Új Ptk: mégse vihetik az ügyvezető házát

2014. április 02. szerda - 13:33 / Timár Gigi
  •    

Túlzott volt a pánik, semmi nem veszélyezteti a jogtisztelő ügyvezetők vagyonát a PwC ügyvédei szerint . Sőt, bizonyos szempontból még csökkent is a felelősségük.

A Piac&Profit is megírta korábban, hogy perek ezrei indulhatnak az ügyvezetők felelősségének megváltozott szabályai miatt az új Ptk. 2014. március 15-i hatályba lépését követően. Ezt nem cáfolják a Réti, Antall és Társai PwC Legal jogászai sem, azonban véleményük szerint ezekben jellemzően nem fogják elmarasztalni az ügyvezetőket.

Dr. Kelemen Dániel és Dr. Szűcs László ugyanakkor hangsúlyozták, a szabályozással kapcsolatos gondokat mutatja, hogy a nehezen áttekinthető jogszabály miatt ekkora keveredés és aggodalom alakulhatott ki a cégek körében.

Ki vezető tisztségviselő?
Egy gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének azok a személyek tekinthetők, akiket vezető tisztségviselőként a cég alapítója, illetve tulajdonosaiból álló legfőbb szerv határozattal vezető tisztségviselővé nevezett ki. Kkt., bt. és kft. esetén a vezető tisztviselő az ügyvezető, részvénytársaság esetén pedig szó lehet vezérigazgatóról, igazgatósági tagról vagy igazgatótanácsi tagról is. A cégvezető (külön jogi kategória, például telepvezetőknél használhatják) azonban nem minősül vezető tisztségviselőnek, az általa a társaságnak okozott károkért a munkajog szabályai szerint felel, igaz, általában vezető állású munkavállalóként, mely fogalom nem tévesztendő össze a vezető tisztségviselővel.

Felelősség harmadik személyekkel szemben

Ha a vezető harmadik személyeknek saját hibájából kárt okoz, akkor a társasággal egyetemlegesen felel a károkért, akár teljes magánvagyonával – hangzik az ijesztő felvetés. A valóság azonban szerencsére ennél sokkal kevésbé súlyos, hiszen ez a felelősségi alakzat csak nagyon speciális helyzetben, két feltétel teljesülése esetén áll elő:

  • ha az ügyvezető kifejezetten menedzseri tevékenysége körében jár el a vizsgált esetben
  • ha a károsult és a társaság között NINCS szerződéses kapcsolat

Ez igen ritka eset egy jó működő vállalkozás esetében – hangsúlyozzák a szakértők, hiszen a cégek a legtöbb esetben szerződésben állnak azokkal, akikkel kapcsolatban vannak, így az ügyvezető személyes felelőssége eleve nem merül fel.

A PwC jogászai hangsúlyozzák, a szabályozás alapvetően tiltott tevékenységek szankcionálására van kitalálva, olyan esetekre, amelyek már-már a büntetőjog határát súrolják. Ettől még sajnos az ügyvezetőknek szembe kell néznie azzal, hogy várhatóan sok felelősségi per indul majd – „hátha bejön” – , amelyeket a bíróság az új szabály miatt nem utasíthat el azonnal. Vagyis per lesz, de a szakértők véleménye szerint kevés lesz az olyan eset, amikor a bíróság az ügyvezető személyes felelősségét is bizonyítottnak találja majd.

Hogy jobban érhető legyen, mik azok az esetek, amikor az ügyvezető valóban személyes vagyonával felel az okozott kárért, lássunk egy példát: ha a vezető tisztségviselő utasítja egy alkalmazottját (tehát menedzseri tevékenységét végzi), hogy a cég telephelyén keletkező hulladékot a szomszédos telekre helyezze el (amely szomszéddal a cég nincs szerződéses viszonyban).

Fontos az is, hogy a cég adóhátralékával, bírságokkal kapcsolatban az ügyvezető anyagi helytállásának lehetősége fel sem merülhet, mivel ezek eleve nem polgári, hanem közjogi kérdéskörbe tartoznak és nem minősülnek „kár”-nak a jog szerint.

Felelősség a saját céggel szemben

Az új polgári törvénykönyv kimondja, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a társasággal szemben. Ha a Ptk.-ban a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség témaköréhez lapozunk, ott a következőket találjuk: „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa”.

Kép:FreeDigitalPhotos.net

A változás itt abban van, hogy kikerült a szövegből, hogy a vezető tisztségviselő akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja: a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján látta el. „Fontos azonban, hogy a kártérítés megítélésének továbbra is előfeltétele a társasággal megkötött vezetői szerződés megszegése. A társasággal szemben fennálló felelősség kimentésére irányadó szabályok tehát szigorodnak, azonban a társasággal fennálló vezetői szerződés megszegése változatlanul szükséges ahhoz, hogy a kártérítési felelősség egyáltalán felmerülhessen” – hangsúlyozza Dr. Szűcs László.

(A Baker & McKenzie partnere szerint a belső felelősség szabálya szigorodik az új törvénnyel.)

Vagyis azt kell vizsgálni, hogy mi az ügyvezető szerződéses kötelezettsége. A pontos kötelmek jellemzően nem a munkaszerződésben, hanem szervezeti és működési szabályzatokban, belső szabályzatokban foglaltak, vagyis ezekben kell pontosan rögzíteni a felelősségi köröket.

A belső felelősség korlátozása szempontjából tehát az új törvény kedvezőbb is az ügyvezetők számára, mint a korábbi volt, hiszen nagyobb teret ad a felelősségi körök egyedi – szerződéses – korlátozására. Erre kizárólag szándékos károkozás esetén nincs lehetőség, de a korábbiakkal ellentétben már gondatlan károkozás esetére is lehetséges a felelősség korlátozása.

Ehhez felelősséget korlátozó szabályokat kell beépíteni, amire többféle lehetőség is kínálkozik

  • összeg meghatározása a felelősség felső határaként (külföldön ez bevett gyakorlat)
  • mivel az új Ptk. szerint a társaságok szabadon dönthetnek a hatáskörök vonatkozásában, rögzíteni lehet, hogy x összeg felett nem az ügyvezető, hanem a taggyűlés jár el például. Az ügyvezető aláírhatja a megállapodást, de kár esetén a taggyűlés felel.
  • ügykörök meghatározása – vagyis annak a rögzítése, hogy az adott vezető tisztségviselő miért felel (a pénzügyekért, marketingért stb. (Nagyobb vállalatok esetén jó megoldás.)
  • felelősségbiztosítás kötése a vezetőre

Ami a teendő tehát, az a belső szabályzatok pontosítása és dokumentációk rendezése – így a vezető tisztségviselők túlzott felelőssége nem merülhet fel.

Mi a kavarodás oka?

Az új Ptk. hatalmas és sok szabályt átíró törvény, amelyben nem egy helyen került rögzítésre minden, ehhez a témához kapcsolódó szabály, hanem azok hivatkozással kapcsolódnak össze. Például a törvény szövege tartalmazza, hogy az ügyvezető a vállalattal egyetemlegesen felel az okozott károkért, de fontos, hogy ez a sor a szerződésen kívüli viszonyokat tárgyaló könyvben van. Egy másik, máshol rögzített, külön rendelkezés pedig az mondja ki, hogy a szerződéses viszonyokra más szabályok vonatkoznak. A törvény teljes áttekintését követően kissé elhamarkodottnak bizonyult az ijedtség – mondják a PwC jogászai.

Kire érvényes?

Az új törvény hatályba lépésére természetesen külön szabályok vonatkoznak. A felelősség témájával kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a már meglévő szerződésekre (vagyis azokra, akik már vezető tisztségviselők egy 2014. március 15 előtt kötött szerződés értelmében) a korábbi szabályozás érvényes a belső felelősség tekintetében. A harmadik féllel szembeni felelősség esetében pedig a károkozás időpontja az irányadó, a március 15 után történt cselekmények már az új törvény hatálya alá esnek.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek