Újra Brüsszelnek adott igazat a bíróság

2018. április 25. szerda - 10:52 / piacesprofit.hu
  •    

Az Európai Törvényszék szerint a Bizottság jogszerűen utasította Magyarországot a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari vállalkozások bizonyos tevékenységeihez kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj alkalmazásának felfüggesztésére – áll a Törvényszék ma nyilvánosságra hozott ítéletében.

Mint azt a Piac & Profit is megírta, 2015 februárjában Magyarország a dohányipari vállalkozásokat terhelő új adót vezetett be, egészségügyi hozzájárulás elnevezéssel, amelyet a dohánytermékek magyarországi gyártásából és kereskedelméből elért éves nettó árbevétel alapján vetnek ki. Ezen adó célja, hogy forrásokat biztosítson az egészségügyi rendszer finanszírozásához az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése érdekében.

Az ezen új adónemhez kapcsolódó adókulcsok progresszíven növekednek, és azok mértéke 0,2% az adóalap 30 millió forintot túllépő, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után, 2,5% az adóalap 30 milliárd forintot túllépő, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után és 4,5% az adólap 60 milliárd forintot meghaladó része után. Az adófizetési kötelezettség csökkenthető, ha a vállalkozás beruházásokat végez tárgyi eszközökbe.

kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel

Kép: EU

Miután a Bizottsághoz panasz érkezett ezen adóval kapcsolatban, a brüsszeli szerv egy előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy az adókulcsok jelentős mértékű progresszivitása, továbbá az adófizetési kötelezettség beruházások megtételéhez kötött csökkentése az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnek. A Bizottság szerint a progresszív adókulcsok különbséget tesznek a vállalkozások között azok árbevétele alapján és indokolatlan előnyt nyújtanak az alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak. Hasonlóképpen, az adófizetési kötelezettségnek a beruházásokkal összefüggő csökkentése indokolatlan, ráadásul az egészségügyi hozzájárulás célkitűzésével össze nem egyeztethető előnyt nyújt az ilyen beruházásokat megvalósító vállalkozásoknak.

Mindezek alapján a Bizottság úgy döntött, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít és – mivel az adó már hatályban van – utasította Magyarországot arra, hogy ezen eljárás lezárásáig függessze fel a progresszív kulcsok, illetve a beruházás esetén járó adókedvezmény alkalmazását. Magyarország e felfüggesztő rendelkezés megsemmisítését kérte a Törvényszéktől.

Lassul a gazdaság, nő az elvándorlás, kiegyezünk Brüsszellel
Megszorítások, konszolidáció, a fiatalok növekvő elvándorlása, közeledés Brüsszelhez – ezekre a tendenciákra számítanak a Piac&Profitnak nyilatkozó közgazdászok az új kormány következő 1-2 évében. Amiben mindegyik nekünk nyilatkozó szakértő egyetértett, az az, hogy az EU és a világgazdaság pénzbősége nem tart már soká, és a következő néhány évben biztosan lassulni fog a magyar gazdaság növekedése.

Ugyanezen elbírálás alá esett egy kapcsolódó ügy:  az egy uniós rendelet (a 882/2004/EK rendelet) által előírt élelmiszerlánc-felügyeleti díjra vonatkozó rendelkezéseket meghatározó magyar jogszabályok értelmében e díjat hazánkban az élelmiszerlánc-szereplőnek minősülő vállalkozásoknak bizonyos tevékenységeikhez kapcsolódó árbevételük függvényében kell megfizetniük. A díj célja – az uniós rendelettel összhangban – az élelmiszer-ellátási lánccal kapcsolatban végzett hatósági tevékenységek költségeinek finanszírozása. (Ennél az ügynél nagyon kilógott a lóláb, az OKSZ elnöke ezt az intézkedést különadóként jellemezte a Piac & Profitnak.)

2014. december 31-ig a díj mértéke az összes élelmiszerlánc-szereplő számára egységesen az éves nettó árbevétel 0,1%-a volt. 2015-től azonban a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek tekintetében az árbevétel növekedéséhez igazodó progresszív adókulcsok kerültek bevezetésre, amelyek mértéke 0%-tól (az árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó része után) 6%-ig (az árbevétel 300 milliárd forintot meghaladó része után) terjed. Az összes többi élelmiszerlánc-szereplő továbbra is a díj alapját képező árbevétel 0,1%-ának megfelelő mértékű átalánydíj megfizetésére kötelezett.

A Bizottság előzetes álláspontja szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj meredeken progresszív mértéke versenytorzulást okoz a belső piacon, mivel az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásban részesíti az alacsonyabb árbevételű kiskereskedőket a magasabb árbevételű gazdasági szereplők kárára. A Bizottság ezért állami támogatásokkal kapcsolatos hivatalos vizsgálati eljárás megindítása mellett döntött, továbbá ezen eljárás lezárásáig elrendelte a felügyeleti díj progresszív díjmértéke alkalmazásának felfüggesztését.

A rezsicsökkentésnek is véget vet az új energiacsomag
Gyökeresen átalakul az energiaszektor az új EU-s energiacsomag bevezetésével. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan változik az energia-elosztók rendszere, milyen új szereplők jelenhetnek meg a piacon és milyen változásokra érdemes figyelnie a végfogyasztónak.

A Törvényszék ítélete

A Törvényszék a két ügyet azok hasonlósága miatt egyesítette és az azokban a mai napon meghozott ítéletében megállapítja, hogy a Bizottság a jelen jogviták tárgyát képező nemzeti intézkedésekkel kapcsolatban Magyarországgal folytatott előzetes konzultációk fényében helyesen következtetett arra, hogy a hivatalos vizsgálati eljárások lezárásáig hazánk nem kívánta felfüggeszteni az ezen intézkedések tárgyát képező pénzügyi terhek alkalmazását. Következésképpen a vitatott felfüggesztő rendelkezések meghozatala a Bizottság által adott arányos válasz volt a kialakult helyzetre. Ezzel kapcsolatban a Törvényszék hangsúlyozza, hogy a Biztosság nem a két, progresszív teherviselési rendszer egészének, hanem csak azok azon részeinek felfüggesztését rendelte el, amelyek állami támogatásnak minősülnek.

Magyarország azon állításával kapcsolatban, hogy a Bizottság bizonyos tagállamokban hozott adóintézkedésekkel összefüggésben anélkül indított hivatalos vizsgálati eljárást, hogy közben felfüggesztő rendelkezést hozott volna, a Törvényszék kimondja, hogy a Bizottság nem köteles megindokolni azon választását, hogy valamely ügyben miért nem hoz felfüggesztő intézkedést. A Törvényszék azt is megállapítja, hogy – Magyarország érvelésével ellentétben – a Bizottság nem volt köteles a jelen jogvita tárgyát képező döntései keretében meghatározni azon vállalkozások csoportját, amelyek a kifogásolt nemzeti intézkedések kizárólagos kedvezményezettjei voltak.

Uniós fityisz: ha nincs jogállam, nincs pénz?
Több tízmilliárd euró fejlesztési forrást csoportosítana át az Európai Unió a közép- és kelet-európai tagországoktól a pénzügyi válság által súlyosan meggyötört déli tagállamokba, köztük Spanyolországba és Görögországba a következő költségvetési időszakban – írta a hétfői Financial Times.

A Törvényszék szerint egyébként a felfüggesztő rendelkezések elfogadását megelőző eljárások során a Bizottság megfelelő módon lehetőséget adott Magyarország számára az észrevételei megfogalmazására, amivel az uniós szerv biztosította e tagállam a védelemhez való jogának tiszteletben tartását. Minderre tekintettel a Törvényszék úgy határoz, hogy a Bizottság jogszerűen fogadta el a vitatott felfüggesztő rendelkezéseket és ezért elutasítja az azok ellen Magyarország által benyújtott kereseteket.

Végül a Törvényszék emlékeztet arra, hogy 2016. július 4 én a Bizottság végleges határozatok meghozatalával lezárta a jelen ügyekben érintett határozatokkal megindított hivatalos vizsgálati eljárásokat. A Bizottság a végleges határozatokban megerősítette az ez utóbbi határozatokban előzetes jelleggel elvégzett értékelést, és megállapította, hogy a szóban forgó nemzeti intézkedések jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek. Mivel Magyarország a keresetindítási határidőn belül nem vitatta a végleges határozatokat és azok nem képezték tárgyát valamely harmadik személy által benyújtott keresetnek sem, e határozatok időközben jogerőssé váltak.

Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor