Többet vásárolunk, mert visszakaptuk a vasárnapot

2016. április 27. szerda - 17:09 / piacesprofit.hu
  •    

Várhatóan tovább folytatódik a fellendülés a kiskereskedelemben, a reálkeresetek növekedése, az állami adócsökkentések és a vasárnapi boltzár eltörlése ugyanis növelheti a fogyasztók vásárlási kedvét. Most már a munkaerőhiány a legnagyobb baj.

Bár az elmúlt évben nőtt a magyarországi kiskereskedelmi forgalom, a kormány vasárnapi boltzáras intézkedése biztos, hogy visszafogta a növekedést. A vasárnapi boltzár eredményeképpen a kiskereskedelem várt visszaesése nem következett be, az újranyitás hatására valódi növekedést várnak az iparág szereplői. A vasárnapi zárvatartás elmúlt egy évének forgalomkiesését nem lehet számszerűsíteni, hiszen az a normál bővülésen túli potenciál kiesését jelentette.

vásárolni megy idén a magyar

Kép: Pixabay

A megtörténtnél azonban biztosan nagyobb növekedés realizálódhatott volna a tavalyi év során a fennálló pozitív hatások miatt. A kereskedelmet befolyásoló szabályozói környezet kemény feltételei és kiszámíthatatlansága mindenképpen visszafogja az iparág fejlődését.  Ha a makrogazdasági alapok támogatják a háztartások költési hajlandóságának növekedését, akkor várhatóan erősebb kereskedelmi növekedés prognosztizálható. (A kormány szerint a kereskedelmi szektorban nem igazolódtak be azok a félelmek, hogy elbocsátásokra kerül sor: a miniszter szerint 2014 és 2015 között háromezerrel többen dolgoztak az ágazatban. A KSH adatai szerint ezzel szemben a foglalkoztatottak száma 2015-ben 2014-hez képest 9 ezer fővel csökkent a teljes kereskedelemben (a kis- és nagykereskedelemben együtt). 2015-ben év elejéhez képest év végére is csökkenés volt a foglalkoztatottak számában, 8 ezer fővel visszaesett a létszám. A foglalkoztatottak száma 2015 végén 539 ezer fő volt a kereskedelemben.)

Tényleg csak a hülyéknek nincs webshopja?
Egyre népszerűbb az online vásárlás a magyarországi fogyasztók körében, ugyanakkor bőven van még növekedési potenciál a piacban. A magyar kkv-k többsége ennek ellenére nem él a digitális világ lehetőségeivel, it-eszközeit tekintve pedig egyenesen a középkorban ragadt.

„A hazai kiskereskedelemmel és fogyasztással összefüggő adatsorokat a vásárlóerő függvényében érdemes értelmezni” – mondta Kozák Ákos, a GfK igazgatója a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének éves konferenciáján. Az EU 28 tagállamában az egy főre jutó vásárlóerő tavaly már a 16 ezer eurót is elérte az elmúlt évek dinamikus növekedése után. A bolti kiskereskedelem 2015-ben – Ciprus, Finnország és Görögország kivételével – valamennyi európai országban kiugróan nőtt. A magyarhoz hasonló 5 százalék körüli bővülés volt még megfigyelhető Romániában és Észtországban.

A hazai kiskereskedelemre egyidejűleg hatnak pozitív és negatív hajtóerők. A pozitív hatások közül kiemelkedő fontossággal bír a tény, hogy a lakosságnál megjelenő bérek növekednek, és ezeket kiegészítik a már látható nagyságrendű külföldről hazautalt pénzek is. Emellett az alacsony infláció is pozitív hatással van a forgalomra, amelyet a már csökkentett, illetve a várhatóan csökkenő áfa is támogat. Ezek együtt árcsökkenést eredményeznek, ami szintén a vásárlásokat hajtja. A devizakitettség csökkenése szintén a pozitív erők között szerepel a kereskedelmi szakértők szerint, valamint az online kasszák fehérítő hatása is pozitív szaldójú.

A munkaerőhiány a negatív oldalon visszahúzó erejű, és az iparágnak egyben a legfeszítőbb problémája. Emellett fel kell készülni arra, hogy a külföldre áramló magyar munkaerő nagy része nem tér vissza belátható időn belül, mert ehhez lényeges bérnövekedés lenne szükséges. (Nem csak a kiskereskedelemben vannak eltévedve a munkáltatók a bérezéssel.) Szintén a negatív oldalon szerepel a lakossági költések és a megtakarítások nem megfelelő megoszlása, azok egyensúlytalansága.

Shopping határok nélkül: az egész világ a versenytárs
A mobileszközök és alkalmazások fejlődése, az egyre könnyebben elérhető és egyre biztonságosabb digitális fizetési megoldások, illetve a fejlődő és költséghatékonyabb logisztika mindinkább a mobilról indított vásárlások felé tereli az online kereskedelmet – méghozzá határok nélkül, így az egész világ a kereskedők versenytársává válik.