Tényleg kell a dress code?

2014. május 17. szombat - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Sokan az öltözködési kódexet (dress code) úri huncutságnak tartják, ami a nagy cégekre jellemző. Érdemes pedig néha elgondolkodni azon is: vajon mi lehet az oka, hogy egy egész kódexet írnak arról, mit viseljen valaki egy cég képviseletében és mit ne.

Kép:sxc

A céges öltözködési kódexben meghatározhatják a „civil” ruhák jellegét: irodákban, (nagy) könyvelő, tanácsadó cégek, ügyvédi irodák, egyes bankok, munkatársai számára születnek ilyen előírások. Ugyanakkor a cégre jellemző formaruha viselését is előírhatja az öltözködési szabályzat, például légitársaságok, fuvarozó vállalatok, luxusbutikok munkatársai számára, de egy étterem arculatához is hozzájárulhat a személyzet kreatív összeöltözése.

Érdemes egy pillanatra megállni és logikusan végiggondolni ezért, milyen hasznokat is hajthat egy okosan kitalált dress code?

1.)  A munkatársak egységes – egymással harmonizáló – megjelenése a vállalatról kifelé egységes arculatot mutat.

Az egységes megjelenés pedig mindig valamilyen rendezettségre utal, a rendezettség megbízhatóságot sugall, ami bizalmat kelt. Ugyanakkor a munkatárs öltözéke is a céges arculat része: hozzátartozik a vevők, ügyfelek számára a „vásárlási élményhez”. Mindemellett az uniformis remek reklámeszköz is: ahányszor meglátják az egyenruhás munkatársat – máris a cégre asszociálnak. (Ugyanakkor egy felmérés szerint a ruházati előírások betartása kifejezetten előnyösen hat a csapatszellemre, a produktivitásra és kellemesebb légkört is biztosít.)

2.)  A jól megválasztott öltözék a cég által képviselni akart értékeket is közvetítheti.

A Cilnique fehér köpenyei: a tisztaság, a tudomány, a szakértelem; a Hawaiian Airlines hawaii ingei: a nyaralás, a felszabadultság, a könnyedség érzését sugallják, de egy pékségnél, kávézónál, kisboltban az otthonosság, a családiasság hangulatát idézheti akár egy „nagymamakötény” is. Mivel a vevők az értékrendjük mentén, érzelmeik által meghatározott döntéseket hoznak, ezért egy az értékrendet kifejező megjelenés jótékony irányba befolyásolhatja vásárlási döntéseiket is.

Semmi sem szent?
A vállalkozók tudvalevőleg az átlagnál nagyobb kockázatvállaló hajlandóságú, újító szemléletű emberek. Az is közhely, hogy az üzleti életben nagyon is szerencsés, ha valaki olyan első benyomást tud gyakorolni (persze, csak ha az pozitív), amit nem felejtenek el. Mégis, ha valaki külsejében vagy viselkedésében kicsit mást mutat, mint az „üzleti életben elvárt”, akkor annak minimum zseninek kell lennie ahhoz, hogy a bizniszvilág elfogadja. Legalábbis így volt ez sokáig…

3.)  Az okosan kitalált dress code megakadályozza nemcsak azt, hogy alulöltözzük, hanem azt is, hogy túlöltözzük az ügyfelet.

Az ügyféllel való azonosulás vagy a hozzá való igazodás fontos szempont.

Bármilyen területen is működik a vállalkozásunk jó, ha öltözékünk megbízhatóságot és sikerességet sugall, de egy pillanatig se érezze partnerünk, hogy hozzánk képest túl szerény a megjelenése vagy azt, hogy versengeni akarunk vele.

Ha ugyanis megszegjük ezt az elvet, kellemetlenül érzi majd magát és olyasvalaki szolgáltatását veszi igénybe, ahol ezt a feszélyezettséget nem érzi.

(Ezért is kockázatos döntés a státusszimbólumok felsorakoztatása, a túl nagy óra, a feltűnő logó(k), a hivalkodó mandzsettagomb, nőknél a feltűnő, illetve sok ékszer viselése.)

4.)  Az öltözék hatással van a viselkedésre is.

Nemcsak a többiekére, hanem annak a viselkedésére is, aki az adott öltözéket viseli. Öltözékünk megváltoztatja a hozzáállásukat, a fellépésünket, a gondolkodásmódunkat is. Jól példázza ezt egy – Joe Navarro, az FBI viselkedéselemzője által ismertetett – FBI kísérlet. Ugyanazt a túszejtési problémát két ugyanolyan képzettséggel rendelkező csapat merőben másképpen akarta megoldani, noha a különbség mindössze a két csapat ruházatában volt. Az egyik csapat öltönyben, a másik kommandós öltözetben látott neki a terv kidolgozásának. Az egyikük tárgyalni akart, a másik rajtaütést. Nem nehéz kitalálni melyik terv, melyik csapat fejében fogalmazódott meg. A példából is levonható a következtetés: könnyebb a munkatárs attitűdjét befolyásolni, a szolgáltatás színvonalát garantálni, a cég által képviselt értékeket az ügyfelek felé közvetíteni, ha a munkatárs a megfelelő öltözéket viseli.

Joggal mondható ugyanakkor: nem minden cégnél jó ötlet a dress code. Ez így igaz.

Vannak olyan területek, ahol az a dress code, hogy nincs dress code. Steve Jobs tapasztalatból tudta, hiszen munkatársai nem támogatták a „formaruha” ötletét. S az élet iróniája: ez az alapja a híres garbó-farmer összeállításnak, amely ma már ikonikus megjelenésnek számít. Látható hát, az öltözködési kódex egy eszköz, amely adott esetben egy nagyon hasznos eszköz – lehet. Ugyanakkor attól, hogy van egy kalapácsunk, még nem jelenti azt, hogy minden szög…

dr. Erdős Zsuzsanna
etikett-tanácsadó és coach
www.erdosetikett.hu

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek