Tovább módosult a számviteli törvény

2016. október 06. csütörtök - 06:07 / piacesprofit.hu
  •    

A magyar számviteli szabályozás és az uniós irányelv összehangolása miatt a számviteli törvény idén január 1-től jelentősen változott. Az ekkor életbe lépő új szabályok azonban korrekcióra szorultak: a BDO segítségével a főbb változásokat foglaltuk össze.

Mint azt korábban megírtuk, 2016. január elsejétől jelentősen módosultak a számviteli szabályok. Azonban az új eljárások több ponton is korrekcióra szorultak-szorulnak. Az év közben meghozott változások közül most a legfontosabbakat foglaltuk össze a BDO Magyarország hírlevelének segítségével.

Bizonylatok módosításának számviteli hatása

„A szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása” 2016-tól nem minősül hibának és hibahatásnak, de azokat a számviteli elszámolás szempontjából azonos módon, az ellenőrzés megállapításával azonosan szükséges kezelni. Ebből adódóan amennyiben a módosítás hatása jelentős, háromoszlopos beszámoló készítése indokolt.

IFRS szerinti beszámoló készítésre jogosultak

A törvényben a törvényalkotó kiegészítette azon gazdálkodók körét, akik éves beszámolójukat az IFRS-ek szerinti készíthetik, illetve akik ezeket a sztenderdeket nem alkalmazhatják. (Az IFRS szabályairól és arról, hogy kinek éri meg – illetve kinek kötelező – az átállás, itt olvashat!)

akit vizsgálnak, az általában tiszta - de nem mind

Kép: freedigitalphotos/adamr

Eredményfelosztás jegyzett, de be nem fizetett tőke esetében

A Polgári törvénykönyvvel való jogharmonizáció miatt a számviteli törvényben is rögzítették azt a szabályt, mely szerint az adózott eredmény felosztásakor azon osztalék mértékét, amely a korlátolt felelősségű társaság olyan tagjára jutna, akinek még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulása van, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére átvezetett összegként, az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni.

Alapítás-átszervezés, kísérleti fejlesztés hasznos élettartama

A korábbi években lehetőség volt a befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehetett megbecsülni. A módosítás értelmében ez továbbá nem lehetőség, hanem kötelező jelleggel alkalmazandó.

Mire jó, és mire nem jó a könyvelő?
Közismert tény, aki vállalkozást szeretne indítani, szüksége lesz egy könyvelőre. Akit több okból is érdemes még a vállalkozás indítása előtt felkeresni, és konzultálni vele, tisztázni jó pár kérdést. Szerencsére egyre több leendő vállalkozó felismeri ennek fontosságát – írja Vuray György, a Piac&Profit szakértője.

Kapott támogatás elszámolása

A költségek (ráfordítások) ellentételezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás összege, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént, akkor az adott üzleti év eredményében elszámolható, függetlenül attól, hogy pénzügyi rendezése megtörtént-e.

Követelések leírásának elszámolása

A behajthatatlannak nem minősülő, a forgóeszközök között kimutatandó, vásárolt követelésnek nem minősülő követelések üzleti évben leírt-, illetve elengedett összegét az egyéb ráfordítások között szükséges kimutatni.

Előzőekkel szemben, a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök kimutatott vásárolt követeléseket a pénzügyi műveletek egyéb pénzügyi ráfordításai között kell elszámolni.

Személyi jellegű ráfordítások bemutatása a kiegészítő mellékletben

A kiegészítő mellékletben a tárgyidőszakban foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit továbbra is állománycsoportonként szükséges bemutatni, a bérjárulékokat azonban jogcímenkénti megbontásban.

Pénz, ami van
Vagy még sincs? Vagy van, csak nem tudjuk, hol és mennyi? Főleg vállalkozók teszik fel ezt a kérdést, pontosabban nekik kellene feltenniük, mikor saját cégükről, ha úgy tetszik, vagyonukról, életükről van szó. Arról, hogy vállalkozóként, vezetőként, cégtulajdonosként az általában tapasztalhatónál illene sokkal jobban tisztában lenniük vállalkozásuk aktuális anyagi helyzetével – hívta fel a figyelmet szakértőnk, Vuray György korábbi írásában.

Sokszínűségi politika bemutatása az üzleti jelentésben

Bővül az üzleti jelentés kötelező tartalma, a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető- és felügyelőtestületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika bemutatásával, így különösen az alkalmazott politika céljainak, megvalósítási módjának és adott időszakban elért eredményeinek ismertetésével. Amennyiben a vállalkozás nem alakított ki és nem alkalmaz sokszínűségi politikát, annak indoklását szükséges bemutatnia.

Nem pénzügyi kimutatás

Az e paragrafusban meghatározott nagyságot meghaladó, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozás az üzleti jelentése (ideértve az éves- és konszolidált éves beszámoló mellett elkészítendő üzleti jelentést is) részeként „nem pénzügyi kimutatást” köteles készíteni. Kötelező könyvvizsgálat esetében a könyvvizsgálónak nyilatkoznia szükséges arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza a nem pénzügyi kimutatást is.

Összemérés elvének érvényesülése a 2016. évi beszámolóban

A 2016. évben induló üzleti évről készítendő beszámoló sémája több ponton változott. Ebben a beszámolóban az előző év adatait az összemérés elvét szem előtt tartva, szintén az új séma szerinti részletezésben szükséges bemutatni.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek