Újraszabott az intézményrendszer

2015. január 30. péntek - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

A hazai export GDP-hez mért aránya nagyságrendileg 90-95 százalék, de ezt meghatározó részben a külföldi vállalatok végzik. A magyar tulajdonú, kis- és közepes vállalkozások aránya a kivitelben mindössze 15 százalék körül van statisztikák alapján. A kormány egy ambiciózus terv szerint szeretné a jelenleg 2000-3000 exportáló vállalkozás számát tízezer fölé tornázni hosszú távon.

Kép: SXC

Európa legjobban teljesítő gazdaságai közé tartozhat a lengyel és a magyar, állítja legújabb elemzésében az Atradius Hitelbiztosító. Előrejelzése szerint ezt leginkább a dinamikusan fejlődő exportjuknak köszönhetik ezek az országok. Lengyelország kivitele 2014-ben valószínűleg 7,2 százalékkal, Magyarországé 4,4 százalékkal bővült, s ami hazánkat illeti, ez a szám az idén akár 7,3 százalék is lehet. Ez azt jelentheti, hogy Magyarország a külpiaci teljesítménye alapján a kelet-közép-európai gazdaságok közül a második helyre lép Lengyelország mögött.

És a kicsik?

A kivitel nagy részét a magyarországi multinacionális nagyvállalatok adják, a kkv-k az uniós átlagtól elmaradó arányban járulnak hozzá az exporthoz. A kisebb cégek külpiacra lépését számos tényező, többek között a külgazdasági szaktudás, az üzletfejlesztési ismeretek, a nemzetközi kapcsolatok és a finanszírozás hiánya nehezíti, a távolabbi országok piacain való megjelenést pedig az árualap szűkössége is akadályozza. Még ha lenne is kereslet, a kkv-k félnek a külpiacoktól, különösen a távoliaktól.

A kormány számos különböző támogatási intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy a kisebb hazai cégek exportja lendületet kapjon. Többek között jelentősen átszervezte a kis- és középvállalatok exportját segítő intézményrendszert. Az új, integrált struktúrával felálló külgazdasági apparátusban az exportot segítő legfontosabb háttérintézmények a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., valamint az EXIM bank. Ezek mindegyike a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) felügyelete alatt működik, miként a jelenleg nyolcvan külgazdasági attaséból álló gazdaságdiplomáciai hálózat is. Az ő legfontosabb feladatuk nem politikai jellegű, sokkal inkább gazdaságfejlesztési tevékenységet – például befektetőkeresést – várnak el tőlük.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház új piacokat, új lehetőségeket szeretne megnyitni a magyar vállalkozások előtt. Ennek érdekében 2014 végéig 25 külképviselet nyílt meg Európán kívül a világ különböző pontjain Ázsiától Afrikáig. A kormányzat célkitűzése szerint ugyanis a magyar export egyharmada az Európai Unión kívüli, gyorsan növekvő országokba fog irányulni 2018-ra a keleti nyitás politikájának megfelelően. Ma még azonban Magyarország legfőbb kereskedelmi partnere az unió.

A kereskedőház integrálta a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HITA) kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó munkatársainak túlnyomó többségét is. A kihelyezett képviseleti modell nem magyar találmány, például a Távol-Keleten is több országban igyekeznek hasonló módon segíteni a kis cégek piacra jutását. A néhány fős vállalatoknak – érthető módon – drága lenne exportszakembert tartani vagy helyi irodát nyitni; ezt „helyettesíti” az állam által megszervezett szolgáltatás. A kereskedőházak a finanszírozás, a márkaépítés, az üzleti képviselet ellátásában is partnerek, és segítenek a kapcsolatépítésben is adott országgal és régióval.

Nem nyugati zárás a keleti nyitás
Szükség van keleti nyitásra, hogy Magyarország export-kitettségének kockázatát ezzel is csökkenteni tudjuk, hangsúlyozta Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára a Piac&Profit Piacbővítés exporttal című konferenciáján. Hozzátéve ez közel sem egyenlő a nyugati piacok bezárásával. Milyen exportpiacokra fókuszál a közeljövőben Magyarország?

A HITA utódja, a HIPA feladata a működő tőke Magyarországra vonzása. A befektetésösztönzési feladatok része az is, hogy felkutatják azokat a magyar cégeket, amelyek az idetelepülő külföldi befektetők potenciális beszállítói lehetnek.

Újraiparosítás

A cégek külpiacra lépésének ösztönzése és a nagyvállalatok letelepítése egyenrangú feladat a kormányzat stratégiájában. Utóbbi pedig magával hozza a beszállítói kapacitások fejlesztésének szükségszerűségét is: minél több külföldi nagyvállalat települ Magyarországra, annál nagyobb kkv-beszállítói hálózatra van szükség, és annál inkább bővülhet az exportképes kkv-k száma. A közvetett exportőrök – az exportáló cégeknek beszállítók – támogatása is lényeges feladat. Nem véletlen, hogy az EXIM termékpalettáján is szerepelnek az exportőröknek beszállító kkv-knak szánt kedvezményes források.

Úgy tűnik, elsősorban a jármű- és a feldolgozóipari cégek idevonzásába invesztál a kormányzat. Olyan ágazatok szereplőit szeretnék letelepíteni, amelyek sok munkahelyet teremtenek, és széles beszállítói hálózatot igényelnek. Egyes vélemények szerint ugyanis azok az országok, amelyeknél az ipar nagyobb arányban járul hozzá a GDP-hez, sokkal gyorsabban növekednek. Ráadásul a nagyobb hozzáadott értéket jelentő és magasabb béreket kínáló K+F szektor is akkor jelenik meg egy országban, ha ott gyártótevékenység folyik. A jövőben az egészség- és a gyógyszeriparban lehet még komoly növekedési perspektíva, ami a működőtőke-beruházásokat illeti.

Tények 2014 első nyolc hónapjában
A termékexport értéke 55,1 milliárd euró volt, ami 4%-os bővülés 2013 azonos időszakához képest.
Az EU15 országokkal volt a legintenzívebb a magyar kereskedelem.
Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelmünk egyenlege negatív volt.
Az Európán kívüli kereskedelmi partnereinkkel a teljes export 21,2%-át, az import 25,4%-át bonyolítottuk.
Az exportunkban legnagyobb arányban, 54,1%-kal a gépek és szállítóeszközök árufőcsoport szerepelt.
Forrás: Nemzetközi Gazdasági Évkönyv – Nemzetgazdasági Minisztérium