Trópusi szigetek, nem csak nyaralásra

2014. április 04. péntek - 18:30 / kfarkas
  •  
  • Előfizetés

Sokan csak a paradicsomi trópusi tengerpartokra gondolnak, ha a csendes-óceáni térség kerül szóba, pedig a térség országai jó lehetőségeket tartogatnak a magyar vállalatoknak, ugyanakkor a kihívások is hatalmasak – hangzott el a Piac & Profit és a BKIK közös rendezvényén.

35 évvel ezelőtt a világgazdaság térképére felkerült az ASEAN-térség, azaz az ázsiai-csendes-óceáni országok. Ez a térség töretlenül növekszik, ez pedig nem csak a keleti nyitásban gondolkozó magyar kormányzatnak fontos. „Az összes fontosabb ipari állam és a régiós szomszédjaink is egyre inkább nyitnak a térség felé, kezd hatalmas verseny kialakulni” – mondta Sárkány Márta, a Sárkány Informatikai Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a kialakult érdeklődés nem véletlen.

Indonéziában az IT-szektor 25 százalékos éves növekedést produkál, India egy évtized alatt lett IT-nagyhatalom. „Figyelemre méltó még a Fülöp-szigetek, Mongólia és Thaiföld is, de a régió országaira általában is magas növekedés jellemző, emelkedő fogyasztási színvonal, fokozódó importigény, így ígéretes piacnak számítanak” – hangsúlyozta a szakember.

Nem csak a táj szép, a az üzleti lehetőségek is vonzóak!
– Kép: SXC

Ugyanakkor a szakértő kiemelte, hogy az átlagos magyar kkv számára roppant nehéz feladat a betörés egy ilyen távoli piacra. „Jellemző, hogy hiányoznak a megfelelő információk és anyagi források. Erre is van azonban megoldás: több szervezet is segíti az exportra készülő kkv-kat, mint a HITA, az EEN vagy az NKH Zrt., forrással pedig az Eximbank exportélénkítési hitelprogramja szolgál” – hangsúlyozta a szakember, aki szerint az első lépést, a kapcsolatépítést most már gazdaságdiplomáciai eszközökkel is segítik. „Ám a kapcsolatteremtésben óriási segítséget jelent a vásárokon való részvétel, és az unió Young Entrepeneurs Programja, amelyben fiatal vállalkozók látogathatnak el Európába, így Magyarországra is” – mondta. (A támogató szervezetekről és az elérhető finanszírozási lehetőségekről itt talál részletesebb információt.)

4 jó tanács, ha külföld felé kacsingat
Ha külföld felé kacsingat a cége, nem árt mindenféle tudással felvérteznie magát már jó előre. A külpiacra lépés sajnos nem sétagalopp, tele van buktatókkal, legyen szó ellátási láncról, külföldi kereskedelmi partnerről vagy épp külföldön gyártatott termékről. Kiemeltünk pár dolgot, amire mindenképp érdemes figyelni.

Kiemelte ugyanakkor, hogy ezeknek a piacoknak a meghódításához elengedhetetlen a megfelelő online jelenlét. „A helyi nyelven, mobileszközökre optimalizált weboldal nélkül bele se vágjunk! A partnerek gyakran már a tárgyalások előtt ellenőrzik a cég weboldalát, és ha a saját nyelvükön van, jól felépített és informatív, az már fél siker” – hangsúlyozta a Smartregion Információs Klaszter alapító tagja és munkatársa.

Japán

Rendkívül fejlett és gazdaságilag különleges országról van szó, nagyon nehéz piac. „Nagyon fel kell kötni a felkötnivalót ahhoz, hogy valaki Japánban alapítson céget, ugyanakkor érdemes tudni,hogy szeretnek máshol gyártatni termékeket, így azért itt is lehet keresnivalónk” – mondta Sárkány Márta. Véleménye szerint a magyar kkv-knak csak nagyon magas minőségű termékekkel lehet betörni, ezen belül jó lehetőségek vannak a biotechnológia, az IT/NFC szektorban, az autóiparban és a healthy food szegmensben. „Azt javaslom, hogy aki a japánokkal üzletelne, először keressen meg egy Magyarországon vagy a környező országokban termelő vagy szolgáltató japán céget, és ha velük már jó együttműködés alakult ki, akkor a szigetországban is könnyebb dolgunk lesz” – mondta Sárkány Márta.

India

Ugyan nem látszik, de India is nagy méretekben van jelen befektetőként Magyarországon, így ebben az esetben is érdemes itteni indiai cégeket megkeresni. Ugyanakkor arra számítani kell, hogy a velük folytatott tárgyalások roppant időigényesek. „Először megbeszéljük a családot, a rokonokat, és ehhez magyar szemmel komoly türelem kell” – mondta a szakember, aki szerint indiai partner nélkül nem is érdemes próbálkozni a trópusi szubkontinensen.

Indonézia

Fontos tudni, hogy alapvetően muszlim ország, így bármilyen termékünk is van, érdemes megszereznünk a Halal minősítést. A 245 millió lakosú országban a szakember szerint nagyon nehéz dolguk van a magyar cégeknek. „Nehéz a kommunikáció, nincs gazdaságpolitikai hátterünk ott, és kulturális nehézségek is legendásak. Hiába van 12 szavuk az igenre, nagyon nehéz kitapasztalni, mik az igényeik, és mi lehetne a következő lépés” – mondta Sárkány Márta, aki külön felhívta a figyelmet arra, hogy rendkívül bonyolult a jogi háttér.

„Dubajoznak” a magyar cégek
Nem egyszerű az arab országokban céget alapítani, ugyanakkor a gyorsan fejlődő piac és nem utolsósorban a több országban is megtalálható gyakorlatilag adómentes környezet csábító célponttá teszi ezeket az országokat.

Thaiföld

Igazi paradicsomi célpont a magyar kkv-k számára, elég jelentős is a magyar üzleti szereplők létszáma az országban a térséghez képest. 2011-ben már 60 százalékkal nőtt az ország irányába a magyar export. „Várják a jó minőségű magyar élelmiszert, de sikeres lehet a gyógyszeripari, hulladékkezelési és egyéb zöld technológiák eladása is” – mondta a Sárkány Zrt. vezérigazgatója. Fontos tudni, hogy a thai üzleti világot négy család tartja a kezében, hozzájárulásuk nélkül esélytelen bármilyen próbálkozás. „Ebben a magyarok elég jól megtalálták a helyüket, így hasznos a helyben már beágyazott üzletemberekkel felvenni a kapcsolatot.”

Malajzia

Malájföld szintén csábító lehet a magyar cégeknek. Az elmúlt húsz évben elektronikai nagyhatalommá vált. Iszlám ország, így ezt fontos figyelembe venni, és a Halal minősítést itt is megszerezni. A magyar vállalatoknak elsősorban szoftverfejlesztés, számítástechnika, a gépipar, a járműalkatrész-gyártás és a gyógyszeripar területén érdemes próbálkozniuk. „A jogi környezet ugyan biztonságosnak minősíthető, ám bonyolultsága miatt nehéz benne eligazodni. Szinte alig lehet olyan ügyvédet találni, aki segíthetne egy ottani cégalapításban.”

Fülöp-szigetek

Keresztény ország, így a borszállítóknak lehet fontos célpontja, favorizált termék. Befektető országnak számít, mivel óriási mennyiségű tőkéjük halmozódott fel, oda magyar kkv nem fog befektetni, inkább az lesz a gyakorlat, hogy ottani befektetővel, angyallal találkozhatunk Magyarországon. „Óriási piaca van az élelmiszer-ipari termékeknek, a baromfi- és sertéstermékeknek, a tejiparnak” – hangsúlyozta Sárkány Márta. „Érdemes lehetőséget találni arra, hogy vásáron vagy konferencián találkozzunk ottani befektetőkkel.”

A kakukktojás: Mongólia

Önmagáéban a hárommilliós ország nem tűnik nagy piacnak, de a jövője fényes. A Világbank jóslata szerint az elkövetkező években várhatóan a 20 százalékot is elérheti az éves GDP-növekedés. „Talán a KGST-nek vagy a magyarok ázsiai származásának köszönhetően, de jó nevünk van az országban. A magyar cégeknek érdemes technológia transzferrel, építőipari és mérnöki szolgáltatásokkal oda betörni, ugyanakkor aranybányát kínálnak a magyar kreatív divattervezőknek is. Csodálatos textíliákat, szöveteket állítanak elő, jelentős a selyemiparuk, de nincsenek tervezőik, keresik a szakembereket” – mondta a szakember.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek