Technikailag is bele kell húznia a cégeknek az EU-s adatvédelmi rendelet miatt

Komoly változásokat hoz a cégek életébe az EU 2018-ban hatályba lépő adatvédelmi rendelete a GDPR. A rendeletnek való megfelelés nem kizárólag jogszabályi, sokkal inkább technikai kérdés is - hívják fel a figyelmet az EY Magyarország szakértője.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„A hazai vállalatok túlnyomó többsége még nincs felkészülve a GDPR rendelet által támasztott technikai követelmények teljesítésére. Azt tapasztaljuk ugyanakkor, hogy a legnagyobb cégek már elkezdték felismerni az új szabályok jelentőségét, és megkezdték a felkészülést.” – mondta el Zala Mihály az EY Kibervédelmi üzletágának igazgatója a GDPR szabály részleteiről.

Az EY Globális Információbiztonsági felmérésének adatai szerint a vállalatok 67 százaléka számára a jogszabályi megfelelőség a legfontosabb motiváció az adatvédelmi beruházások elvégzésére. Így a tanácsadó vállalat arra számít, hogy a legtöbb cég itthon is a potenciálisan magas, akár az árbevétel 4 százalékát is elérő bírság miatt fog belekezdeni a fejlesztésekbe.

Ugyanakkor nem mindegy, hogy ki mikor vág bele a folyamatokba. Az EY becslése szerint ugyanis a GDPR szabályoknak való megfelelés minimum két hónap, de adott esetben akár egy egész éves folyamatot igényel. Ennek oka, hogy ahhoz, hogy egy vállalat felkészülten várhassa a szabályok jövő májusi hatályba lépését, számos új elvnek kell megfelelnie.

Kép:Fotolia

Elszámoltathatóság elve  

Ilyen az elszámoltathatóság elve, ami megköveteli az adatkezelőktől, hogy képesek legyenek aktívan igazolni megfelelésüket ahelyett, hogy csupán a hatóság vagy az érintettek visszajelzéseire várnak. Ennek megfelelően innentől kezdve minden esetleges támadásból származó kárért az adatkezelő felel majd.

Álnevesítés és titkosítás

A rendelet előírja, hogy a természetes személy neve helyett álnevet kell a tárolás és továbbítás során használni, valamint előírja az adatok megfelelő titkosítását is. Erre azért van szükség, hogy sikeres kibertámadás vagy egyéb incidens esetén ne közvetlenül és ne azonnal kompromittálódjanak ezen – tárolt vagy továbbított – személyes adatok.

Betekintéshez ás adathordozhatósághoz való jog

A rendelet 20. cikkelye szintén jelentős változásokat hozhat: Az érintett jogosult lesz arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja. Mindezeken túl a jelenlegi adatkezelőtől kérheti ezen adatok továbbítását is egy másik adatkezelőnek.

Felejtéshez való jog

Talán a legtöbb bizonytalanságot a felejtéshez való jog jelentheti a szakemberek és a vállalatok számára. Ennek oka, hogy az ehhez kapcsolódó jogszabályokat még folyamatosan pontosítják. A felejtéshez való jog a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben egy érintetett személy ezt kéri az adatkezelőtől, akkor valamennyi személyes adatát törölnie kell minden eszközről, függetlenül az érintett korábbi hozzájárulásaitól. A felejtés jogáról és az ezzel kapcsolatos problémákról itt olvashat részletesebben.

Zala Mihály a GDPR rendelet kapcsán még elmondta: „Valamennyi szereplő arra számít, hogy az új rendelkezés és az ehhez kapcsolódó fejlesztések segítenek megszüntetni azt az „átjáróházat”, ami jelenleg Európát adatvédelmi szempontból jellemzi. A felkészülés, az alkalmazkodás jelentős terheket róhat a vállalatokra, ugyanakkor az új, egységesebb és szigorúbb rendszer jelentősen megnehezíti majd a kiberbűnözők dolgát. A változást pedig maguk a fogyasztók is érezni és értékelni fogják.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo