Újrakódolt bankszektor

2017. július 21. péntek - 07:30 / Kriston László
  •    

Mi a különbség közted és azok közt, akik pénzt csinálnak? „Az algoritmusaik”, tartja az új Wall Street-i szólásmondás. Ma már nincs olyan vállalat a pénzügyi szektorban, amely ne használna algoritmusokat a döntéseihez. Mesterséges intelligencia kell a piaci trendek tetten érésére és ezek jövőbeli alakulásának megjósolására. Az automatizált befektetési szolgáltatások ezeken az algoritmusokon alapulnak.

Már egy évtizede is kaptunk az interneten automatikusan generált termékajánlatokat az Amazontól, tartalmakat kedvenc újságjainktól, személyre szabott hirdetéseket a Google-tól. Mindezt korábbi vásárlásainkból és kattintásainkból kiindulva kalibrálták vélt vagy valós ízlésünkre. Ahogy hozzászoktunk, hogy az e-kereskedelemben és online marketingben jelen vannak az algoritmusok, barátkozzunk meg a ténnyel, hogy pénzügyeinkben is egyre nagyobb szerepet fognak játszani.

Az algoritmusok a big data-jelenség eszközei: matematikai programok, amelyek hihetetlenül rövid idő alatt adattömegeket elemeznek, és matematikai képleteket használnak a szabályszerűségek, az ismétlődő minták felismerésére. Több tényezőt és mutatót képesek összehasonlítani, mint az emberi szürkeállomány. Kimutatnak olyan korrelációkat, amelyek látszólag egymástól függetlenek, észrevesznek olyan összhatásokat, amelyeket az emberi szem és elme nem észlel.  Sőt a múltbeli mintákra alapozva jövőbeli jóslatokba is bocsátkoznak. Érzelemmentes elemzés és döntéshozatal ez, nem csúsznak bele egyéni előítéletek, amelyek meghökkentően nagy hatását a behaviorista közgazdaságtan tárta fel az elmúlt évtizedekben.

Kép: Fotolia

Kép: Fotolia

Automatizált kereskedés

A bankok és a befektetési alapok algoritmusai az automatizált kereskedés felé viszik a piacot, ahol a klienseknek „robottanácsadók” adnak tanácsot, és a számítógépprogramok az alapértelmezett peremfeltételek szerint adják-veszik a részvényeket, kötvényeket. A robobankár szót a bankszakma állítólag nem szereti, a „digitális vagyonkezelés” kifejezést preferálják.

Az algoritmus elemzi korábbi befektetéseinket és a szolgáltatás igénybevételekor betáplált preferenciáinkat – mint például a kockázattűrő hajlandóságunkat –, s ezek figyelembevételével adja meg, milyen eszközökbe érdemes fektetnünk, milyen arányokban osszuk fel tőkénket a különféle lehetőségek között. Az algoritmusok kockázatokat is kezelnek: az eladásra és a vételre olyan feltételeket lehet betáplálni, hogy árfolyamcsökkenés esetén eladja a birtokolt eszközöket, hogy a veszteség ne haladjon meg egy bizonyos összeget, vagy ne lépje túl a befektetett pénz egy bizonyos százalékát. A globális pénzpiaci mozgások 75 százalékában már most szerepet játszanak az algoritmusok, csupán a maradékot hajtják végre emberek.

Aladdin: adatszintézis
Az algoritmusok nem csak a szó legszorosabb értelmében vett pénzügyi adatokon rágják át magukat. Az „emberi nézet”-irányzat figyelembe veszi a kollektív véleménytrendeket, közösségek, szakmák, társadalmak, fogyasztói csoportok hangulatát, véleményeit, jövővízióit. Ebben jeleskedik az 50 ezer milliárd dollárnyi eszközt kezelő Black Rock befektetési cég Aladdin nevű platformja. Az Aladdin prediktív szolgáltatásait 75 cég bérli még, köztük nagy bankok is. A platform 15 ezer milliárd dollárnyi eszköz lehetséges jövőjét teszteli, óriási adathalmazt elemez, nemcsak tranzakciókat, de csetelést is! Algoritmusa olyan kifinomult, hogy amikor egy tőzsdei cég vezérigazgatója a részvényesekkel folytatott negyedéves telefonkonferenciáján olyan szavakat használ és olyan stílusban, ahogy eddig nem tette, az Aladdin ezt észreveszi, feltételezést gyárt ebből, és dönt: az illető biztosan kétségbe van esve, nyomós oka lehet rá, a részvényt tehát muszáj eladni. Az Aladdin minden BlackRock-alkalmazott képernyőjén fut, és ma már igeként használják a cégben: aladdinizálódtak már? – kérdezik a vezetők az új belépőkre gondolva.

A pénzügyi szektor szoftverfejlesztőit „pénzügyi mérnököknek” hívják. A pénzügyi szoftvereket író és kezelő informatikusokat hivatalosan kvantitatív elemzőknek nevezik, a becenevük pedig kvant. A JPMorgan például 30 ezret alkalmaz közülük. Az ilyen szakembereknek – még kevesen vannak – a matematikához, az elméleti fizikához, az informatikához és a pénzvilág realitásához egyaránt kell érteniük. A legrangosabb kvantképzés a Carnegie Mellon, a Princeton, a Columbia, a New York Universityn és a Baruch Collegon folyik Amerikában.

Növekvő volumen

Az automatizált befektetés és vagyonkezelés egyre nagyobb szeletet hasít ki a bankrendszer vagyonkezelői ágazatából. 2014-ben Amerikában 14 milliárd dollárnyi eszközt kezeltek robottanácsadók, míg 2012-ben még szinte semmit – állítja a Business Insider. A Cerulli Associates pénzügyi szolgáltatásokat elemző cég szerint 2020-ra az USA-ban 489 milliárd dollárra nőnek a robobankárok által menedzselt eszközök. A Business Intelligence viszont jóval gyorsabb térnyerést jósol: szerintük 2020-ra a globális vagyonkezelés 10 százaléka – ez hozzávetőleg 3000 milliárd dollár – lesz a robobankároké. A Citigroup 2025-re 5000 milliárd dollárról beszél.

Az alacsony kamatkörnyezetben a tradicionális piaci szereplők díjszabásait az ügyfelek sokallják, ezért olcsóbb megoldások felé húznak. A robobankár-szolgáltatás megfelel az ilyen az elvárásoknak. A pénzintézetek árversenye mellett megjelentek a szűkebb célközönséget kiszolgáló robottanácsadó startupok is: az Ellevest és a WorthFM például nőknek kínálja szolgáltatását. A kiindulási alap: a hölgyek tovább élnek, mint a férfiak, és lassabb a jövedelmük növekedési íve, ami másfajta befektetési stratégiát igényel.

Korábban a Fidelity a Betterment startup robottanácsadását kínálta az algoritmusbarát magánszemély ügyfeleinek, de aztán önállósította magát, és elindította saját ilyen jellegű termékét, a Fidelity Gót, ami jól jelzi, hogy mindenki szeretné kiszelni a maga szeletét a terebélyesedő piaci tortából. A Fidelity Institutational Wealth Services a B2B robottanácsadásra is rámozdult, brókercégeknek és bejegyzett befektetési tanácsadóknak teszi elérhetővé a szolgáltatást.  Európa még kullog a Wall Street-i mezőny után. Az öreg kontinensen 64 piaci szereplő kínál robobankár-szolgáltatást, ezekből öt menedzsel 100 millió eurót meghaladó eszközt (lásd a keretes listát).

A munkavállalók nem félnek a robotoktól
A munkavállalók szerint nem kell tartanunk a robotoktól, hiszen háromnegyedük úgy véli, hogy az új technológiák valójában növelik a rendelkezésre álló munkahelyek számát.

Több nagy bank már csatlakozott a mezőnyhöz, többen – például a Commerzbank (Fintego), a Deutsche Bank (AnglageFinder) és a UBS (SmartWealth) – pedig bejelentették, hogy erre készülnek. A dailyfintech.com szerint a Top4 brit bankból három, a Barclays, a Royal Bank of Scotland és a Lloyds tervezi robottanácsadás elindítását. Vagyis a nagy pénzintézetek is kénytelenek kiépíteni hagyományos üzletágaik konkurenciáját. Nemcsak új terméket dobnak piacra, hanem startupokat alapítanak a fintech-szolgáltatások bevezetésére és továbbfejlesztésére. Azok a bankok, amelyek nem aktivizálják magukat időben, vélhetően majd startupok felvásárlásával pótolják lemaradásukat.

Fennmaradási feltételek

A UBS hiába svájci bank, mégis Angliában fejleszti új szolgáltatását. A legérettebb fintech-aréna London és Németország 13 és 23 robobankár-szolgáltatással, Zürich és Párizs négy-négy céggel holtversenyben a harmadik. Vajon képes lesz ilyen sok szereplőt eltartani az ügyfélkör? A Deloitte éles versenyt vár. Számításaik szerint a nyereséghez hárommilliárd angol fontnyi eszköz, átlagügyfelenként 35 ezer font tőke és 0,75 százalékos nettó kezelési díj szükséges. Egyes elemzők szerint az Y generáció fontos klientúrája lesz az algoritmus-alapú befektetéseknek, ők viszont nem tudnak majd ilyen sok pénzt forgatni. Mások szerint a robobankár-cégek alapvetően a középkorú, pályafutásuk közepén álló, 100–200 ezer eurónyi (30,9–61,8 millió forintnyi) megtakarítással rendelkező delikvensektől remélhetik felvirágzásukat.

Életképes stratégiának tűnhet a B2B izmosítása is, mert ha nem terjeszkedik egy roboalap harmadik félen keresztül, nem lesz képes rövid idő alatt növelni eszközei mennyiségét. Az európai robobankár-cégek egy-két év alatt egy-két milliárd euróra tornázhatják fel az eszközeiket, aligha ötmilliárd fölé – véli Victor Basta, a londoni Magister Advisors alapító-partnere.

Tények és hitek
Egy amerikai felmérés szerint a gazdagok közül 49% tervezi, hogy igénybe vesz robottanácsadást. Európa vezető pénzpiacain viszont csak a megkérdezettek 1%-a élne a lehetőséggel.
Főleg azok bíznak az új szolgáltatásban, akiknek már vannak befektetéseik. A robobankárok klientúrájának 2020-ra is csak 1%-át fogják alkotni a friss tőkét hozó új ügyfelek.
A világ befektetési tanácsadóinak 88%-a vallja, hogy az algoritmusok át fogják venni a szerepüket a 100 ezer és egymillió dollár közötti befektethető tőkével rendelkező kliensek kiszolgálásában. De csak 58%-uk hiszi azt, hogy az egymillió dollárnál többet befektetők is áttérnek az automatizált vagyonkezelésre.
A robot-tanácsadási szolgáltatást kínáló cégek a Visával, a PayPallal vagy az American Express-szel egyívású piaci szereplőkké nőhetik ki magukat néhány év leforgása alatt, vélik sokan.
A robottanácsadást használó amerikai ügyfelek 73%-a elégedett volt a szolgáltatással.
Az 500 ezer dollárnál több befektethető tőkével bíró kliensek 25%-a szeretne néha emberrel is konzultálni. Amikor nagy a piaci volatilitás, a robobankárok felfüggeszthetik a kereskedést. Ezt tette a Betterment a Brexit-népszavazás után. És erről nem kell értesíteniük az ügyfeleket.
A robobankárok nem publikálnak adatokat arról, hogyan teljesítenek a befektetéseik.
Egyelőre sem az amerikai felügyelőszervek (SEC, FINRA), sem európai társaik nem adtak ki szabályozásokat az új szektorról, de az Európai Bankhatóság, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság közös bizottsága közölte, folyamatosan figyelik a fejlődő robobankárpiacot.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek