Új Ptk., de mikor alkalmazzuk?

2014. március 26. szerda - 08:09 / piacesprofit.hu
  •    

2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, de a korábbi rendelkezéseket is még évekig, sőt, akár évtizedekig alkalmazni kell. Külön törvény rendelkezik arról, hogy az új magánjogi kódex előírásaira mikor kell átérni. Sok esetben különös körültekintést fog igényelni, hogy a felek megállapítsák, jogviszonyukra melyik szabályt kell alkalmazni.

Nem mindegy, hogy a régi, vagy az új Ptk. szabályai szerint járunk el – Kép: Pixabay

Az új Ptk. rendelkezéseit alapvetően a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jognyilatkozatokra – így például szerződésekre – kell alkalmazni, tehát a 2014. március 15-ét megelőzően már fennálló jogviszonyokra a régi Ptk. lesz irányadó. Egyes esetekben azonban ésszerűtlen lenne, ha továbbra is a régi Ptk.-t kellene alkalmazni. Erre tekintettel az általános szabály alól jelentős számú kivételt ír elő az új Ptk. hatályba lépésével összefüggő törvény – közölte Dr. Szarvas Júlia, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Szerződések

A már létező szerződésekre a korábbi szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha azok alapján az új Ptk. hatálybalépését követően tesznek a felek jognyilatkozatot, illetve keletkeznek újabb kötelmek. Ennek megfelelően egy 2014. március 14-én megkötött szerződést a felek a régi Ptk. szabályai alapján módosíthatnak a jövőben is, de ugyanígy a régi Ptk. lesz irányadó arra az esetre, ha már korábban előszerződést kötöttek a felek, a tényleges szerződést pedig csak 2014. március 15-e után véglegesítik.

Dr. Szarvas Júlia elmondta: A szerződő felek megállapodhatnak ugyanakkor abban, hogy a korábbi szerződésüket az új Ptk. alá helyezik, ezt azonban csak a szerződés egészére lehet megtenni. Nem fordulhat elő tehát olyan helyzet, amikor a szerződés egyes részeire a régi, más részeire pedig az új kódex irányadó. Egyes esetekben az új Ptk. megengedőbb a korábbi szabályokhoz képest, így például a súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegésért való felelősséget most már korlátozhatják vagy kizárhatják a felek. Érdemes tehát  a vállalkozásoknak áttekinteniük az egyes szerződéseiket, hogy melyeknél járhat előnnyel az új Ptk.-ra való áttérés.

Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség

Az új Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyhez fűződő jogok megsértésére vonatkozó rendelkezéseit a 2014. március 15-ét követően tanúsított jogsértő magatartásokra kell alkalmazni. Itt egyértelmű a szabály, hiszen nincs a felek között sem szerződés, sem más olyan jogviszony, amely a régi Polgári Törvénykönyvhöz kötné őket.

Változik az elévülés
Az új Ptk. a követelések elévülését megszakító körülmények között már nem említi a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást. Míg eddig minden egyes írásbeli felszólítás megszakította az elévülési időt, azaz az elévülési idő mindegy egyes alkalommal meghosszabbodott 5 évvel, ez a törvényi lehetőség a jövőben már nem adott.

Dr. Szarvas Júlia kiemelte: Előfordulhat azonban, hogy a jogsértő magatartást „folyamatosan tanúsítják”, például egy környezetszennyező tevékenységet 2014. március 15-ét megelőzően kezdenek meg és ezt követően is folytatnak. Ez esetben a régi jogszabályokat kell alkalmazni a kárfelelősség megállapítása során, valamint a megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre. Itt talál további részleteket erről az új szabályról.

A védekezésre vannak jogi eszközök, de valószínűleg a kifejezetten erre szolgáló biztosítások is népszerűek lesznek.

Dologi jog

Az új Ptk. dologi jogi (így különösen tulajdonjogi) rendelkezéseit alapvetően a 2014. március 15-én már fennálló dologi jogi jogviszonyokkal kapcsolatosan is alkalmazni kell, ha ezen dátumot követően keletkezett valamilyen tény, vagy tettek meg bármely jognyilatkozatot (pl. ezt követően kötöttek ingatlan-adásvételi szerződést).

Az általános szabályhoz képest azonban számos kivételt is felsorol a törvény, ezek közé tartozik többek között a zálogjog. Az új Ptk. zálogjogra vonatkozó rendelkezéseit ugyanis csak arra a zálogjogra kell alkalmazni, amelyet 2014. március 15-ét követően kötött zálogszerződéssel alapítanak, illetve amely törvényes zálogjogként az új Ptk. hatálybalépését követően keletkezik (ilyen törvényes zálogjog például a bérbeadónak a bérlő bérelt ingatlanban található vagyontárgyain fennálló zálogjoga a bérleti díj erejéig) – hangsúlyozta a jogi szakértő.

A biztosítási piacot is átírja a Ptk.
Mától vált hatályossá az új Polgári Törvénykönyv, amely a biztosítások területén is jelentős változásokat hoz. Érinti az ajánlattételt, a kötvényesítést, az állománykezelést, a termékfejlesztést és a kárrendezést, valamint az ezeket támogató informatikai rendszereket is.

Jogi személyekre vonatkozó rendelkezések

A 2014. március 15-én már nyilvántartott jogi személyek, ideértve valamennyi gazdasági társaságot, az új Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosításuk során, de legkésőbb 2015. március 15-éig kötelesek gondoskodni arról, hogy létesítő okiratuk összhangban legyen az új Ptk. rendelkezéseivel. Korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok esetén a végső határidő 2016. március 15-e. Azaz, ha egy már bejegyzett gazdasági társaság bármilyen okból módosítja a jövőben a társasági szerződését, ezzel egyidejűleg át kell térnie az új Ptk. gazdasági társaságokra irányadó szabályaira is.

A fentiektől eltérő, speciális szabály vonatkozik a 3 millió Ft alatti törzstőkével rendelkező kft-kre. Az új Ptk. 500 ezer Ft-ról 3 millió Ft-ra emelte a kft-k minimális tőkekövetelményét. A törzstőke megemelésére 2016. március 15-ig van idejük az új Ptk. szerinti minimum törzstőkét el nem érő kft-knek.  Szarvas Júlia szerint ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy tőkeemelés nélkül ezen társaságok működésére a 2014. március 14-én hatályos Társasági Törvény lesz irányadó. (A Piac & Profit szakértője szerint viszont van egyszerűbb és olcsóbb megoldás is! ) Amennyiben az érintett cégek szeretnének élni az új Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó diszpozitív, tehát eltérést engedő szabályaival – például szeretnének ügyvezető testületet kialakítani –, érdemes lehet megfontolni a 2016. március 15-ét megelőző tőkeemelést és így az áttérést az új kódex előírásaira.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek