Tévhitek tartják távol a kisvállalatokat az exporttól

2015. május 26. kedd - 11:06 / piacesprofit.hu
  •    

A javuló belföldi kilátások elkényelmesítik a hazai kis- és középvállalatokat, de nem csak emiatt lanyhul a késztetésük, hogy külföldi vevők megtalálásában próbáljanak szerencsét. Az okok közül a leggyakoribbakat mutatjuk most be.

Kép: Pixabay

Noha a gazdasági növekedés egyelőre csak az agráriumban és további néhány jól behatárolható iparági vertikumban érhető tetten, a jó hangulat terjedőben van az egész magyar gazdaságban a friss felmérések szerint. Érdekes ellentmondás azonban, hogy a kedvezőtlen jövőkép több cégvezetőt sarkallt az exportpiacok irányába, mint a jelenlegi, kielégítőnek mondható gazdasági környezet. „A válság idején, és azt követően, a kilátástalanság jobban motiválta a vállalkozásokat, bátrabban szánták rá magukat, hogy partnerkeresést kezdeményezzenek külföldön; most viszont inkább a hazai lehetőségek kiaknázása mellett maradnak” – jellemzi a piaci hangulatot Füzesi Attila, a Creative Expert Consulting üzletfejlesztési tanácsadócég ügyvezetője.

Nem jár kockázattal a biztonságos, ugyanakkor csupán szerény progresszióval kecsegtető hazai környezetet választani, és ehhez a legváltozatosabb indokokat jelölik meg a vállalkozók magyarázatként amelyek közül a leggyakoribbakat gyűjtötték össze a tanácsadócég szakemberei.

„Volumen kell a külföldi vevőknek”

Sokan hivatkoznak arra, hogy külföldön bizonyára csak a nagyok tudnak labdába rúgni, a versenyben a kicsik elvéreznek: vagy azért, mert – ha csak átmenetileg is, de – alájuk kínálnak a tőkeerős versenytársak, vagy azért, mert nem lesznek képesek kielégíteni a hirtelen fellépő megrendelői igényeket. Ez a tévhit leggyakrabban a magyar borokkal kapcsolatosan hangzik el, miszerint képtelenek lennének megfelelő volument szállítani a magyarok a világpiacra. „A valóság ezzel szemben az, hogy a kereslet pontosan ugyanannyira változatos és széttöredezett a világban, amennyire a magyarországi kínálat is az.” – állítja Füzesi Attila. A szakember szerint számos ellenpélda cáfolja, hogy ne lehetne kicsiként labdába rúgni: a Creative Expert Consulting nem csak az élelmiszeriparból, hanem a ruházati-, bútoripari és építőipari ügyfélkörből is több kis céget juttatott már megrendelőkhöz, elsősorban keleti szomszédainknál, vagy azokon túl is. A társaságnak volt ugyan dolga olyan helyzettel, mikor a beérkező megrendelések meghaladták az ügyfél kapacitásait, de mindig sikerült megegyezni egy vállalható volumenben. „Ráadásul ez mindig pozitív visszajelzés is, ami bátorítást adhat kapacitásnövelő beruházásokhoz. Az legyen a legnagyobb gondja egy magyar vállalkozásnak, hogy túlcsordulnak az exportmegrendelések” – véli Füzesi. Ukrajnában éppen mostanában jutott a Creative révén megrendeléshez a bányaipari anyagmozgató gépeket gyártó 3B Hungária Kft, és az ArcelorMittal helyi érdekeltségének nem szegte kedvét, hogy várnia kell kicsit az újabb százezer eurós megrendelése teljesítésére.

Ideje pénzre váltani az orosz kapcsolatokat
A nehézségek ellenére is mindenképpen érdemes az orosz piacra koncentrálni Tóth Imre, az MKIK Magyar-Orosz tagozatának elnöke szerint. Az érvek mellett arról is beszélt a Piac&Profit konferenciáján, hogy miben hiányolja a kormányzat segítségét és mit javasol a Kamara a kkv-k támogatására.

„Hol a pályázat?”

Az elmúlt években a különböző EU-s források és kínálkozó támogatott hitelek olyan bőséggel álltak a cégek rendelkezésére, hogy már-már véteknek érzik, hogy önerőből fogjanak valamilyen fejlesztésbe cégük háza táján. (A napokban jelent meg az első GINOP-pályázati felhívás, ami éppen exportpiacokra segítené a kisvállalkozásokat!)

„Noha a plusz forrásokat mindenképpen érdemes kihasználni, és figyelemmel kísérni a kiírásokat és hirdetményeket, nem szabad abba a hibába esni, hogy csakis ezek függvényében alakítjuk vállalkozásunk jövőjét” – figyelmeztet Füzesi Attila. A Creative Expert Consulting megfigyelése szerint aggodalomra ad okot, hogy ennyire „pályázatfüggők” lettek a magyar cégvezetők, hiszen ez azt is jelenti, hogy ha átmenetileg belassul a pályázati gépezet, és késnek a kiírások, akkor akár hónapokat is halasztódnak a vállalatok fejlesztési döntései, miközben egy ponton túl ez a projektek életképességét és időzítését is veszélyezteti. Ebből a szempontból könnyebb a Creative Expert dolga a román, német, szlovák megrendelőivel, akik elsősorban nem a pályázati források által ösztönözve fordulnak hozzájuk, hogy keleti partnereket keressenek termékeik forgalmazásához.

Magyarországon sok cégvezető úgy is gondolkodik, hogy ha saját erőből áldoz arra, hogy megismertesse iparága hazai termékeit külföldön, azzal másoknak kaparja ki a gesztenyét, ezzel önzetlenül juttatva őket előnyökhöz. „A vevők azonban ritkán kockáztatják meg azt, hogy ha felbukkan egy beszállító partner, akkor megkeressék azok versenytársait, olyanokat, akik egyébként el sem szánták magukat arra, hogy exportáljanak. Ez szükségtelen gyanakvás a cégek részéről.” – mondja a Creative Expert Consulting első embere.

Az „állítólag” hatalma

Sokszor a sajtóból származó félinformációk és félreértett hírek is lankasztják a vállalkozókedvet. Éppen a pályázatok körében terjed rohamosan az a tévhit, hogy nem is érdemes jelenleg pályázati támogatásban bízni, hiszen az EU befagyasztotta ezek kifizetését. Noha áprilisban valóban felfüggesztették 700 milliárd forintnyi uniós forrás kifizetését, az államnak ettől függetlenül kötelezettsége van, hogy a pályázaton nyertes magyar vállalkozásokat kifizesse. Ráadásul a vita 2007-14-es ciklus pályázati elszámolásaiból ered, és nem feltétlen érinti az új ciklusban kiírt pályázatokat. „Ha tehát valaki talál kínálkozó pályázati forrást, akkor nem kell azzal számolnia, hogy annak elnyerése esetén ne jutna pénzéhez.” – magyarázza Füzesi Attila. Ha pedig pályázatírásnál többre is képes egy tanácsadócég, akkor fel sem merülhetnek ilyen félreértések. Ma már elvárás, hogy folyamatosan tájékoztassák partnereiket a pályázatírók egy friss kiírásról, de egy valódi exporttanácsadó ennél összetettebb információkkal egyedileg is készül, ismerve ügyfele iparágát, és ahhoz kapcsolódóan a megcélzott régióban az igényeket, adódó lehetőségeket.

Attól is félünk, hogy kötünk üzletet
A keleti, illetve az újabban hangoztatott déli nyitás még jóakarattal is csak félsikernek nevezhető, a cégeknek azonban mégis „kinyílt a csipája”, egyre több vállalkozás gondolkodik külpiaci terjeszkedésben. Azonban amilyen nagy lehetőségek rejlenek a külföldi piacokon, éppolyan nagyok a veszélyek is.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek