Hozzávetőleg 25-30 milliárd forinttal magasabb adóalap után fizettek adót a társaságok 2006-ban, mint kellett volna. Abban az évben ugyanis az akkor hatályos jogszabályok szerint a megfizetett iparűzési adó 100 százalékban csökkentette a társasági adó alapját. Az adóalap-kedvezmény igénybevételének egy feltétele volt, hogy az adott vállalkozásnak az év utolsó napján ne legyen adótartozása. Ezt minden vállalkozás maga vizsgálta úgy, hogy valamennyi adóhatóságnál – ideértve az önkormányzatokat is – vezetett valamennyi számláját külön kellett figyelembe vennie a feltétel fennállását, vagy annak hiányát. Vagyis, sokan azért estek el a kedvezmény érvényesítésének lehetőségétől, mert bár összességében az adóegyenlegük pozitív volt, volt olyan számlájuk, amelyen akár ezer forintos hiány mutatkozott.
2007. november közepén azonban módosult a jogszabály és az adótartozás fogalma új megvilágításba került: ha a törvény az adókedvezmény igénybevételét adótartozás nemlétéhez köti, az összes adónemszámla együttes egyenlegét kell figyelembe venni. Vagyis, ha nettó adótartozás nem áll fenn, 2007. november 16-tól a kedvezmény érvényesítése szempontjából a cégnek nincs adótartozása.
Kamatosan visszajár
Az évek során az adóellenőrök számtalan cégnél találtak hibát a társasági adó alapjára vonatkozó kedvezmény érvényesítésében, miután többen – akkor hibásan – a nettó tartozást vették figyelembe. Több tavaly befejeződött peres eljárás eredményeképpen kikristályosodott ítélkezési gyakorlat értelmében a 2007. november 16-án hatályba lépett jogszabály visszamenőleg is hatályos, így az adóhatóság jogtalanul járt el, amikor ezután hozott elmarasztaló döntést.
A Legfelsőbb Bíróság által hozott ítéletek megváltoztatták az adóhatóság által korábban képviselt jogszabály értelmezését. Kimondták, hogy az adóhatóság köteles figyelembe venni a 2007. november 16-tól hatályos jogszabályi rendelkezést, amennyiben ezt követően vizsgálta a céget. Miután a 2007-es törvénymódosítás egy jog gyakorlásának lehetőségét nyitja meg, a visszamenőleges hatályt sem lehet kifogásként felhozni, érvelt a bíróság. A tévesen büntetett cégeknek a megfizetett társasági adókülönbözet mellett a kirótt adóbírság és késedelmi kamat is visszajár, ha időben lépnek.
– Azok a cégek, amelyek esetében a 2006-os évet már érintette APEH- vagy NAV-ellenőrzés, felügyeleti intézkedést kérhetnek. Amennyiben a cégek kezdeményezik, az adóbírság és a kedvezmény is visszajár számukra. Miután ebben az esetben a NAV valószínűleg új eljárást fog elrendelni, a kérelmet minél előbb érdemes beadni. A hatályos törvények értelmében az elévülési idő öt év, vagyis a 2006-os évre vonatkozóan legfeljebb 2012. december 31-ig lehet jogokat érvényesíteni. Az év végéig tehát az adóhatóságnak le kell folytatnia az eljárást – hívja fel a figyelmet dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adómenedzsere.
Azok a cégek, amelyeknél az adóhatóság nem zárta le a 2006-os évet ellenőrzéssel és az említett adóévben azért nem érvényesítették a kedvezményt, mert bár nettó adótartozásuk nem volt, mégis valamely számlájuk negatív egyenleget mutatott, most visszamenőleg élhetnek az adóalap csökkentés lehetőségével. Nekik önellenőrzést kell beadniuk ez év végéig.
Ha egy cégnek ma van adótartozása, az adóhatóság automatikusan a fennálló tartozását csökkenti a megítélt összeggel.
Ezt is érdemes megfontolni
Azt azonban minden cégnek végig kell gondolnia, hogy „megéri-e lehajolni” ezért a pénzért, többek között azért, mert az önellenőrzés megszakítja az elévülési időt. Ezután újabb öt évig a NAV vizsgálhatja a társaság 2006-os évét. Minden cég maga dönti el, hogy belevág-e az eljárásba, és ha igen, igénybe veszi-e tanácsadó segítségét.
A felügyeleti intézkedés iránti kérelem esetében a fellebbezési eljárással azonos mértékű illetéket kell fizetni a megtámadott összeg százalékában.
– A felügyeleti eljárás esetén elég a társasági adót kifogásolni, a szankciókat nem szükséges. A NAV – amennyiben helyt ad az adózó kérelmének – mind a korábban megállapított adókülönbözetet, mind az adóbírságot és a késedelmi pótlékot visszatéríti. Az adófizetőnek arra is van lehetősége, hogy késedelmi kamatot – a késedelmi pótlékhoz hasonlóan a jegybanki alapkamat kétszeresét – igényeljen a vele jogtalanul megfizettetett összeg után – mutat rá dr. Fekete Zoltán Titusz.
Az is előfordulhat, hogy egy kisebb cég esetében csupán néhány tízezer forint visszatérítést jelentene a 2006-ban érvényesített társasági adókedvezmény, ám az adóhatóság ugyanabban az eljárásban a társaságra sokmillió forintos áfa büntetést is kirótt, amit a cég többszázezer forintos illetéket befizetve megfellebbezett. A felügyeleti eljárás iránti kérelem beadásával – hiába nem a társasági adó kapcsán merült fel a fellebbezési költség – ez az összeg visszajár, miután a hatályos szabályok értelmében a lerótt illeték nem arányosítható.
Amennyiben viszont időközben a társaság bármilyen adóügyben – akár a társasági adóalap kedvezmény akár más NAV határozat miatt – bírósághoz fordult, és az ügy azóta jogerősen lezárult, a döntést pedig a cég elfogadta, nincs lehetősége arra, hogy újabb eljárást indítson az adóhatóság előtt – mutat rá az adószakértő. Ha például az adóhivatal egy társaság 2006-2008-as évét vizsgálva 2008. áfa bevallását nem találta rendben, a cég pedig a kiszabott büntetés ellen a bíróságnál fellebbezett, de a pert elvesztette és az ügy bírósági végzéssel lezárult, a NAV felügyeleti intézkedés keretében nem járhat el a 2006-os tao kedvezmény ügyében sem.
Mindegy, hogy a bíróság akkor a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó keresetet utasította el, vagy a vállalat más ügyben kért jogorvoslatot és született akár számára kedvező vagy kedvezőtlen döntés, a jogerős bírósági döntés kizárja, hogy most a NAV visszafizesse az adózónak a tévesen megfizettetett társasági adót. A hazai jogorvoslati rendszer működése értelmében az adóhatóság ugyanis a bírósági döntést nem írhatja felül.
