Többet engedhet meg magának a munkáltató?

2015. május 12. kedd - 12:09 / piacesprofit.hu
  •    

Az új Mt. szabályai nem csak gyengítik a munkáltatói felmondás törvényi garanciáit, de a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit is lényegesen enyhíti – vélekedik a jogi szakértő.

Kép: Pixabay

A munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése körében a törvény több tekintetben változtat a szabályozási gyakorlaton. Az általános indoklás úgy érvel, hogy a felmondási tilalmak rendszere a munkáltatók számára túlzott és indokolatlan tehernövekedést okozott, s azt „sem az európai országokban alkalmazott megoldások, de szociálpolitikai szempontok sem támasztották alá”. A szabályozás célja a teherkiegyenlítésen túlmenően a nagyszámú és elhúzódó munkaügyi perek számának a csökkentése volt – vélekedik a HR Portálon megjelent szakértői cikkében Kéri Ádám, a Liga Szakszervezetek jogi szakértője.

Cél volt a munkaügyi perek számának a csökkentése

Nézzük ezt követően elsőként azt, hogy a jogalkotó hogyan kíván eleget tenni a Magyar Munka Terve elnevezésű programjában foglaltaknak. A munkáltatókat sújtó „túlzott és indokolatlan tehernövekedésre”, valamint az elhúzódó munkaügyi perekre azt találta ki a jogalkotó, hogy megszünteti a pereskedés mögött álló munkavállalói érdekeltséget. Ezt úgy oldotta meg, hogy fő szabályként bevezette azt, hogy amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szünteti meg, a munkavállaló fő szabályként nem kérhet a bíróságtól visszahelyezést, csupán kártérítést. Gondolhatnánk, hogy hát ki akar visszamenni ahhoz a munkáltatóhoz, aki így elbánt vele, hiszen a kártérítésből meg tud élni addig, amíg nem talál munkát.

A jogalkotó azonban előírta, hogy az elmaradt jövedelem jogcímén igényelt kártérítés összege mostantól limitált. Méltánytalannak ítélte ugyanis azt, hogy a munkaviszonyt jogellenesen megszüntető munkáltató a bíróságok lassú ítélkezése okán évekre visszanyúlóan fizethessen kártérítést. Ezt követően arról döntött, hogy eltörli a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a korábbi Mt. alapján követelhető átalány jellegű kártérítés lehetőségét. Az új szabályok hatályba lépése előtt ugyanis még lehetőség nyílt arra, hogy a munkavállalónak a bíróság az eset körülményei alapján 2-12 havi átlagkeresetet ítéljen meg, mely megoldást az új Mt. már nem ismeri.

Közös megegyezés: erre figyeljünk
Bár a közös megegyezés tűnik a legbékésebb megoldásnak, ami a munkaviszony megszüntetését illeti, gyakori, hogy a papírok aláírása után, hogy a munkavállaló az aláírt dokumentummal ügyvédhez fordul, vagy annak érvényességét a bíróság előtt kérdőjelezi meg. Mi az, ami megengedhető egy közös megegyezéses tárgyalás során és mi az, ami a megállapodást érvénytelenné teszi?

Teljesült a cél

A hivatalos statisztikák alapján megállapíthatjuk, hogy sajnos igen. A bírósági fórumrendszer munkaügyi kérdésekben háromfokú. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el első fokon, tőlük a székhelyük szerint illetékes törvényszékekhez lehet fordulni, s utolsó szintként a Kúria jöhet számításba. Első fokon a munkaügyi perek száma évente 2000 üggyel csökken, a 2012-es 18000-es ügyszámról 2014-re 14.000-re esett vissza.

Ezen belül a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma 5100-ról 3800-ra csökkent és jelenleg az ügyek 27%-át teszik ki. A másodfokú bíróságokhoz a számok tanúsága alapján csupán az ügyek 10 százaléka kerül. A hatályba lépéskori 480-as ügyszámról a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma 360-ra csökkent és ez az ügyek 17 százalékát teszi ki. A Kúriához minden harmadik munkavállaló fordul ezt követően. A Kúria ügyterhe évi 840 ügyről 660 ügyre csökkent. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma ezen belül 302-ről 250-re csökkent. Ez jelenleg az ügyek 37 százalékát teszi ki. Megállapítható tehát az, hogy az új Mt. hatályba lépése a munkavállalók jogérvényesítését jelentősen korlátozta.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek