Magyarországon a szállodák döntő többsége (89 százalék) készít éves jövedelmezőségi tervet, amit év közben valamilyen gyakorisággal, legtöbbször havi szinten nyomon is követ: ilyenkor a szálloda főbb mutatószámainak alakulását vizsgálják a múlt évhez és a tervezetthez képest. További 5 százalék rendelkezik ugyan jövedelmezőségi tervvel, de nem követi nyomon annak teljesítését. A szállodák 6 százaléka ugyanakkor egyáltalán nem rendelkezik éves tervvel – többek között erre világított rá a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) közelmúltban zárult, egyedülálló közös felmérése. (A tudatos tervezés már nem luxus, hanem létszükséglet!)
„Ez az üzleti életben elfogadhatatlan gyakorlat jelentős veszélyeket hordoz magában, mivel számszerűleg megfogalmazott célok nélkül nem mérhetők az eredmények – mondta el Takács Márton, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft tanácsadója. – Ilyen feltételek mellett a szálloda tulajdonosa a vezetéstől, a vezetés pedig a munkatársaktól képtelen számon kérni a teljesítést. A siker nem képzelhető el a szálloda adottságainak, az elérni kívánt vendégkörre vonatkozó részletes – a bevételeket, kiadásokat havi bontásban tartalmazó – jövedelmezőségi terv elkészítése s annak folyamatos nyomon követése nélkül.”
Az említett, kedvezőnek tűnő arányokat jelentősen árnyalja a tervezés folyamatának részletes vizsgálata. A szállodák mintegy 22 százaléka nem végez vendégszegmensek szerinti tervezést, e nélkül viszont nem képes első számú bevételi forrását, a szobaeladási árbevétel volumenét megfelelő biztossággal megbecsülni.
A jó üzleti terv megírásának nyolc pontja!
A felmérésben részt vevő szállodák leggyakrabban saját múltbeli adataikra építenek. Ezt követik a trendriportok, rendezvénynaptárak, illetve versenytárs-elemzések, valamint a várható árfolyam- és bérszintváltozások. Elgondolkodtató, hogy a szakmai szempontok mellett fontos szerep jut a nem mindig a hosszú távú optimális működés irányába ható tulajdonosi, finanszírozói elvárásoknak is.
Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a szállodák 78 százalékában a tervezési folyamatokban a szállodaigazgató mellett a menedzsment többi tagja, általában a részlegvezetők is részt vesznek. Ez biztosítja a tervezés nagyobb pontosságát, a kitűzött célok teljesítésének számon kérhetőségét. Az ezzel a módszerrel készített terv transzparens módon állít célt minden szállodai munkatárs elé, amelyet magának érezhet minden dolgozó. Elgondolkodtató, hogy a november elején záruló felmérés ideje alatt a szállodák 23 százaléka még egyáltalán nem kezdte meg a tervezést a 2014-es évre.
Szállodaláncok vs. kisebb, független hotelek
Az eredményeket elemezve megállapítható, hogy a jövedelmezőségi tervet nem készítő, illetve a nem standard módon tervező szállodák a független (tehát szállodaláncon kívüli), jellemzően kisebb méretű házak köréből kerülnek ki. Szintén a független szállodákra jellemző, hogy a következő évi tervezést csak az utolsó negyedévben, általában novemberben kezdik meg, ami egyes extrém esetekben bőven a következő évre is átnyúlhat. Ez a gyakorlat sokszor nem ad elég időt a jövedelmezőségi tervek teljes mélységben való átgondolásának.
Ezzel szemben a szállodaláncok – mind a magyar, illetve nemzetközi szállodák – esetében megállapítható, hogy a jövedelmezőségi tervezés egy szigorúbb, kontrollált és egységes keretbe foglalt rendszerben történik. Ez vonatkozik a tervezés időbeni ütemezésére, illetve a tervezési metódusra is. Egyes szállodaláncok már a nyári hónapokban megkezdik a szálloda jövő évi teljesítményének tervezését.
Évközi eredmények – Pontosság
Az átlagos szobaárak tervezése még érzékenyebb területnek bizonyult. Bár ennél a mutatószámnál a tervezett és realizált eredmény közelebb volt egymáshoz (17 százalék), azon szállodák részaránya, amelyek 5 százaléknál nagyobb eltérést terveztek, elérte az 59 százalékot. Összes árbevétel, illetve bruttó üzemi eredmény (GOP) tekintetében szintén hasonló helyzettel találkozunk. A felmérés azt mutatja, hogy a válaszadó szállodák inkább alultervezték az első kilenc/tíz hónap teljesítményét. A hotelláncok – feltételezhetően az alaposabb tervezési folyamatnak köszönhetően – nagyobb pontosságra képesek, mint a független szállodák.
A költségek a visszajelzések szerint nagyobb biztonsággal tervezhetők. Ebben a körben a legnagyobb eltérést a bér-, az energia- és a marketingköltségek esetében lehetett mérni. „A felmérésből az a következtetés is levonható, hogy a pontos tervezést Magyarországon is megnehezíti a bizonytalan piaci környezet. A nemzetközi felmérések szintén azt mutatják, hogy turbulens gazdasági időszakokban az üzleti tervezés pontossága alacsony” – mutat rá a pontatlanságok egyik okára Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
Ezzel együtt a szállodáknak törekedniük kell a minél pontosabb tervezésre, ami a szállodák teljesítményét befolyásoló körülmények alapos elemzésével és azok változásának nyomon követésével érhető el. Egy ilyen rendszer kialakításában, illetve igény szerinti folyamatos működtetésében főként a kisebb tapasztalati tőkével rendelkező független szállodák esetében nyújthat alapvető segítséget egy, a területet ismerő független piaci szakértő.
