Most már biztosra vehető, hogy július elsejétől elindul az elektronikus útdíj-rendszer Magyarországon, együtt a nemzeti trafikhálózattal.
Haladékot csak a pénztárgépek online bekötésére kaptak a kiskereskedők, mivel egyszerűen fizikai képtelenség lett volna tartani a határidőt kasszák lecserélésénél. Ugyan hasonló helyzet alakult ki a magyar fuvarozók között is – a GPS-nyomkövetőkért sosem látott roham indult meg – ám mivel az útdíjat más módon is meg lehet fizetni, így itt nincs oka a kormánynak a halasztásra. (Az útdíj fizetési módjairól itt olvashat részletesen!)
A Magyar Közlönyben megjelent végrehajtási rendelet az utolsó akadályokat is eltakarítja az útdíj útjából, így minden fuvarozó készülhet, hogy július elsejétől a kasszához kell járulnia a megtett kilométerek után a magyar úthálózat jelentős részén.
Az e-útdíjrendszer csúcsán a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) áll, vele szerződik az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt., mint útdíjszedő, útdíjellenőrzés-támogató, valamint egyetemes útdíjszolgáltató. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az ÁAK köteles minden fizetésre kötelezett részére - bevont partnerekkel - biztosítani az út használatát. Az útdíjszedő a számlán jelzi a nettó összeget, valamint az áfát.
Az útdíj - amint azt az e-útdíj törvény is kimondta, és most a végrehajtási rendelet is megismétli - infrastruktúra- és külső költség-díjból áll. Az előbbi célja a fenntartás és fejlesztés, míg az utóbbié a hang- és légszennyezés kompenzálása. A rendelet szerint ezeket számvitelileg szét kell választani. A rendelet melléklete ad útmutatást, a kétféle díj meghatározására. Amennyiben az útdíjszedő feladata ellehetetlenül, köteles erről a honlapján és az országos média útján azonnal tájékoztatást adni. Az üzemszünettel érintett útszakasz használatáért nem bírságolható az, aki az üzemszünet miatt nem tudja teljesíteni útdíjfizetési kötelezettségét.
A bevallási közreműködő azt figyeli, és közli az útdíj szolgáltatóval, hogy ki milyen távolságot tett meg a fizetős úton. Az útdíjszolgáltató és az úthasználó szerződést kötnek, szerződés a viszonylati jegy megvásárlása is. Az útdíjat utólag megfizetővel - aki fedélzeti eszközzel méri a saját használatát - csak írásban lehet szerződést kötni. Az utólag fizető részletes számlát kap, amelyben például külön-külön szerepel az infrastruktúra- és a külső költség díj. A felügyeleti szerv felügyeli az útdíjszedőket és az útdíjszolgáltatókat, illetve nyilvántartásba veszi azokat. Az egyeztető szerv a felügyeleti szerv mellett működő független testület. Lesz még egy harmadik intézmény is az illetékes miniszter felkérésére, a díjpolitikai célok megvalósulásának ellenőrzésére: Társadalmi Egyeztető Szervezet alakul.
Átcsoportosításokat hajtott végre az indulás költségeire a kormány
Ennek érdekében a kormány elrendelte, hogy - elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel - a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvénynek a Belügyminisztériumról szóló fejezetében a rendőrség javára 2 milliárd forintot, míg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben az e-útdíj rendszer működtetése és kapcsolódó feladatok jogcímcsoport javára 4 milliárd forintot csoportosítsanak át. Az egyszeri átcsoportosítást a Miniszterelnökség fejezet, rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére kell végrehajtani, mégpedig azonnali hatállyal. Ennek a felelőse a nemzetgazdasági miniszter. Az elszámolás és a visszatérítési kötelezettség tekintetében a belügyminiszter és a nemzeti fejlesztési miniszter a felelős, ennek a határideje 2013. november 30.
Kell a pénz a költségvetésnek, de felpöröghet az infláció is
Habár a kormány csinos kis kompenzációs csomagot állított össze a fuvarozóknak, a költségeik mindenképpen emelkedni fognak. A szállítmányozás árának emelkedése kellemetlen következményekkel járhat: ha a fuvarozók áthárítják megemelkedett költségeiket, azt végső soron mindenképpen a fogyasztói árakban fog jelentkezni. Újra megszaladhat tehát az a jelenleg alacsony infláció és így elmaradhat akár a kormány által remélt reálbér növekedés is. A fuvarozás drágulása a vállalkozások számára újabb pluszterhet jelenthet, így kénytelen visszafoghatják fejlesztéseiket, ami visszavetheti a gazdaságban tapasztalható, törékeny és egyelőre nagyon halovány fellendülést. A kombinált, vasúti-vízi szállítmányozás viszont profitálhat az útdíjból.
A cégek háromnegyede nem számolt az idei költségek tervezésekor az útdíj bevezetésével, közel felük pedig nem tartja elfogadhatónak az ebből adódó áremelkedést, bár a logisztikai szolgáltatóknak ez drasztikusan megnövekedett pluszköltséget is jelenthet – többek között ez is kiderült a trans-o-flex Hungary Kft. megbízásából az Ipsos által készített kutatásból. A 300 Magyarországon működő vállalat megkérdezésén alapuló felmérés arra is rámutatott, hogy az online vásárlások térnyerése jelentősen átformálhatja a piacot, szereplőit új megoldások bevezetésére késztetheti.
Útdíj pedig lesz, a jelek szerint bármi áron, a költségvetésnek ugyanis égetően szüksége van az ebből remélt 75 milliárdos bevételre. Az idei büdzsé ugyanis rettentően rizikós – mint azt a Piac&Profit korábban megírta, – mivel a bevételi oldalon komoly kockázatok vannak mind a tranzakciós adó, mind egyéb díjtételek, mint az egyes cafeteria elemek megadóztatása, vagy a szolgáltatókra kirótt különadók teljesülésével kapcsolatban. A Buda-Cash elemzője úgy véli, Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter által nemrég bejelentett újabb adóemelési intézkedések azért is szükségesek, mert az onlinekassza és az e-útdíj csúszása miatt százmilliárd forintos lyuk keletkezne az idei büdzsében.
