Úgy tűnik, könnyebb lesz offshore-ozni idéntől

2017. január 05. csütörtök - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

2016 utolsó ülésnapján fogadta el az Országgyűlés az új adóamnesztiát, és egyben módosítja a magyar magánszemélyek tulajdonában álló offshore társaságokra irányadó szabályozást. Bár azt várnánk, hogy emiatt az adóparadicsomokban bejegyzett cégekre vonatkozó szabályozás szigorodik, mégis úgy tűnik, hogy könnyebb lesz „offshoreozni” 2017-től.

A társasági adóról szóló törvény amerikai mintára „ellenőrzött külföldi társaság” elnevezéssel illeti az offshore cégeket. A vonatkozó szabályozás ennél némileg összetettebb, de nagyjából úgy lehet összefoglalni a lényegét, hogy amennyiben egy magyar magánszemély (tényleges) tulajdonos legalább 10 százalékos érdekeltséggel bír egy külföldi társaságban, amely nem fizet legalább 10 százalékos mértékű társasági adót, akkor ez a cég bizony ellenőrzött külföldi társaságnak minősül (továbbiakban: offshore cég). Abban az esetben, ha egy magyar társaság egy ilyen céget tulajdonol, illetve ilyen társaságtól kap bevételt, vagy származik költsége, akkor számos negatív adókövetkezménnyel kellett számolnia. Eddig.

bőrönd egzotikus homokos parton

Kép: Pixabay

2017-től ez a szabályozás „enyhül”, ugyanis a magyar magánszemélynek ezentúl már 50 százalékot meghaladó érdekeltséggel kell rendelkeznie a cégben, továbbá a külföldi társaságnak elegendő csak 4,5 százalék társasági adót fizetnie. Ez a könnyítés két körülménynek köszönhető. Egyfelől az Európai Unió offshore cégekre vonatkozó szabályai lazábbak, és ezt Magyarországnak is át kell vennie, másfelől hazánkban a társasági adó kulcsa 9 százalék 2017-től (az új szabály szerint az offshore cégnek elegendő csak a magyar adómérték felét elérnie).

A részletes szabályról itt olvashat.

Fentieken kívül fontos kiemelni, hogy nemcsak a társasági adóról szóló törvény rendelkezett az offshore cégekről, hanem a személyi jövedelemadóról szóló törvény is. Eszerint 2016 végéig minden offshore cégtől kapott bevétel után a magyar magánszemélyeknek 33 százalékos adóteherrel kellett számolnia. Ezt jelentős mértékben súlyosbította az a körülmény, hogy a magánszemély tulajdonosnak az offshore cég éves profitja után is fennállt ez az adófizetési kötelezettsége, anélkül, hogy azt ténylegesen felvenné például osztalék formájában. Ez azt jelentette, hogy a cégben ott maradó nyereség után is adóznia kellett a magyar magánszemélynek, hiába nem vette kézhez a profitot. Sokáig nem vették komolyan ezt a szabályozást arra gondolva, hogy az adóhatóság úgysem lát rá e külföldi cégek bankszámláira és tulajdonosi hátterére. Ez a helyzet 2017-től ugyancsak változik, ugyanis közel 100 ország fog banki információkat gyűjteni és automatikusan kicserélni 2018-tól az offshore cégek számlaegyenlegei és tényleges tulajdonosai tekintetében is.

2017-től azonban megszűnik az offshore cég fogalma a személyi jövedelemadóról szóló törvényben. Ezáltal megszűnik az a fent említett korlátozó szabály is, hogy önmagában egy offshore társaság tulajdonlása esetén is adókockázat merüljön fel annak magánszemély tulajdonosánál. Egyedül egy rendelkezés marad érvényben ezen a területen, amely az alacsony adókulcsú államból származó jövedelmekre vonatkozik. Ennek az adóterhelése ugyancsak 33 százalék, azonban alapból nem tartoznak ide azok az államok, amelyekkel Magyarország adóegyezményt kötött.

Jövőre már nem lehet eldugni külföldön a pénzt
Jövőre már nem lehet eltitkolni a NAV elől a külföldi bankszámlák egyenlegét; a szankciók helyett azonban még 2017. június 30-ig önkéntesen választható a 10 százalékos közteher. Fél év maradt tehát összesen bevallani az így szerzett vagyont.

Ily módon a jövőben a magyar társaságtól származó osztalékkal egyenlő feltételek mellett adózik egy olyan külföldi cégtől származó osztalék is, amelynek államával Magyarország adóegyezményt kötött, még abban az esetben is, amennyiben az adott cég nem fizet vagy fizetett egy fillér társasági adót sem. Ezáltal több helyszín esetében is elmondható, hogy az eddigiektől eltérően nem sújtja negatívan a magyar szabályozás a külföldi cégtől származó osztalékot és egyéb kifizetéseket. Ebbe a körbe sorolható például az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr, Hongkong, Malajzia, Liechtenstein és még sokan mások.

Összefoglalva megállapítható, hogy 2017-től sokkal könnyebb lesz „offshore-ozni”, mint korábban, ugyanis az adóamnesztia bevezetésével egyidejűleg könnyítik a külföldi céges konstrukciókra vonatkozó szabályokat. Ráadásul, ha egy magyar magánszemély olyan adóparadicsomban bejegyzett cégből vesz ki osztalékot, amelynek állama adóegyezményt kötött  Magyarországgal, akkor a magyar adóhatóság szemszögéből ezt az osztalékot úgy kell minősíteni, mintha egy magyar cégből származna (és nem kell a súlyosabb 33 százalékos adóteherrel számolni). Ha az adott adóparadicsom nem kötött Magyarországgal adóegyezményt, akkor sem vészes a helyzet, ugyanis, a korábbiaktól eltérően nem merül fel adófizetési kötelezettsége a magyar magánszemélynek, amíg nem vesz ki belőle osztalékot. Végeredményben ez azt jelenti, hogy, aki 2017-től hoz létre külföldi céges konstrukciót az új magyar szabályok fényében, akkor a banki adatok automatikus cseréjétől sem kell tartani, hiszen eltörölték az ilyen helyzetekre alkalmazható szankciókat.

Dr. Magyar Csaba
Crystal Worldwide Kft.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor