Új törvény csökkentené a külföldi adóeltitkolást

2013. március 26. kedd - 06:10 / piacesprofit.hu
  •    

A magyar kormány egy önálló törvényjavaslatot terjesztett elő az adóügyekben történő nemzetközi információcsere részletes szabályozásáról. Hasonló szabályok már eddig is voltak, de a tervezett rendelkezések még intenzívebbé tennék a nemzetközi szintű együttműködést, és szélesebb körben biztosítanák, hogy a magyar adóhatóság külön kérés nélkül adjon és kapjon információkat más államok adóhatóságaitól. A célkitűzés egyértelműen a jövedelmek külföldi eltitkolásának visszaszorítása és az adóhatóság ellenőrzési lehetőségeinek kiszélesítése.

A gazdasági válság közepette az államok világszerte törekednek arra, hogy minél több információt szerezzenek meg adózóikról, és ezzel még inkább fokozzák az adóbeszedés hatékonyságát. Az utóbbi időben rendkívül sok előremutató lépés történt mind az EU, mind az OECD, mind az egyes államok szintjén. Ennek eredményeként jelenleg az EU-n belül az adózási információk gyakorlatilag szabadon továbbíthatók, a harmadik államok esetén pedig a kétoldalú egyezményekben foglalt feltételek szerint működhet az információátadás. A tervezett magyar szabályozás gyakorlatilag az eddig elért eredményeket kívánja egységes keretek közé foglalni, és egyben követi a 2013-ban megújított, az adóügyi együttműködésre vonatkozó EU irányelvet is.

Kép:Pixabay

Eddig is volt lehetőség arra, hogy két állam adóhatóságai az adózási információk megszerzése érdekében megkeressék egymást, de sok esetben nem volt biztosított a visszacsatolás, és nem voltak eljárási határidők. A jövőben ez úgy módosulna, hogy a megkeresett adóhatóságnak visszaigazolást kellene küldenie a megkeresés beérkezéséről, és a kérést 2 vagy 6 hónapos időszakokon belül kellene teljesítenie. Újdonság a jelenlegi rendszerhez képest, hogy a megkeresést nem lehet majd a nemzeti adóztatási érdek hiányára vagy banktitokra hivatkozva megtagadni, ugyanakkor a megkereső adóhatóságnak a kért információk felhasználásáról visszajelzést is kell adnia a megkeresést teljesítő adóhatóságnak.

Mitől spontán?

„Az információcsere egy újabb állomását jelenti az adózási információk spontán átadása.” – mondta el dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere. “A spontán információcsere lényege, hogy a tagállamok a másik tagállam megkeresése nélkül is átadnak egymásnak az adózókat érintő információkat.

“Az adózóknak fel kell készülniük az adóhatóság még szigorúbb, határokon átnyúló, az eddigieknél hatékonyabb fellépésére”

Míg a korábbi magyar szabályozás a spontán információcserét többnyire csak akkor tette lehetővé, ha alaposan feltételezhető volt, hogy az adózó kifejezetten az adómegtakarítás elérésére és a tagállami adóbevételek csorbítására törekszik, a jövőben bármely olyan információt továbbítani lehet majd, amelyet az adóhatóság a másik adóhatóság számára „hasznosnak” ítél. Ez azt jelenti, hogy az adózói adatok átadása az adóhatóság mérlegelésén múlik, és ha valamely információ gyanúsnak tűnik, azt továbbadhatja egy másik tagállam adóhatóságának. Ez összességében egy teljesen új fejezetet nyithat az európai adózási normák terén is.”

Szigorra kell készülni

További előrelépést jelent, hogy a tervezett szabályozás bővítené az információcserét harmadik országok viszonylatában. Ennek keretében a harmadik államoktól kapott információk másik EU tagállamba, az EU-ból kapott információk pedig adott esetben harmadik államba továbbíthatók. Az információk átadásának vannak bizonyos feltételei, de a gyakorlatban az is előfordulhat, hogy például a német adóhatóság a svájci adóvizsgálat során megszerzett adózói adatokat a magyar adóhatóságnak továbbítja, ha úgy gondolja, hogy az a magyar adóhatóság számára releváns.

„Az információcsere jelentőségét jól mutatja, hogy mindezt egy egységes, külön törvény keretében kívánja szabályozni a hazai jogalkotó, kiemelve az adóeljárási törvényből az eddig ott rendezett kérdéseket. Az adóhatóság továbbra is szerezhet megkeresés alapján más adóhatóságoktól információt, bizonyos adatokat pedig automatikusan megkap. A spontán információátadás zárja a kört, hiszen a gyanús adózói adatok ezúton kerülhetnek az adóhatóság birtokába. Az adózóknak tehát fel kell készülniük az adóhatóság még szigorúbb, határokon átnyúló, az eddigieknél hatékonyabb fellépésére” – mondta el dr. Békés Balázs.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek