Újra főhet a bankok feje

2017. január 12. csütörtök - 11:04 / piacesprofit.hu
  •    

A Kúria közelmúltban hozott határozata kihívás elé állítja a bankokat: a finanszírozók ismételten azzal szembesülnek, hogy az évek alatt kialakított és alkalmazott biztosítéki struktúrák újragondolása válik szükségessé. Kiesik ugyanis az ingatlanfejlesztési ügyletek egyik legfontosabb biztosítéka, amely minden bizonnyal hatással lesz az az ingatlan-beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási tranzakciók árazására.

dontes_gondolkodik_fotolia

Kép:Fotolia

A Kúria egy ingatlanfinanszírozással kapcsolatos jogvitát vizsgált, amely során kimondta: ha a bank egy kölcsönszerződés biztosítékaként egy jövőbeni követelésre köt ki magának zálogjogot és közben a kölcsönfelvevő, felszámolás alá kerül, úgy a felszámolás kezdetekor még nem esedékes követelések tekintetében a bank nem élhet kielégítési elsőbbségével. Ezzel az ítéletével a Kúria egy évek óta húzódó, ellentmondásos bírósági gyakorlat végére tett pontot.

Az ügy

A Kúria döntése egy irodaház beruházásának finanszírozásával volt kapcsolatos, amely során a finanszírozó bank – a szokásos piaci gyakorlatnak megfelelően – az irodaház bérbeadásából származó, jövőbeni bérleti díjbevételekre kikötötte a zálogjogát. A hitel felvevője felszámolás alá került, és a felszámolási eljárás során a bank, a zálogjog jogánál fogva igényelte, hogy a bérlők által fizetett bérleti díjak a részére kerüljenek megfizetésre.

A Kúria azonban úgy döntött, hogy a bank ezen igénye jogszerűtlen. A bíróság szerint a zálogjoggal rendelkező bank a felszámolás elrendelését követően csak azon bérleti díjakkal kapcsolatosan hivatkozhat a kielégítési elsőbbségére (azaz arra a jogára, hogy a bérleti díjbevételből minden más hitelezőt megelőzve részesedjen), amelyek a felszámolás megkezdését megelőzően váltak fizetendővé. A Kúria megállapította, hogy egy bérleti szerződésből eredő követelések fokozatosan, a bérleti díj esedékességének megfelelően jönnek létre. Azaz azon bérleti díjakra, amelyek a felszámolás kezdetét követően válnak fizetendővé, a zálogjogosult bank elsőbbsége nem terjed ki. Így a felszámolás elrendelését követően esedékes bérleti díjak a felszámolási vagyon általános részét képezik és azokból a bank csak az általános csődjogi szabályok szerint részesülhet.

A határozat hatásai

Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint a határozat alapjaiban rendítheti meg az ingatlan-beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási tranzakciókat. Az ilyen tranzakciókban ugyanis a bankok egyik legfőbb biztosítékának éppen az számított, hogy a bérleti díjakból kielégítést nyerhettek – különösen akkor, ha a kölcsönvevő felszámolás alá került. Ez a biztosíték lényegében kiesik, hiszen a bank pont akkor nem tudja majd rátenni a kezét a bérleti díjakra, amikor arra várhatóan igazán szüksége lesz (amikor is a kötelezett felszámolás kerül, azaz a hitel visszafizetése bizonytalanná válik).

Több mint hatvanmilliárdnyi kockázati tőkeforrás nyílik meg
Összesen több mint hatvanmilliárd forintnyi új kockázati tőkeforrás nyílik meg jövőre. Több új program is indul, de a Széchenyi Tőkealapkezelő programját is meghosszabbítják 2030-ig.

Bár a Kúria döntésének szakmai megalapozottsága jogászi körökben vitatott, azt (annak ún. „elvi jellege” miatt) a továbbiakban az alsóbb szintű bíróságok is kötelesek figyelembe venni. A finanszírozó bankok ezért nem tehetik meg, hogy a határozatban foglaltakat figyelmen kívül hagyják hitelezési ügyleteik során.

Mi várható?

Az ingatlanfejlesztési ügyletek egyik legfontosabb biztosítékának kiesése várhatóan a továbbiakban meg fog jelenni az ilyen ügyletek árazásában. A közgazdasági elvek alapján magasabb kockázat magasabb haszonnal kell, hogy együtt járjon.

A Kúria döntése továbbá a biztosítéki rendszerek újragondolására késztetheti a bankokat. Valószínűsíthető, hogy egyéb biztosítéki formák kerülnek ismét előtérbe – ide értve a Ptk. által tavaly július óta újból elérhetővé tett biztosítéki engedményezést vagy biztosítéki célú vételi jog nyújtását.

A történet talán legaggasztóbb pontja a stabilitás hiánya: az új Ptk. 2014 márciusi hatályba lépése, valamint a zálogszabályok tavaly júliusi módosítása már mind-mind jelentősen érintették a bankok által alkalmazott biztosíték-rendszereket. A Kúria mostani döntése három éven belül immár harmadszor kényszeríti a bankokat a biztosítéki struktúráik újragondolására.

Zálogjog: vissza a start mezőre?
Az alig két éve hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv zálogjogi szabályai felülvizsgálatra szorulnak. Mindez eredménye annak, hogy az új zálogjogi szabályok némelyikére láthatóan negatívan reagált a hitelezési piac, ellentételezésként viszont az új szabályoknak nincs észlelhetően pozitív hatása – foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek