Túlóra, készenlét, munkaszüneti nap: ezek a szabályok

2014. szeptember 30. kedd - 07:30 / asalgo
  •    

Mikor rendelheti el a munkáltató a rendkívüli munkavégzést? Melyek az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó előírások? Íme a legfontosabb tudnivalók.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/Kittikun Atsawintarangkul

1. Munkaszüneti napon történő munkavégzés:

Munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható. Ettől jogszerűen eltérni nem lehet.

A munkáltató, illetve a munkakör a törvény szerint akkor minősül munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor.Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Elrendelésük feltételei:
– a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítására,
– baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzésére, illetőleg elhárítására, továbbá az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében.

2. Rendkívüli munkavégzés (túlmunka):

A rendkívüli munkát mindig az elrendelt munkaidő-beosztáshoz viszonyítva lehet megállapítani

Rendkívüli munkavégzésnek minősülnek az alábbiak

a) a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés

b) a munkaidőkereten felüli munkavégzés,

c) az ügyelet alatti munkavégzés,

d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam.

Kizárt a rendkívüli munkavégzés, ha:
– a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,
– a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint a munkavállaló
– ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor.

Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.

3. Ügyelet és készenlét:

Ügyeletnek számít a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állás elrendelése.

Készenlétnek tekinthető a munkavállaló által megjelölt és a munkavégzés helyére tekintettel elérhető helyen töltendő rendelkezésre állás.

Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről.

Legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölnünk kell, ha ügyeletet vagy készenlétet szeretnénk elrendelni. Ettől csak különösen indokolt esetben térhetünk el. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit figyelembe kell vennünk.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek