Tűkön ülve lesik az uniós pénzeket a cégek

2015. április 27. hétfő - 11:11 / piacesprofit.hu
  •    

A cégek negyede pályázna a következő három évben, EU-források nélkül a tervezett beruházásaiknak csak 40 százaléka valósulna meg. A pályázók 58 százaléka 50 millió forint alatti összegre pályázik majd; legtöbben technológiafejlesztésre, székhely- vagy telephelybővítésre, valamint kapacitásbővítésre fordítanák a pénzt.

Kép: EU

Kutatásban vizsgálta a Budapest Bank a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) részvételi szándékait a Széchenyi 2020 programban, amely a jelenlegi, 2014-2020-as EU-támogatási ciklusban elérhető forrásokat osztja el. Bár a program ismertsége még nem teljes körű, a megkérdezett kkv-k 60 százaléka hallott már a pályázatok közelgő kiírásáról, 25 százalékuk pedig tervez is pályázni a Széchenyi 2020 keretében. A tervek alapján a most kezdődő pályázati időszakban kicsit magasabb lesz a résztvevő cégek aránya, mint az előző ciklusban: 2007 és 2013 között a kkv-k 22 százaléka pályázott forrásra az Új Széchenyi Terv, vagy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, és a résztvevő vállalkozások 85 százalékának volt nyertes pályázata.

A Széchenyi 2020 keretében pályázók 42 százaléka csak egy, 38 százaléka pedig több, de legfeljebb öt pályázatot adna be. A pályázni tervező cégek 31 százaléka 10 millió forint alatti összeget, 27 százalék pedig 10 és 50 millió forint közötti összeget célozna meg. A vállalkozások 28 százalékánál a pályázási szándékhoz még nem kapcsolódik összegszerű elképzelés. Pályázati célként legtöbben a technológiafejlesztést jelölték meg (37%), de sokan gondolkodnak székhely- vagy telephelybővítésben (33%), valamint kapacitásbővítésben is (21%).

Van, aki válogat, és van, aki egyáltalán nem kér az EU-pénzből

A pályázni tervezők 72 százaléka kizárólag vissza nem térítendő pénzre pályázna, 16 százalék visszatérítendőre is, míg 12 százalék esetében a pályázási szándék nem függ a támogatás típusától. A pályázásra készülő cégek beruházásaik értékének 81 százalékát EU-pénzből tervezik megvalósítani, e forrás híján ezen beruházások 60 százaléka elmaradna.

Csepreghy: ne szociális célra menjen a pályázati pénz
Brüsszel nem a jelenlegi pályázati, hanem a már megszüntetett rendszer miatt állította le a 700 milliárdos keretösszegű GOP pénzek kifizetését – mondta el Csepreghy Nándor helyettes államtitkár a Piac&Profit konferenciáján. Hozzátette, most az lesz a fő fókusz, hogy senki se juthasson előnyökhöz, és valóban a leginkább szükséges projektek nyerjenek.

Azok a cégek, amelyek jelenleg nem tervezik pályázat beadását, leggyakrabban azzal indokolják a döntésüket, hogy nincs szükségük támogatásra (44%). Emellett sokan tartanak attól, hogy nem tudnák teljesíteni a pályázati feltételeket (27%), illetve, hogy nem lesz majd olyan pályázati témakör, amely releváns lehetne vállalkozásuk számára (24%).

Pályázni, de miből?

A pályázatok beadásához, illetve megvalósításához szükséges önerőt és előfinanszírozást a vállalkozások leginkább saját tőkéjükből kívánják biztosítani (54%). A cégek negyede a kereskedelmi bankok által értékesített és állami háttérrel rendelkező programokban is gondolkozik, így várhatóan a Széchenyi Kártya Hitelprogramhoz (13%), illetve az MNB Növekedési Hitelprogramhoz (12%) kapcsolódó termékek is népszerűek lesznek a pályázók körében.

A cégek magabiztosnak tűnnek a finanszírozás tekintetében, hiszen a pályázást tervezők 54 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a támogatási előleg megérkezését sem várná meg a megvalósítás megkezdésével.

Kell a külső segítség a pályázatírásban

A pályázást tervezők közel kétharmada (62%) külső segítséget vesz majd igénybe a lehetőségek felkutatásához: főként a pályázati tanácsadó cégek hírleveleit (43%), a pályázatfigyelő internetes oldalakat (32%), illetve a Széchenyi 2020 program honlapját (29%) használják majd forrásként. A cégek 56%-a a pályázati anyagok összeállítását is másra bízza: 90% pályázatíró szakemberekre és tanácsadó cégekre, de vannak olyanok is (12%), akik könyvelőjüktől is szívesen fogadják ebben a segítséget.

Honnan teremtsük elő az önerőt?
A legtöbb uniós pályázathoz rendelkezni kell a projekt teljes összegének felével, az önerővel. Csakhogy a legtöbb vállalkozásnak nincs annyi tartaléka, hogy zsebből finanszírozhasson egy akár százmilliós projektet, ilyenkor lépnek be a képbe a banki források.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek