Útdíj: most már nem ússzuk meg

2013. június 19. szerda - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Július elsejétől valósággá válik a fuvarozók mumusa, az elektronikus útdíj-rendszer. Az e-útdíj kiépítését komoly botrányok kísérték, ám az elmúlt hónapok hektikus eseményei után a rendszer kiépítése már a célegyeneséhez érkezett, a Magyar Közlönyben megjelent végrehajtási rendelettel.

Júliustól a kasszához járulhatnak a fuvarozók – Kép: MTI, Fotó: Balázs Attila

Most már biztosra vehető, hogy július elsejétől elindul az elektronikus útdíj-rendszer Magyarországon, együtt a nemzeti trafikhálózattal.

Haladékot csak a pénztárgépek online bekötésére kaptak a kiskereskedők, mivel egyszerűen fizikai képtelenség lett volna tartani a határidőt kasszák lecserélésénél. Ugyan hasonló helyzet alakult ki a magyar fuvarozók között is – a GPS-nyomkövetőkért sosem látott roham indult meg – ám mivel az útdíjat más módon is meg lehet fizetni, így itt nincs oka a kormánynak a halasztásra. (Az útdíj fizetési módjairól itt olvashat részletesen!)

A Magyar Közlönyben megjelent végrehajtási rendelet az utolsó akadályokat is eltakarítja az útdíj útjából, így minden fuvarozó készülhet, hogy július elsejétől a kasszához kell járulnia a megtett kilométerek után a magyar úthálózat jelentős részén.

Az e-útdíjrendszer csúcsán a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) áll, vele szerződik az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt., mint útdíjszedő, útdíjellenőrzés-támogató, valamint egyetemes útdíjszolgáltató. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az ÁAK köteles minden fizetésre kötelezett részére – bevont partnerekkel – biztosítani az út használatát. Az útdíjszedő a számlán jelzi a nettó összeget, valamint az áfát.

Az útdíj – amint azt az e-útdíj törvény is kimondta, és most a végrehajtási rendelet is megismétli – infrastruktúra- és külső költség-díjból áll. Az előbbi célja a fenntartás és fejlesztés, míg az utóbbié a hang- és légszennyezés kompenzálása. A rendelet szerint ezeket számvitelileg szét kell választani. A rendelet melléklete ad útmutatást, a kétféle díj meghatározására.  Amennyiben az útdíjszedő feladata ellehetetlenül, köteles erről a honlapján és az országos média útján azonnal tájékoztatást adni. Az üzemszünettel érintett útszakasz használatáért nem bírságolható az, aki az üzemszünet miatt nem tudja teljesíteni útdíjfizetési kötelezettségét.

A rendelet részletezi azt, hogy ki lehet útdíjszolgáltató, például rendelkezik jó hírnévvel, nem áll csőd- és felszámolási eljárás alatt. A rendszerben megjelenik a viszonteladó is. Ő értékesíti a fedélzeti eszközt, feltölti az előre fizetők útdíj-egyenlegét, illetve viszonylati jegyet értékesít. Ez utóbbit annak kell megvásárolnia – mielőtt a fizetős útra ér – akinek nincs fedélzeti eszköz a kocsijában. A jegy elektronikus eszköz, csak kérelemre kap róla a vásárló papír-másolatot.

A bevallási közreműködő azt figyeli, és közli az útdíj szolgáltatóval, hogy ki milyen távolságot tett meg a fizetős úton. Az útdíjszolgáltató és az úthasználó szerződést kötnek, szerződés a viszonylati jegy megvásárlása is. Az útdíjat utólag megfizetővel – aki fedélzeti eszközzel méri a saját használatát – csak írásban lehet szerződést kötni. Az utólag fizető részletes számlát   kap, amelyben például külön-külön szerepel az infrastruktúra- és a külső költség díj. A felügyeleti szerv felügyeli az útdíjszedőket és az útdíjszolgáltatókat, illetve nyilvántartásba veszi azokat. Az egyeztető szerv a felügyeleti szerv mellett működő független testület. Lesz még egy harmadik intézmény is az illetékes miniszter felkérésére, a díjpolitikai célok megvalósulásának ellenőrzésére: Társadalmi Egyeztető Szervezet alakul.

Átcsoportosításokat hajtott végre az indulás költségeire a kormány

Bírság a jogosulatlan úthasználatért
Aki nem, vagy nem a kellő összegű e-útdíjat fizeti és az ellenőrzésnél ez kiderül, akkor bírságot kell fizetnie. Ennek összegét is tételesen tartalmazza a rendelet: négyhengeres autónál a jogosulatlan úthasználat esetén 80-110 ezer forint róható ki például. Ha valakit jogosulatlan úthasználatért megbüntetnek 24 órán belül nem szabható ki újabb bírság. Ez az időtartam azonban szeptember 1-jétől 8 órára rövidül majd. A büntetés a gépjármű vezetőjére köteles megfizetni, ha ő felel a jogosulatlan úthasználatért, egyéb esetben az üzembentartónak kell fizetnie.

A kormány a múlt héten határozott arról, hogy az e-útdíj rendszer működtetésének induló költségeihez a szükséges költségvetési forrásokat biztosítja, és ennek érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból előirányzat-átcsoportosításokat hajt végre. A határozat szerint a kormány a Széll Kálmán Terv kiterjesztése keretében megvalósítandó egyes intézkedésekről szóló kormányhatározatban foglaltak megvalósítása érdekében, az államháztartásról szóló 2011. évi törvény vonatkozó bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az elektronikus útdíj rendszer működtetésének induló költségeit összesen 6 milliárd forint összegben megelőlegezi.

Ennek érdekében a kormány elrendelte, hogy – elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel – a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvénynek a Belügyminisztériumról szóló fejezetében a rendőrség javára 2 milliárd forintot, míg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben az e-útdíj rendszer működtetése és kapcsolódó feladatok jogcímcsoport javára 4 milliárd forintot csoportosítsanak át. Az egyszeri átcsoportosítást a Miniszterelnökség fejezet, rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére kell végrehajtani, mégpedig azonnali hatállyal. Ennek a felelőse a nemzetgazdasági miniszter. Az elszámolás és a visszatérítési kötelezettség tekintetében a belügyminiszter és a nemzeti fejlesztési miniszter a felelős, ennek a határideje 2013. november 30.

Kell a pénz a költségvetésnek, de felpöröghet az infláció is

Habár a kormány csinos kis kompenzációs csomagot állított össze a fuvarozóknak, a költségeik mindenképpen emelkedni fognak. A szállítmányozás árának emelkedése kellemetlen következményekkel járhat: ha a fuvarozók áthárítják megemelkedett költségeiket, azt végső soron mindenképpen a fogyasztói árakban fog jelentkezni. Újra megszaladhat tehát az a jelenleg alacsony infláció és így elmaradhat akár a kormány által remélt reálbér növekedés is. A fuvarozás drágulása a vállalkozások számára újabb pluszterhet jelenthet, így kénytelen visszafoghatják fejlesztéseiket, ami visszavetheti a gazdaságban tapasztalható, törékeny és egyelőre nagyon halovány fellendülést. A kombinált, vasúti-vízi szállítmányozás viszont profitálhat az útdíjból.

A cégek háromnegyede nem számolt az idei költségek tervezésekor az útdíj bevezetésével, közel felük pedig nem tartja elfogadhatónak az ebből adódó áremelkedést, bár a logisztikai szolgáltatóknak ez drasztikusan megnövekedett pluszköltséget is jelenthet – többek között ez is kiderült a trans-o-flex Hungary Kft. megbízásából az Ipsos által készített kutatásból. A 300 Magyarországon működő vállalat megkérdezésén alapuló felmérés arra is rámutatott, hogy az online vásárlások térnyerése jelentősen átformálhatja a piacot, szereplőit új megoldások bevezetésére késztetheti.

Útdíj pedig lesz, a jelek szerint bármi áron, a költségvetésnek ugyanis égetően szüksége van az ebből remélt 75 milliárdos bevételre. Az idei büdzsé ugyanis rettentően rizikós – mint azt a Piac&Profit korábban megírta, – mivel a bevételi oldalon komoly kockázatok vannak mind a tranzakciós adó, mind egyéb díjtételek, mint az egyes cafeteria elemek megadóztatása, vagy a szolgáltatókra kirótt különadók teljesülésével kapcsolatban. A Buda-Cash elemzője úgy véli, Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter által nemrég bejelentett újabb adóemelési intézkedések azért is szükségesek, mert az onlinekassza és az e-útdíj csúszása miatt százmilliárd forintos lyuk keletkezne az idei büdzsében.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek