Több pénz jut a magyar agynak

2017. január 04. szerda - 07:30 / kfarkas
  •    

A hazai kutatás-fejlesztési rendszer igazi rákfenéje a ráfordítások viszonylag alacsony szintje, úgy tűnik azonban, hogy a következő években kimozdulhatunk a holtpontról, már csak azért is, mert az EU – érzékelve a globális szinten való lemaradását – nagyságrendekkel többet kíván költeni kutatás-fejlesztési programjaira.

Kép: Fotolia

Kép: Fotolia

Japánban a bruttó hazai termék (GDP) 3-3,5 százalékát költik évente innovációra, az Egyesült Államokban ez az érték 2,5 és 3 három százalék közé esik. Az EU 28 tagállamának átlaga is eléri az évi két százalékot. Magyarországon tavaly a GDP 1,39 százalékát (468 milliárd forintot) fordították K+F-re, ami nagyjából szinten maradást jelentett az előző két esztendő értékeihez képest.  Ennek megfelelően a magyar kormány is célul tűzte ki nemzeti innovációs stratégiájában, hogy 2020-ra a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1,8 százalékára növekedjenek. Ez nem is lehetetlen vállalás, miután 2014 és 2020 között kutatási, fejlesztési, innovációs célra összesen 1200 milliárd forintos összeg áll rendelkezésre az uniós alapokból, illetve hazai állami forrásokból.

Az NKFIH már gőzerővel pályáztat: az NKFI Alap és az Európai Unió operatív programjai hozzávetőlegesen 230 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtanak kutatásfejlesztési célra, és ezt fejeli meg a 200 milliárd forintos visszatérítendő keret. Tavaly például 147 milliárd forint értékben írtak ki olyan pályázatokat, amelyek kifejezetten a vállalkozások és az állami pénzből gazdálkodó kutatóhelyek közötti együttműködés erősítését célozzák. Ezek során persze ki kell küszöbölni azokat a hiányosságokat, amelyekre fejlesztéspolitikai szakértők hívták fel a figyelmet: eszerint a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének támogatására kiírt pályázatokon a nyertes cégek egy részénél felmerül a gyanú, hogy az elnyert uniós forrás jelentős részét érdemi kutatás vagy fejlesztés helyett eszköz- és gépvásárlásra, illetve bérekre fordítja. Ezért a szakértők úgy vélik, alaposabban, körültekintőbben kell eljárnia a támogatások odaítélésénél az innovációs hivatalnak. Ráadásul a pályáztatási rendszert, minden átszervezés ellenére, még mindig lassúnak és bürokratikusnak találják a résztvevők.

Ha Európán múlna, még most sem lenne elektromosság
Európa mindig is csodálta a Szilikon-völgy innovációs fellegvárát, és szerette volna megközelíteni azt. Újabban azonban sokkal inkább Dél-Koreát kell csodálnia. A kontinens a legfrissebb kutatási eredmények alapján összességében inkább veszített innovációs lendületéből mintsem nyert volna, a szabályozók kockázatkerülő magatartása elriasztja az innovációkat.

Örvendetes fejlemény ugyanakkor, hogy a vállalkozások is egyre több pénzt áldoznak az innovációra: tavaly kilenc százalékkal növelték ilyen irányú kiadásaikat, így az összes kutatás-fejlesztési kiadás 49,7 százaléka származott ebből a forrásból. Az államháztartás részesedése 34,6 százalékra nőtt, miközben a külföldi források összege és aránya érzékelhetően csökkent. Az viszont már kevésbé kedvező folyamatokra utal, hogy a kutatóhelyek száma a korábbi tendenciának megfelelően 2015-ben tovább szűkült: a 2801 kutatóhely 6,4 százalékos csökkenést jelentett egy év alatt. De a kutatással foglalkozók száma is visszaesett 1,7 százalékkal, azaz már csak 56 200-an dolgoznak ilyen pozícióban.

A vázolt problémák ellenére rég voltak olyan kedvezőek a kilátások a magyarországi innováció előtt, mint most. Úgy tűnik, az állam igyekszik aktív szereplőként fellépni ezen a területen, bár a szabályozás terén még van mit javítania. Ebből a szempontból előremutató lehet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter minapi bejelentése, miszerint a versenyképesség növelése érdekében a startup cégek adókedvezményeit német mintára módosítják úgy, hogy három évig járjon a kedvezmény, és a befektetési érték 25 százalékát kapják vissza az ide fektető cégek. Mindezek után már a vállalkozásokon van a sor: nekik kell eldönteniük, akarnak-e fejleszteni, mennyire érzik biztosnak hosszú távú befektetésük megtérülését.

Támogatást is csak az kap, ami piacképes
Hibás pályázatok, rossz hozzáállás és “megélhetési innovátorok” miatt nem hasznosul jól a k+f-re szánt forrás – hangzott el a Piac&Profit által szervezett K+F Innováció 2016 konferencián. Amit a piac nem kér, annak nincs értelme.

Hatalmas várakozás előzte meg 2016-ban a 2014-2020-as Európai Uniós keret pályázatait. Végül mind a pályázatok számát, mind a célterületekre szánt keretösszegeket tekintve kiemelkedő év lett a tavalyi a hazai kis- és középvállalkozások számára.  A 2015-ös évre a kis- és középvállalkozásoknak jutó közel 300 milliárd forinthoz képest 2016-ban több mint 800 milliárd forint vissza nem térítendő és több mint 300 milliárd forint kamattámogatott hitel vált elérhetővé és/vagy lehívhatóvá a Magyarországnak szánt kkv-s keretekből.

2017 további 730 milliárd forintot tartogat a hazai kis- és középvállalkozások számára, melyből 577,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és 167,87 milliárd forint kedvezményes hitel. A fenti összegből december 7-ig – több mint 450 milliárdos kerettel – már több jelentős GINOP és VEKOP pályázat is megjelent, amelyekben többek között kapacitásfejlesztésre, innovációra, energetikára és informatikai fejlesztésre pályázhatnak a kis- és középvállalkozások. Ezeket a pályázatokat majd januártól nyújthatják be a pályázni vágyók. Nagy a tét a következő pár hónapban, hiszen a cél, hogy a teljes magyar keretet kiírják 2017-ben.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor