg valós személyekből. Ha nem tudjuk a kulcsfelhasználókat azonosítani, akkor nem ismerjük a pontos igényeket, amik alapján a terméket formálni lehetne. Az, hogy diákoknak szól majd az alkalmazás, nem elég. Volt egy ötletgazda, aki társkereső appot akart létrehozni, erre behívtuk egy kollégánkat, akiről mindenki tudta, hogy éjjel-nappal Tinderezik. Ő lett a perszóna. Volt életkora, anyagi helyzete, elvárásai stb. Így sokkal életszerűbb helyzetet teremthettünk, mint ha az asztalnál ülő öt házas ember akarta volna kitalálni, mi kell egy mai társkereső felületre. Le kell tenni az alappilléreket.

Mi a legfontosabb alappillér?

A termékvízió felállítása. Kiknek milyen igényeit szeretnénk kiszolgálni, kikkel versenyzünk, a termékünket mi vagy mik különböztetik meg ezektől a versenytársaktól. Fontos tudni azt is, melyik termékkategóriába tartozik, amit csinálok. Nagyon sokan nem tudják megnevezni azt a piacot, amibe épp belépni készülnek. Nem ritka, hogy valaki kitalált, nem létező piacokat céloz meg. Az ilyen fiktív termékkategóriákkal az a baj, hogy ha ebbe helyezzük el az árunkat, akkor azt nem fogják megtalálni az emberek. Ha lenne egy bolt, amibe startupok lennének a polcokon, tudnod kell, hogy a te céged az e-könyvek vagy a társkeresők polcára kerül fel. A másik probléma a nem létező piacokkal, hogy nincs mivel összehasonlítani a terméket. Egy általad kreált piacon egyedül vagy. Ennek ellentéte, amikor a termékkategória meghatározása túl laza, és emiatt belesorolható a Twittertől kezdve a Facebookig majdnem minden. A pontos termékkategória az egyik legfontosabb alappillér.

Sokan ötlet híján egy már meglévő termék dizájnosabb formájával akarnak kijönni. Ez mennyire működik?

Ez régen talán működött. Ma már nem, mert a jó dizájn alapelvárás. Megfelelő külcsín nélkül, mely fokozza a felhasználói élményt és az applikáció funkcionalitását, már nem lehet piacra menni. Persze vannak kivételek. Van például egy gitárpedált áruló cég, mely egyedüli piaci szereplőként megengedheti magának, hogy a webshopja egy e-mail-űrlapból álljon. Ebbe a négyzetbe beleírod részletesen, mit akarsz és hova, és kiviszik neked. De ez azonnal megváltozna, ha bejönne egy konkurens cég a piacra. Szóval egyedi ötlet kell, és a dizájn mellett fontos a funkciókra fókuszálni. Ötletgazdáknál gyakran látom, hogy olyan, megálmodott funkciókhoz ragaszkodnak, melyek nem támogatják a végcélt. Kell egy termékvízió, ami a projekt alkotmánya lényegében. Majd fogni kell egy baltát, és minden olyan elemet, ami nem száz százalékban támogatja ezt a víziót, le kell csapni, és ki kell dobni, bármennyire is beleszerettünk az ötletelés időszakában.

A start-up ökoszisztéma alapja a társadalmi együttműködés
Online fotóarchívumot építenek, harcolnak az élelmiszer-pazarlás ellen, új technológiák alkalmazásával keltik életre a klasszikus művészeteket és mesélik el történeteiket - csak néhány megoldás azok közül, amelyek felkerültek a New Europe idei százas listájára, amely évente a közép-kelet európai régió kiemelkedő innovátorait mutatja be. Az idei listát a mai napon tették közzé a bulgáriai Szófiában és a régió további négy országában.
Sok startupper Facebook-szerű látványos sikerről álmodik, a valóságban azonban a kevésbé előtérben lévő, B2B startupok sokkal sikeresebbek. Ennyire nehéz B2C vonalon labdába rúgni?

Nagyon mások az értékek egy B2B és egy B2C vállalkozás esetén. Az egyéni fogyasztókat célzó vállalkozás esetében az elért felhasználók száma az érték. Ingyen vagy nagyon alacsony áron nyújtanak egy szolgáltatást, amit aztán tömegekhez akarnak eljuttatni. Ehhez azonban egészen kivételes ötlet és környezet is kell. Magyarországon nagyon nehéz B2C modellben nagy sikereket elérni. B2B viszont sokkal egyszerűbb kidolgozni egy üzleti modellt. Jobban látni, hogy a célcsoportot jelentő cégeknek milyen nehézségeik vannak, és arra milyen megoldást tudnánk nyújtani. Egy ilyen ötlettel befektetőkhöz is könnyebb eljutni, akiknek sokszor a kapcsolati hálójukból már meg is lesz a kereslet. Egy startup számára éppen ezért komoly előny, ha „smart money” formájában érkezik a befektetés: a termékfejlesztésre fordítható erőforrások mellett segítséget kapnak üzletfejlesztésben és értékesítésben is.

Ha mellénk ülne valaki azzal, hogy hallotta, amiről beszéltünk, és neki van egy hatalmas ötlete, mit tanácsolna neki?

Elmesélném a következő történetet. A Virgóhoz bejött egyszer egy srác, hogy ő szeretne egy online temetőalkalmazást csinálni. Egy igaz ötletemberről van szó, aki a maga területén igen sikeres egyébként. Szóval bejött azzal, hogy ő sose találja meg a nagymamája sírját, és milyen jó lenne egy ilyen megoldás erre. Pár óra alatt vége lett az álomnak. Nem tudta, kik a temetőfenntartók, pedig ők lennének az igazi ügyfelek. Az is gyorsan kiderült, hogy van már jó pár hasonló megoldás a piacon, van, amelyik azzal a funkcióval is rendelkezik, amit ő megálmodott. Ezzel a kétórás beszélgetéssel több milliót spórolt, mert már volt ajánlata is egy fejlesztő cégtől. De nincs vége a történetnek. Ugyanez az ember később visszajött azzal, hogy ő utálja a törülköző alá rejteni a mobilját a strandon, ezért kitalált egy földhöz rögzíthető széfet. A problémát nagyon jól felismerte, senki nem szereti a parton hagyni az értékeit, a megoldás viszont nem volt túl 21. századi. Miután kontextusba helyeztük a terméket, és végigmentünk egy meghatározott módszertan szerint a termékvízió kialakításán, két nap alatt megszületett az eszköz, amit ma már Beachegg néven ismernek. Egy jól formatervezett, modern kis értékmegőrző tojás, ami karpereccel érintésre nyitható, riaszt, ha valaki felkapná és rohanni kezdene vele, és számos más funkciója van. És meg se kell venni, mert kölcsönözni is lehet a strandon. Hát ez lett – némi gondolkodás után – az online temetőszoftverből.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo